Récsey Ádám

(1775–1852) katonatiszt, politikus, törvénytelenül kinevezett miniszterelnök (1848)

Báró Récsey Ádám (Sárd, 1775. február 10.Bécs, 1852. október 26.) császári és királyi táborszernagy, politikus, Magyarország törvénytelenül kinevezett miniszterelnöke.

Récsey Ádám
Récsey Ádám
Récsey Ádám
Magyarország törvénytelenül kinevezett miniszterelnöke
Hivatali idő
1848. október 3. – 1848. október 7/11.
Előd Batthyány Lajos
Utód Kossuth Lajos

Született 1775. február 10.
Sárd
Elhunyt1852. október 26. (77 évesen)
Bécs

Foglalkozás katonatiszt

Díjak
  • a katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztje
  • Knight Commander of the Order of the Iron Crown (Austria)
  • Order of Saint Anna, 3rd class
  • Knight Grand Cross of the Order of St. Gregory the Great
  • Order of Saint George and Reunion

Récsey Ádám aláírása
Récsey Ádám aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Récsey Ádám témájú médiaállományokat.

Élete szerkesztés

1789-ben hadapródként lépett a császári hadseregbe, majd részt vett a forradalmi Franciaország és a Napóleon elleni háborúkban. Különösen kitüntette magát a drezdai, a kulmi és a lipcsei csatákban. Érdemei elismeréseként I. Ferenc császár bárói rangra emelte. A háború végére ezredesi rangot ért el és megkapta a Katonai Mária Terézia-rendet. 1820-ban vezérőrnagyi rangban egy Itáliában állomásozó dandár parancsnokává nevezték ki, 1831-ben altábornaggyá léptették elő, egyúttal hadosztályparancsnoki beosztást kapott. 1839-ben galíciai főhadparancsnokká nevezték ki. 1846-ban megkapta a táborszernagyi rangot és a magyar nemesi testőrség alkapitányaként Bécsben szolgált.

Az udvari kamarilla bizalmi emberének számított. 1848. október 1-jén Johann von Wessenberg osztrák miniszterelnök Batthyány Lajossal folytatott tárgyalásai során Récsey király személye körüli miniszterré történő kinevezését szerette volna elérni – sikertelenül. 1848. október 3-án V. Ferdinánd király – törvénysértő eljárással –, a magyar kormány (korabeli kifejezéssel minisztérium) ellenjegyzése nélkül magyar miniszterelnökké nevezte ki.[1] Miniszterelnökként ellenjegyezte saját kinevezését (!), V. Ferdinánd október 3-án keltezett, október 4-én kiadott uralkodói nyílt parancsát, amely rendelkezett a magyar országgyűlés feloszlatásáról, Magyarországnak hadi törvények hatálya alá helyezéséről, illetve Josip Jelačić magyarországi katonai és polgári királyi biztosi kinevezéséről.

Az új „miniszterelnök” első lépésként október 5-én átiratot intézett a magyar országgyűléshez, amelyben jelentette, hogy átvette a miniszterelnöki tisztséget és egyben megküldte a manifesztumot is. Az események azonban túlhaladtak rajta: Récsey Ádám október 7-én – a bécsi forradalom hatására – lemondott tisztségéről, az országgyűlés azonban október 7–én és 9-én tartott ülésén elhatározta perbefogását. Ugyanekkor – de ettől függetlenül – az uralkodó megbízásából Ferenc Károly főherceg végül október 9-én este Hadersdorfban hivatalosan is felmentette tisztségéből. Néhány nappal később, október 11-én a bécsi felkelők elfogták, a város elestével azonban kiszabadult. 1850-ben nyugalomba vonult. 1852-ben, 77 évesen Bécsben hunyt el.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Egyes vélemények szerint tetemes, 16 000 forintra rúgó adósságai törlesztésével vette rá a kamarilla e lépésre Récseyt.

Külső hivatkozások szerkesztés

Források szerkesztés

  • Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986 (Nemzet és Emlékezet)