Főmenü megnyitása

Révész Pál (Budapest, 1934. június 6.) magyar matematikus, egyetemi tanár, az Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területei a valószínűségszámítás és a matematikai statisztika. Jelentősek az eredményei a valószínűség-elmélet területén. 1995 és 1997 között a Bolyai János Matematikai Társulat elnöke.

Révész Pál
Született 1934. június 6. (85 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása matematikus,
egyetemi tanár,
akadémikus

ÉletpályájaSzerkesztés

1952-ben érettségizett, majd beiratkozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar alkalmazott matematikus szakára, ahol 1957-ben szerzett diplomát. Diplomájának megszerzése után az egyetem valószínűségszámítási tanszékén kapott állást, itt adjunktusként dolgozott. 1964-ben átment az MTA Matematikai Kutatóintézetbe, ahol tudományos munkatársi beosztásban kezdett el dolgozni. Tudományos munkásságának jelentős részét itt végezte. 1985-ben másodállásban a Bécsi Műszaki Egyetemen kapott egyetemi tanári kinevezést. 1987-ben távozott a kutatóintézettől, amikor a Budapest Műszaki Egyetem Matematikai Intézetén kapott egyetemi tanári kinevezést. Bécsben a statisztikai és valószínűségszámítási tanszéket is vezette, innen 1997-ben vonult nyugdíjba. A BME Matematikai Intézetében 1995-ig oktatott. A Carleton Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanárává fogadta.

1963-ban védte meg a matematikai tudomány kandidátusi, 1969-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Matematikai Bizottságának lett tagja. 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben pedig rendes tagjává választották meg. 1999 és 2005 között a Matematikai osztály elnökhelyettese volt. Eközben a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságában is dolgozott. 1989-ben a londoni Európai Akadémia is felvette tagjai sorába, 1994 és 1997 között a Matematikai Osztály elnöke volt. Akadémiai tisztségei mellett több tudományos társaság vezetésében is közreműködött: 1983–1985-ben a Nemzetközi Statisztikai Intézet Bernoulli Társaságának elnöke volt. 1995 és 1997 között a Bolyai János Matematikai Társulat megbízott elnöki tisztét töltötte be.

MunkásságaSzerkesztés

Fő kutatási területei a valószínűségszámítás és a matematikai statisztika.

Jelentősek a sztochasztikus folyamatok úgynevezett erős approximációjával, valamint a valószínűség-sűrűségfüggvény becslésével kapcsolatos eredményei. Emellett a sztochasztikus approximáció módszerének statisztikai alkalmazásaival is foglalkozik. A regressziós függvény becslésére sikerült elsőként olyan módszert adnia, amely a függvény valamennyi pontjának egyidejű becslésére alkalmas.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

  • Állami Díj (1978) – A valószínűségszámításban, különösen a sztochasztikus folyamatok elméletében s ennek gyakorlati alkalmazásában elért eredményeiért.

Főbb publikációiSzerkesztés

  • The Laws of Large Numbers (1970)
  • Strong Approximation in Probability and Statistics (Csörgő Miklóssal, 1981)
  • Mennyire véletlen a véletlen (1984)
  • Véletlen bolyongás véletlen közegben (1987)
  • Random Walks in Random and Non-Random Environments (1990, harmadik kiadás 2013)
  • Random Walks of Infinitely Many Particles (1994)

ForrásokSzerkesztés