Rényi György, 1849-ig Schreiner (Esztergom, 1829. június 25.Budapest, 1891. május 5.) honvéd százados, komáromi kapituláns.

SzármazásaSzerkesztés

Vagyontalan, római katolikus vallású, magyar anyanyelvű, polgári családban született. Apja Schreiner József kincstári tiszttartó, anyja Poyz Rozina.

Szerepe az 1848–49-es szabadságharcbanSzerkesztés

A forradalom kitörésekor joghallgató volt a pesti egyetemen. 1848 júliusában önkéntesként belépett a honvéd hadseregbe. A Győrben megalakuló 5. honvédzászlóaljban volt őrmester, majd augusztus 16-án hadnaggyá léptették elő és a Komárom–Győr vármegyei lovas nemzetőrség parancsnokának, Moszlovácz Károly nemzetőr őrnagynak a segédtisztje lett. Október 20-án rangjának megtartása mellett áthelyezték a Komáromban sorozás útján megalakuló 37. honvédzászlóaljhoz. December 3-án főhadnaggyá, 1849. július 21-én századossá léptették elő. Alakulatával mindvégig a komáromi erődben szolgált. Mint komáromi kapituláns mentesült a felelősségre vonás alól.

EmigrációbanSzerkesztés

1850-ben pozsonyban nevelősködött, majd Párizsba ment és csatlakozott az itt élő magyar emigránsokhoz. A magyar ügy érdekében, mint emigráns különféle lapokba írt cikkeket. 1860-ban századosi rangban az olaszországi magyar légió tisztje lett. Közben diplomáciai küldetést is teljesített, Cavour megbízottjaként Cuza román fejedelemnél járt egy újabb magyar felkelés céljára szánt fegyverszállítmány ügyében. A légió feloszlatása után őrnagyként szolgált az olasz királyi hadseregben. 1866 júliusában részt vett a poroszországi magyar légió szervezésében. Itt őrnagyi rangot kapott és a dandárként kezelt alakulatban az akkor szerveződő 2. gyalogsági zászlóalj parancsnokságával bízták meg.[1]

A Magyar Királyi HonvédségbenSzerkesztés

A kiegyezés után hazatért. Tagja volt a fővárosi honvédegyletnek. 1869-ben a Magyar Királyi Honvédség századosa lett. 1874-ben őrnaggyá, 1879-ben alezredessé, 1883-ban ezredessé léptették elő. Ez utóbbi rangjával vonult nyugalomba 1886-ban. 1889-ben Kossuth Lajos megbízta az olaszországi magyar légió történetének megírásával, a mű azonban Rényi halála miatt befejezetlen maradt.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Lukács Lajos: Magyar politikai emigráció 1849–1867, Budapest, 1984, ISBN 963-09-2406-4, 340. o.

ForrásokSzerkesztés