Wikipédia

Rátz Kálmán

(1888–1951) őrnagy, jobboldali politikus

Nagymegyeri Rátz Kálmán (eredetileg Rácz,[1] Komárom, 1888. augusztus 10.[2] – Bischofzell, Svájc, 1951. július 13.) katonatiszt, közíró, nyugalmazott huszárőrnagy, szélsőjobboldali politikus.

Rátz Kálmán
Született1888. augusztus 10.
Komárom
Elhunyt1951. július 13. (62 évesen)
Bischofzell, Svájc
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
  • katonatiszt
  • politikus
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Evangélikus vallású földbirtokos családból származott. A gimnázium alsó négy osztályát Komáromban végezte, majd a nagyváradi honvéd hadapródiskolába járt. A négy év elvégzését követően 1907. augusztus 18-án hadapród tiszthelyettesként a pécsi 8. honvéd huszárezredhez helyezték. 1908 májusáig Pécsett majd Keszthelyen állomásozott. Ott 1908. november 1-én hadnaggyá léptették elő,[3] majd a budapesti 1. honvéd huszárezredben teljesített szolgálatot. Részt vett az I. világháborúban, de 1916-ban orosz fogságba esett. Tomszkban, Szentpéterváron és Taskentben tartották fogva, ahonnan többedmagával kalandos úton megszökött, és Lengyelországon keresztül tért haza.

Hazaérkezése után 1918-ban századossá léptették elő. Egyik alapítója volt a Magyar Országos Véderő Egyesületnek (MOVE).

1918 decemberében részt vett abban a tiszti összeesküvésben,[4] amely Schnetzer Ferenc tábornokot kívánta diktátorként az ország élére állítani. 1919 februárjában ettől független ügyben, lázításért letartóztatták és a Tanácsköztársaság alatt is börtönben volt. A Tanácsköztársaság bukását követően különítményes tiszt, a nevével fémjelzett különítmény parancsnoka.

1920 után tevékenyen részt vett az irredenta mozgalmakban. A Debreceni Egyetemen történészi? végzettségre és egyetemi doktori fokozatra tett szert.[5] 1925-től 1935-ig hadtörténészként a Hadtörténeti Levéltárban dolgozott.[6]

Egyes források szerint a 30-as évek elején szembefordult a kormánnyal és baloldali körökkel lépett kapcsolatba.[7] Madzsar József, József Attila és Agárdi Ferenc barátja. Más források szerint azonban Madzsar elképzeléseinek megfelelően[8] kereste a kapcsolatot Agárdi olyan jobboldaliakkal, jobboldali politikusokkal, akik erre fogadókészséget mutattak és voltaképpen Gömbös életében nem távolodott el a Nemzeti Egység Pártjától,[9] de a korábbi kormánypárttól[10] sem.

Agárdi ismertette össze József Attilával.[11]

1932 októberétől vett részt Gömbös miniszterelnök, régi katonatársa titkos párt és kormányprogram előkészítő összejövetelein. Novembertől feltehetően Gömbös nyomására jut publikációs lehetőséghez a Pesti Napló hasábjain. Egyes források szerint cikkeinek, könyveinek legalábbis a vázlatát, mások szerint egészét - alkalmazkodva Rátz személyiségéhez és politikai irányultságához - Agárdi Ferenc és esetleg más baloldali értelmiségiek írták. Más források szerint[12] Rátz ilyen módon segítette publikációs lehetőséghez azokat a barátait, akik enélkül saját néven ilyen témakörökben nem jelentethették volna meg írásaikat. A Mongólia, a Távol Kelet ütközőállama című neve alatt megjelent könyvet bizonyosan Lázár Vilmos írta.

Ebből az időből[13] származik József Attila A nemzeti szocializmus című (kezdetű), publikálása után a 80-as években nagy vihart kavaró írása, amelyet Rátz ösztönzésére fogalmazott meg, de a maga korában nyilvánosságra nem került és röviddel elkészülte után maga József Attila is elhatárolódott tőle.[14]

Rátz kifejezetten Gömbös közbenjárására lett országgyűlési képviselő 1935-ben (1939-ig). Rendkívül ellentmondásos politikai pályája során viszont 1939-ben már nyilas programmal választották képviselőnek, miután előzőleg Imrédyvel is szembefordult. 1938-tól 1939-ig jelentette meg Holnap, 1939-től 1944-ig A Holnap címmel újságját, ami egy időben (1938. december 16-ától) a Nyilaskeresztes Párt egyik hivatalos hetilapja lett.[15] 1941-ben kilépett a nyilaskeresztes pártból és félhivatalos kormánytámogatással Független Magyar Szocialista Párt néven németellenes nyilas ellenpártot hozott létre.

1941 áprilisában névleges kormányzati támogatással a Szovjetunióba utazott a gazdasági és kulturális kapcsolatok előmozdítása, konkrétan különféle magyar vállalatok számára színesfémek vásárlására és kulturális csereprogram szervezésére, de útja – feltehetően mindkét kormány bizalmatlansága folytán – kevés eredménnyel járt.

1941 decemberében a parlamentben egyedül tiltakozott az Egyesült Államokkal szembeni hadüzenet ellen.

1944-ben a németek letartóztatták és Mauthausenbe hurcolták, onnan azonban még 1944 szeptemberében kiszabadult és visszatért Magyarországra, de a nyilas uralom alatt bujkálni kényszerült.

1948-ban emigrált. Svájcban telepedett le, és ott is hunyt el 1951-ben.

Művei szerkesztés

  • Az oroszországi cseh-szlovák légió története, Madách Nyomda Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1930
  • A pánszlávizmus története, Athenaeum, Budapest, 1941, Lucidus Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 9638595469
  • Oroszország története, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1943
  • Európa hatalmi, politikai és gazdasági süllyedése
  • Harc az energiáért és nyersanyagokért
  • Eurázsia hatalmi, politikai és gazdasági viszonylatai

Rátz Kálmán név alatt megjelent Agárdi Ferenc mű:[16]

  • Afrika ébred, Utazási Könyvek Kiadóhivatala, Budapest, 1936
  • Utópista szocialisták, Budapest, 1941

A Dr. Rácz Kálmán név alatt megjelent Lázár Vilmos írás:

  • Mongólia, a Távol Kelet ütközőállama, Budapest, 1938, Szerkesztő: Lázár Vilmos

(Lehetséges, hogy a többi művének szerzője is Agárdi Ferenc vagy mások voltak.)[16]

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Lengyel szerint a Pesti Naplóban megjelent első cikkei után kezdte a Rátz névváltozatot használni 1932 végén. Lengyel András, 5.fejezet, továbbá Paksa Rudolf, 160. oldal
  2. ↑ Lengyel Andrásnál augusztus 1.
  3. ↑ Egyes források szerint a Ludovika Akadémiát végezte el, de az adatok szerint ehelyett több dandártiszti tanfolyamon, továbbképzésen vett részt.
  4. ↑ Prónay Pál, Görgey György, Görgey József, gróf Crouy Péter, Kozma Miklós, Marton Béla, Rácz Kálmán, Wiesinger Győző, Geher Gyula, Beretvás Endre, Toókos Gyula és Zsilinszky István. Az összeesküvőkkel kapcsolatban állt Horváth Dénes, Gömbös Gyula, Hefty Richárd és Magasházy László is.
  5. ↑ PIM
  6. ↑ Más források és az Országgyűlésben elhangzott egyik beszéde szerint összesen csak nyolc évig, azonban ezek a források dátumokat nem említenek.
  7. ↑ Magyar Életrajzi Lexikon
  8. ↑ Madzsar Rátz Kálmánról: „Zavaros fejű ember, de jóakaratú és felhasználható bizonyos dolgokra”
  9. ↑ Lengyel András, 6. fejezet
  10. ↑ Közkeletű nevén Egységes Párt (EP). Gömbös az Egységes Pártot jelentősen átalakította, és az újjászervezett, átalakított párt neve lett a Nemzeti Egység Pártja (NEP).
  11. ↑ Vértes: „Rátz Kálmán szerepét még nem derítették fel. Voltunk néhányan — például dr. Schönstem Sándor és én is —, akik a Horthy-rendszer legügyesebb és legveszedelmesebb különleges ügynökének tartottuk, nem is a politikai rendőrség emberének, hanem a katona-politika szervének.”
  12. ↑ Például: Tverdota
  13. ↑ Egyes források szerint 1930, de Lengyel András meggyőzően érvel amellett, hogy az írás 1933. június vége és augusztus eleje között készült. Lengyel András, 4. fejezet
  14. ↑ Valamennyi forrás magától értetődőnek veszi, hogy ez az írás a már beteg József Attila pártalakítási terveivel kapcsolatos zavaros elképzeléseit tükrözi. Azonban a fentiek figyelembevételével az is felmerülhetne, hogy József Attila Rátz számára fogalmazta a kiáltványt a későbbi nyilas ellenpárt alapításához, amiben ő semmilyen szerepet sem szándékozott vállalni, csupán szívességet tett Rátznak ezzel.
  15. ↑ PIM és Paksa Rudolf, 154. oldal.
  16. ↑ a b Lengyel
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rátz_Kálmán&oldid=26922682”