Régi magyar könyvtár (irodalmi mű)

(Régi magyar könyvtár szócikkből átirányítva)

A Régi magyar könyvtár (RMK) egy több kötetből álló, 19. század végi bibliográfiai témakörű könyvsorozat, amely a korai magyar nyelvű nyomtatványok címeit ismerteti. A témakör újabb feldolgozása a Régi Magyarországi Nyomtatványok (még befejezetlen) sorozata.

Régi magyar könyvtár

Szerző Szabó Károly, Hellebrant Árpád
Első kiadásának időpontja 18791898
Nyelv magyar
Témakör régi magyar nyomtatványok jegyzéke
Műfaj bibliográfia
Részei 4 kötet
Kiadás
Magyar kiadás Magyar Tudományos Akadémia, Budapest
Külső hivatkozás [4], [5], [6], [7]

JellemzőiSzerkesztés

A mű készítője Szabó Károly történész és később, kisebb részben Hellebrant Árpád volt, aki a magyarországi könyvnyomtatás megjelenésétől (1473) számítva a Rákóczi-szabadságharc lezárásának (1711) idejéig megjelent magyarországi magyar, magyarországi egyéb (pl. latin, német) nyelvű, és a külföldi magyar és magyar szerzőktől megjelent tág értelemben vett (azaz nem csak szépirodalmi, hanem filozófiai, teológiai, tudományos, közérdekű stb.) irodalmi művek címeit a teljesség igényével próbálta összeállítani. (Az 1711 utáni anyaggal a Petrik Géza-féle Magyar Könyvészet foglalkozik.)

Bár hatalmas adatmennyiséget tartalmaznak a Régi magyar könyvtár kötetei, a XX–XXI. századi újabb kutatások jelentős mértékben tudták kiegészíteni a kötetekhez kapcsolódó címek listáját.

KötetbeosztásaSzerkesztés

A sorozat a következő köteteket tartalmazza:

Kötetszám Műcím Elektronikus
elérhetőség
Kiadási hely,
kiadási idő
Szerző
I. Az 1531-től 1711-ig megjelent magyar nyomtatványok könyvészeti kézikönyve REAL-EOD Budapest, 1879 Szabó Károly
II. Az 1473–1711-ig megjelent nem magyar nyelvű hazai nyomtatványok jegyzéke REAL-EOD Budapest, 1885 Szabó Károly
III. A magyar szerzőktől külföldön 1480-tól 1711-ig megjelent nem magyar nyelvű nyomtatványok könyvészeti kézikönyve REAL-EOD 1480–1670 Budapest, 1896 Szabó Károly, Hellebrant Árpád
IV. A magyar szerzőktől külföldön 1480-tól 1711-ig megjelent nem magyar nyelvű nyomtatványok könyvészeti kézikönyve REAL-EOD 1671–1711 + pótlék Budapest, 1898 Szabó Károly, Hellebrant Árpád

UtóéleteSzerkesztés

Az RMK megjelenése után a magyar tudományos közvélemény fokozott érdeklődéssel fordult a régi magyarországi nyomtatványok kutatása felé. Ezekből a nagy könyvtárak különgyűjteményeket hoztak létre, külön nyilvántartások készültek, a szakmai folyóiratok pedig számos újabb, addig ismeretlen műről és példányról adtak hírt.

A jelentős számú kiegészítés és pótlás összegyűjtését a Magyar Tudományos Akadémia már a 19. század utolsó éveiben elhatározta. Megbízásából a század elején Dézsi Lajos, a budapesti, majd a kolozsvári egyetem irodalomtörténet professzora kezdte meg a pótlások összegyűjtését és közzétételét. Az ezeket tartalmazó első füzet 1906-ban jelent meg, egy másik pedig az első világháború miatt nyomdai kefelevonatban maradt. Vele párhuzamosan Sztripszky Hiador néprajkutató, az Erdélyi Nemzeti Múzeum, majd a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa is megpróbálta összegyűjteni at RMK-t kiegészítő adatokat, amelyeket 1912-ben egy kőnyomatos jegyzékben tett közzé. Később gyűjtését személyes kutatásokkal jelentősen bővítette, ennek eredményeit azonban 1946-ban bekövetkezett haláláig nem tudta közreadni.

Végül az 1950-es évektől indult meg az új, teljes sorozat előkészítése. A Régi Magyarországi Nyomtatványok első kötete hosszas munkálatok után 1971-ben került nyomdába. Az új sorozat kiadása máig tart, eddig az 1670-ig tartó rész készült el 4 vaskos kötetben, az utolsó 2012-ben látott napvilágot. (Azaz az 1670 és 1711 közötti részre még mindig Szabó Károly műve az irányadó.)

Az adalékkötetekSzerkesztés

Műcím Elektronikus
elérhetőség
Kiadási hely,
kiadási idő
Szerző Oldalszám
Adalékok a magyarországi nyomtatványok bibliográfiájához nincs Budapest, 1912 Dézsi Lajos 27[1]
[kiegészítések kefelevonatban] nincs Budapest, 1910-es évek Dézsi Lajos
Adalékok Szabó Károly munkájának I–II. kötetéhez. Pótlások és igazítások (litográfia) nincs Budapest, 1912 Sztripszky Hiador 712[2]

Fakszimile kiadásokSzerkesztés

Az 1960-as években fakszimile kiadásban ismét megjelentek a Régi magyar könyvtár kötetei Petrik Géza Magyar Könyvészetével (1885–1928) együtt. Újabb ilyen jellegű kiadásra került sor 1990-ben[3] és 2005-ben (Országos Széchenyi Könyvtár).[4]

1967-ben Sztripszky Hiador műve is megjelent kiegészítve Dézsi Lajos kiadatlan adataival az RMNy munkacsoport jóvoltából. Azonban Sztripszky művének rossz állapotú nyomdatechnikai kivitele miatt írógéppel újraszedték teljes szövegét, akárcsak a Dézsi-féle kiegészítéseket.[5]

Apponyi Sándor HungaricajaSzerkesztés

Bizonyos tekintetben a Régi magyar könyvtárhoz tartozónak lehet tekinteni Apponyi Sándor gróf nagy, német nyelvű gyűjteményét, amely a külföldön talált, Magyarországgal összefüggésben lévő iratokat tartalmazza. Ennek kötetei:

Kötetszám Műcím Kiadási hely,
kiadási idő
I. Hungarica. Ungarn betreffende im Auslande gedruckte Bücher und Flugschriften München, 1903
II. Hungarica. Ungarn betreffende im Auslande gedruckte Bücher und Flugschriften München, 1903
III. Hungarica. Ungarn betreffende im Auslande gedruckte Bücher und Flugschriften München, 1925
IV. Hungarica. Ungarn betreffende im Auslande gedruckte Bücher und Flugschriften München, 1927

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés