Révész Kálmán (egyháztörténész)

Révész Kálmán (Debrecen, 1860. augusztus 11. – Miskolc, 1931. december 4.) református esperes-lelkész, a Tiszáninneni református egyházkerület püspöke 1918-tól haláláig, felsőházi tag, egyháztörténész.

Révész Kálmán
a Tiszáninneni református egyházkerület püspöke
Született	1860. augusztus 11. Debrecen
Elhunyt	1931. december 4. (71 évesen) Miskolc
Nemzetiség	magyar
Felekezet	kálvinizmus
Püspökségi ideje 1918 – 1931
Előző püspök Következő püspök Tüdős István Farkas István
A Wikimédia Commons tartalmaz Révész Kálmán témájú médiaállományokat.

Életútja

Révész Imre református lelkész, MTA-tag és Vecsey Johanna fia, Révész Imre egyháztörténész apja. Debrecenben született, ahol tanulmányait 1883-ban végezte. Ezután egy évig gimnázium segédtanár, egyig főiskolai senior volt, majd külföldre ment, s az 1885-86. tanévben a berlini egyetemen gyarapította ismereteit. 1886-ban pápai teológiai tanár, 1892-ben kassai lelkész lett, s mint ilyent az abaúji egyházmegye 1893-ban tanácsbíróvá, 1898-ben elején esperessé, a tiszáninneni egyházkerület 1896-ban konventi taggá választotta. 1904-ben és 1917-ben zsinati rendes tag lett, 1910-től pedig konventi rendes tag. 1911 és 1914 között a sárospataki kollégium gondnoka volt. 1918 végén választották püspökké. 1920-tól Miskolcon szolgált mint lelkész. A debreceni egyetemnek 1917-ben lett teológiai díszdoktora. Tagja volt a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányának, az egyetemes tanügyi bizottságnak és a budapesti zsinatnak. Választmányi tagja volt sokáig a Magyar Történelmi Társulatnak is.

Kiadta apjának, Révész Imrének a munkáit a pátens korából: Budapest, 1900. (M. Prot. Irodalmi Társ. Kiadványai 10.) és egyházi beszédeit öt kötetben.

Szerkesztette a debreceni református hittanhallgatók Közlönyének XIII. évfolyamát 1882-83-ban és a Dunántúli Protestáns Lapot (1890-1892) Pápán.

Jegyei: R. K. és -z -n.

Munkái

• A reformatio hatása hazánkra. Debreczen, 1884. (Különnyomat)
• A lengyel dissidens kánonok története s befolyása a budai zsinat törvényhozására. Pápa, 1887.
• Az új védtörvény és utasítás lelkészeket, papnövendékeket, tanítókat és tanítójelölteket illető szakaszai. Egybegyűjté és magyarázatokkal ellátta. Budapest, 1889.
• Unitárius történetírás. Pápa, 1891.
• Emlékkönyv a budai és pesti zsinatok százados évfordulójára. Mindkét zsinat tagjainak teljes névsorával és arczképekkel. Bpest, 1891.
• Beköszöntő egyházi beszéd. Kassa, 1893.
• Százéves küzdelem a kassai református egyház megalakulásáért. 1550-1650. Bpest, 1894. (Magyar Prot. Irodalmi Társulat Kiadványai 5.)
• A kassai ref. egyház által fennállása 250-ik évfordulóján 1894. márczius 25. tartott örömünnepély emlékkönyve. Kassa, 1894. (Szerkesztette. R-től Imádság és egyházi beszéd).
• Az unitárius történetírás legújabb remeke. Debreczen, 1895.
• A kassai ref. egyház emlékkönyve hazánk fennállásának ezredik évéről. Kassa, 1896. Pál.)
• Emlékkönyv az első püspöki egyházlátogatás évszázados fordulóján a kassai ref. egyházban tartott ünnepélyről. Kassa, 1899.
• Alvinczi és a kassai vértanúk. Budapest, 1899.
• A magyar reformáczió kezdetéről. uo., 1902.
• Alkalmi egyházi beszéd a kassai Rákóczi-kiállítás megnyitásakor. Kassa, 1903.
• Egyházi beszéd 1906. márcz. 18. Kassa, 1906.
• A kassai ref. főiskola. Sz. 1908.
• A kassai ref. templomok rövid története. Sárospatak, 1911.
• Egy hitvalló prédikátor (Czeglédi István születésének 300-ados évfordulóján „Két kassai jubilaeum” c. füzetben). Kassa, 1918.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.  
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8   [1]

További információk

• Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Bp., História - MTA Történettudományi Intézete, 1996.
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
• Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.