Rém
Rém (horvátul: Rim[3]) község Bács-Kiskun vármegye Jánoshalmai járásában.
| Rém | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Alföld |
| Vármegye | Bács-Kiskun |
| Járás | Jánoshalmai |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Papp Imréné (független)[1] |
| Irányítószám | 6446 |
| Körzethívószám | 79 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1149 fő (2023. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 32,01 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 39,93 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 15′, k. h. 19° 09′Koordináták: é. sz. 46° 15′, k. h. 19° 09′ | |
 Rém
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
| |
| Rém weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rém témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Bajától mintegy 22 kilométerre keletre helyezkedik el.
A szomszédos települések: észak felől Érsekhalma, kelet felől Borota, délkelet felől Felsőszentiván, dél felől Csávoly, nyugat felől Sükösd, északnyugat felől pedig Nemesnádudvar.
Megközelítése szerkesztés
A község közúton Kiskunhalas és Baja térsége felől is az 5412-es úton közelíthető meg, bár a lakott területeit az az út elkerüli: központján csak az 54 117-es számú mellékút vezet keresztül. Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben az 55-ös főút felől érhető el, csávolyi letéréssel, vagy az 53-as főút felől, Kiskunhalas déli részénél letérve, Jánoshalmán keresztül.
Vasútvonal nem érinti.
Története szerkesztés
A korabeli feljegyzésekben már az 1400-as évek elején szerepel Rym néven a település mint puszta.
A török megszállásig a környék egyik legnagyobb falva volt, ahol az itt lakó jobbágyság állattenyésztéssel és gabonatermesztéssel foglalkozott. Az 1590-91-es adódefter Rémen 13 házat tartott nyilván. Ez idő tájt Baja is csak 22 házból állott.
Az 1828-as összeírás idején községknek 169 lakosa volt, a település fejlődése ez időben igen gyors volt, így 1872-ben önálló községi rangot kapott. Ebben az időben Borota és Dzsida puszta is a településhez tartozott, így 21.000 hold határa volt Rémnek.
1876-ban épült az iskola, 1900-ban pedig templomot épített a település, mindkettőt a Kalocsai Érseki Hivatal támogatásával.
1905-ben Borota önálló lett, így 14.000 hold terület Borotához került, azóta a község területe 7.000 hold, mintegy 4.000 hektár.
Az 1920-as évek végéig a termelőszövetkezeti gazdálkodás volt a jellemző. Jelenleg 2 számottevő termelési értéket előállító Kft. foglalkozik tápgyártással, baromfikeltetéssel és tenyésztéssel. Az utóbbi időben az egyéni gazdaságokban is jelentős az állattenyésztés és a növénytermesztés.
Ma a község 546 házában 1437 lakos él.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Valter József (MDF)[4]
- 1994–1998: Vető Zoltán (független)[5]
- 1998–2002: Vető Zoltán (független)[6]
- 2002–2006: Vető Zoltán (független)[7]
- 2006–2010: Szente János (független)[8]
- 2010–2014: Vető Zoltán (független)[9]
- 2014–2019: Papp Imréné (független)[10]
- 2019-től: Papp Imréné (független)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1306 | 1287 | 1233 | 1184 | 1145 | 1149 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,4%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 1,2% cigánynak, 0,2% horvátnak, 1,3% németnek, 0,5% románnak mondta magát (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,6%, református 3,9%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 14,7% (11,8% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 1,2% németnek, 0,3% bolgárnak, 0,2% lengyelnek, 0,1% horvátnak, 0,1% románnak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,9% volt római katolikus, 3% református, 0,3% evangélikus, 1,3% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 15% felekezeten kívüli (33% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei szerkesztés
A községtől körülbelül 6 km-re északnyugara van az Alföld legmagasabb pontja, az Ólom-hegy. (174 m)
Ismert emberek szerkesztés
- Itt született 1952-ben Vancsura Miklós mérnök–közgazdász, a Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház (Hévíz) főigazgatója
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Rém települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
- ↑ Rém települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Rém települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Rém települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rém települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rém települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rém települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Rém települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Rém Helységnévtár
- ↑ Rém Helységnévtár
Külső hivatkozások szerkesztés
