Főmenü megnyitása

Rárósmúlyad (szlovákul: Muľa) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban. Rárós és Múlyad települések egyesülésével jött létre.

Rárósmúlyad (Muľa)
A „Szent Erzsébet” r. k. templom.
A „Szent Erzsébet” r. k. templom.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagykürtösi
Rang község
Első írásos említés 1321
Polgármester Vojtech Nagy
Irányítószám 991 22
Körzethívószám 00421 (0) 47
Forgalmi rendszám VK
Népesség
Teljes népesség 358 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság219 m
Terület12,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rárósmúlyad (Szlovákia)
Rárósmúlyad
Rárósmúlyad
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 11′ 34″, k. h. 19° 31′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 34″, k. h. 19° 31′ 35″
Rárósmúlyad weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rárósmúlyad témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Nagykürtöstől 15 km-re délkeletre, az Ipoly jobb oldali partján, a magyar határ mellett fekszik. Területrészei: Múlyad, Rárós, Hámor, Prieloh és Karlov. A 2 km-re fekvő Nógrádszakál felé 2011. december 8-a óta lehet a Madách hídon is közlekedni.

ÉlővilágaSzerkesztés

A faluban több gólyafészket is nyilvántartanak, ebből az egyikben 3 fiókát számoltak össze.[2]

TörténeteSzerkesztés

 
Az Ipoly-híd maradványai.

A település a 13. században keletkezett, először 1321-ben "Raros" alakban említik. Múlyad csak később, 1484-ben bukkan fel az írott forrásokban "Mwlyad" alakban. A két település a török hódításig különálló falu volt. 1544-ben a szécsényi szandzsák része lett és csak 1593-ban szabadult fel, amikor a divényi uradalom részévé vált. 1773-ban már "Ráros Mulyad" néven egy faluként említik. 1828-ban 57 házában 449 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Az Ipolyon egykor itt fahíd ívelt át, melyen keresztül a birtokosok megközelíthették a folyó túloldalán fekvő földjeiket. A fahidat először 1872-ben jelzik a térképek. Az első bécsi döntés után a fahíd mellé acél gyaloghidat is építettek. Mindkét híd elpusztult a második világháborút követően.

Vályi András szerint "MULYAD. Boros vagy Karos Mulyad. Két falu Nográd Várm. földes Urai Baros, és Gál Urak, lakosai többfélék, fekszik Szakálhoz közel, és annak filiája, határjok ollyan mint Karancskeszié."[3]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 436, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 273 lakosából 161 szlovák és 81 magyar.

2011-ben 318 lakosából 167 szlovák és 104 magyar.

NevezetességeiSzerkesztés

Szent Erzsébet római katolikus templom, mely 1910-ben épült Medgyaszay István tervei alapján. Érdekessége, hogy alapjaitól a templom keresztjéig vasbetonból készült, az első magyar vasbeton templom volt.

Híres emberekSzerkesztés

Itt született 1870. február 22-én Leopold Gyula újságíró, kabaréigazgató.

ForrásokSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. bociany.sk Muľa
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  

Külső hivatkozásokSzerkesztés