Wikipédia

Rédics

magyarországi község Zala megyében

Rédics (szlovénül Redič) község Zala vármegyében, a Lenti járásban.

Rédics
Présház
Présház
Rédics címere
Rédics címere		 Rédics zászlaja
Rédics zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLenti
Jogállás község
Polgármester Soós Endréné (független)[1]
Irányítószám 8978
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség881 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség34,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rédics (Magyarország)
Rédics
Rédics
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 36′ 51″, k. h. 16° 29′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 51″, k. h. 16° 29′ 15″
Rédics (Zala vármegye)
Rédics
Rédics
Pozíció Zala vármegye térképén
Rédics weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rédics témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

FekvéseSzerkesztés

Rédics a szlovén határ mellett található, a Hetésben, Lentitől 4 kilométerre nyugatra, Göntérházától 4 kilométerre keletre, a 75-ös és a 86-os főutak találkozásánál, utóbbi végén van a határátkelőhely. Északi határszélén indul a 7418-as út Csesztreg és a közbülső települések irányába.

A településen található a MÁV 23-as számú Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalának végállomása.

TörténeteSzerkesztés

A település már a római korban is lakott lehetett, mivel római kori sírokat találtak a település határában. Ebből a korból maradt fent az úgynevezett Római út, ami a Baltikumból Itáliába szállított sárga drágakőről kapta a Borostyánkőút nevet. Először 1236-ban említik az oklevelek, Radus falu néven. Az első birtokosai a 17. század közepéig a alsólendvai Bánffyak voltak. Judicatus Redycz néven itt székelt a Bánffy uradalom bírósága.

Az alsólendvai Bánffy család kihalása után a birtok, nőágon Nádasdy Ferenc tulajdonába került, akit 1670-ben lefejeztek, a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt. A területet az Esterházyak vásárolták meg.

Az 1848-49-es szabadságharcban 17 rédicsi fiatal vett részt:
Balaicz József, Illyés Miklós, Posgal László, Tóth József, Tüske Ignác, Major Szakály Ferenc, Tüske László, Varga Balázs, Györkös Péter, Kancsal Alajos Lajos, Söjtöri István, Tóth Mihály, Kovács Mihály, Tüske Mór, Varga János, Zsoldos József, Völgyi Vendel.

A falu népessége a kiegyezést követően magasan növekedett. Az első menetrendszerű vonat 1890. október 19-én indult Rédicsen keresztül Zalaegerszegről Csáktornyára. Az 1870-es években a zalalövői, 1877-től a zalabaksai, 1895-től az alsólendvai, 1925-től a határon inneni alsólendvai (Lenti), majd 1941-től a lenti járáshoz tartozott.

1919. augusztus 25-én kijelölték a magyar-szerb-horvát-szlovén határvonalat. 1919. november 29-én került sor a rédicsi határincidensre, amikor egy magyar határrendőrszázad átlépte a demarkációs vonalat, Alsólendvánál azonban gyalogsági és ágyútüzet is kapott, mire visszavonult a magyar területre.[3]

Az I. világháború alatt 36, a II. világháború alatt pedig 35 fő halt meg a településen.

A településen és a vasútállomás környezetében is láthatóak az 1950-es évek határzárának műszaki-katonai objektumai, a „bunkerek”, kiépített lőállások.

A Göntérháza felé vezető 8 kilométeres közúti kapcsolatának visszaállítására 2014. október 14-én került sor.[4]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Lóránth József (független)[5]
  • 1994–1998: Lóránth József (független)[6]
  • 1998–2002: Lóránth József (független)[7]
  • 2002–2006: Lóránth József (független)[8]
  • 2006–2010: Stokker Sándor (független)[9]
  • 2010–2012: Stokker Sándor (független)[10]
  • 2013–2014: Tóth Lajos (független)[11]
  • 2014–2019: Soós Endréné (független)[12]
  • 2019-től: Soós Endréné (független)[1]

A településen 2013. március 10-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.[13]

SportSzerkesztés

  • A község labdarúgócsapata a megyei II. osztályban szerepel, miután megnyerte a városkörnyéki bajnokságot. A sportegyesület neve: Rédics Község Sport Egyesülete. A csapatnak van ifi csapata is, ami jobban teljesít, mint a nagy.[14]
  • A településen asztalitenisz szakosztály működik, ami a Rédics Községi Sportegyesület keretein belül működik. A szabadidős jellegű céllal létrejött csoport mára a Zala Megyei Bajnokságban szerepel.[15]

KultúraSzerkesztés

OktatásSzerkesztés

A községen egy általános iskola (Móra Ferenc Általános Iskola[16]) és egy óvoda működik.[17]2008-ban az iskola az iskolafelújítási pályázaton 14 millió forintot nyert az intézmény felújítására.[18]

GazdaságaSzerkesztés

Rédics a Lenti "Szabadság" Vadásztársasághoz tartozik a vadászati jogok terén.[19]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,6%, cigány 2%, német 0,34%, szlovén 0,8%. A lakosok 76,3%-a római katolikusnak, 2,1% reformátusnak, 2,66% felekezeten kívülinek vallotta magát (18,2% nem nyilatkozott).[20]

NevezetességeiSzerkesztés

 
Présház Rédicsen
 
A 2007-ben bezárt határátkelőhely
  • Tájház (Petőfi u. 2.):[21] a település helytörténetéről ad áttekintést.

Híres szülöttekSzerkesztés

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Rédics települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. ↑ Hadműveletek Magyarország területén a páduai fegyverszüneti egyezménytől a soproni népszavazásig
  4. ↑ Rédics és Genterovci határhoz vezető bekötő utak átadási ünnepsége[halott link]
  5. ↑ Rédics települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Rédics települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  7. ↑ Rédics települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. ↑ Rédics települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. ↑ Rédics települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  10. ↑ Rédics települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  11. ↑ Rédics települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. március 10. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  12. ↑ Rédics települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  13. ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  14. ↑ Futball szakosztály redics.hu
  15. ↑ Asztalitenisz szakosztály redics.hu
  16. ↑ Móra Ferenc Általános Iskola redics.hu
  17. ↑ Óvoda redics.hu
  18. ↑ Felújítják az iskola épületét[halott link] epulettar.hu
  19. ↑ Vadászterületi használati díjak kifizetése. hetesifalvak.hu. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 1.)
  20. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  21. ↑ Lakóház (tájház). muemlekem.hu (magyarul) (Hozzáférés: 2022. jún. 12.)

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

Szijártóháza Külsősárd, Belsősárd
Göntérháza

 
   Rédics   
 

Lenti
Lendva Lendva, Lendvadedes Lendvadedes, Gosztola
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rédics&oldid=25766477”