Régészeti kultúrák Magyarországon

A mai Magyarország területéről írásos emlékeink csak a római kortól vannak. A különböző régészeti kultúrák azonban már a középső őskőkorszaktól (középső paleolitikumtól) kezdve kimutathatók (az alsó paleolitikumbeli vértesszőlősi telep úgy tűnik, az akkori mediterrán éghajlatnak köszönhető). A jelenlegi, mintegy százezer éve tartó jégkorszak (aminek az elmúlt 10 évezredben, éppen egy interglaciális, azaz két eljegesedés közötti szakaszát éljük meg) első felében a neandervölgyi emberek (homo neanderthalis) kultúrái mutathatók ki. Érdekesség, hogy hazánk területére esik olyan lelőhely is, a Bükk hegységbeli Szeleta-barlang, ahol kézzelfoghatóan kimutatható a neandervölgyiek és a homo sapiens közötti váltás. A magyarországi mezolitikus kultúrák leletei azt támasztják alá, hogy a homo sapiens a jelenlegi interglaciális beköszöntével sem tűnt el hazánk területéről és bizonyos helyeken (Jászság, Dunakanyar, Balaton vidéke) folyamatosan fennmaradt a földművelést, állattenyésztést és az agyagedény-készítés (fazekasság) tudományát magukkal hozó újkőkorszaki (neolitikus) telepesek megjelenéséig. Ezt követően pedig egyrészt éppen innét indul ki a földművelés és állattenyésztés továbbterjedése Nyugat- és Kelet-Európa felé, másrészt többször is itt találkoztak a Balkán (vagy éppen Anatólia)felől északra, a kelet-európai sztyeppövezet felől nyugatra és a Nyugat-Európa felől keletre terjedő hatások. A Magyarország területén feltárt régészeti kultúrákról "A magyar régészet az ezredfordulón" című mű kronológiai táblái adnak áttekintést.[1]

PaleolitikumSzerkesztés

  • Középső paleolitikum (neandervölgyiek) [2]
    • Charentien-kultúra, kb. 90 000-40 000 évvel ezelőtt, lelőhelyek: Érd (Fundoklia-völgy), Tata.
    • Jankovich kultúra, elterjedése: Pilis-Vértes-Gerecse (névadó: Jankovich-barlang) hegységek, Ipoly-mente.
    • Moustieri kultúra, lelőhely: Suba-lyuk.
    • Bábonyi kultúra, névadó lelőhely: Sajóbábony.
    • Szeleta-kultúra korai fázis, névadó lelőhely: Szeleta-barlang.

MezolitikumSzerkesztés

NeolitikumSzerkesztés

RézkorSzerkesztés

BronzkorSzerkesztés

Elterjedése: A Dunántúlon, a Rábától nyugatra. Egy telepét Sárvár mellett tárták fel 2004-2005-ben.[9]
Elterjedése: A Dunántúlon, a Rábától keletre.[10]

VaskorSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. A bánáti (Vinca-) kultúra elnevezést Kalicz Nándor használja. Minthogy a kultúra első lelőhelyeit az akkori Magyarország Bánát megyéjében tárták fel, a régészeti kultúrák elnevezésének általános elvei szerint a bánáti kultúra megnevezés lenne helyes. Ezzel szemben Colin Renfrew hatására nemzetközileg a Vinca-kultúra megnevezés terjedt el.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Ezredfordulón  473-477. old.
  2. Ezredfordulón Simán Katalin:A modern ember kialakulása és kultúrája, 81-84. old.
  3. Ezredfordulón Simán Katalin:A modern ember kialakulása és kultúrája, 84-85. old.
  4. Ezredfordulón T. Dobosi Viola: A jégkorszak végének vadászai, 85-91. old.
  5. Ezredfordulón Kertész Róbert: Mezolitikum, a termelőgazdálkodás felé, 91-95. old.
  6. Kalicz 46–47, old.
  7. Renfrew 182–189. old.
  8. Horváth–Svingor–Molnár
  9. Nagy Marcella: A korai urnamezős időszak kronológiai vázlata a Kárpát-medence nyugati felében. Urnamezős kori temető- és településrészlet Sárvár-Felsőmezőn. Savaria. A Vas megyei múzeumok értesítője 34/1 (2011) 67-94 Szombathely, 2011. 81. old és 67. old. 2. lábjegyzet
  10. Nagy Marcella: A korai urnamezős időszak kronológiai vázlata a Kárpát-medence nyugati felében. Urnamezős kori temető- és településrészlet Sárvár-Felsőmezőn. Savaria. A Vas megyei múzeumok értesítője 34/1 (2011) 67-94 Szombathely, 2011. 67. old. 2. lábjegyzet

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés