Római-part

Budapest, Óbuda, Duna felőli rész északi fele

A Római-part Óbuda Duna felőli részének északi fele. Eredetileg a térkép szerint az Aranyhegyi-patak torkolatától (Pók utca) a Losonc utcáig tartó szakasz, a Rómaifürdő nevű városrész Duna-menti sétányának a neve (1,2 km). Az ettől északabbra lévő sétány neve hivatalosan Kossuth Lajos üdülőpart, Csillaghegy és Békásmegyer partszakasza a Pünkösdfürdő utcáig (2 km), illetve a Barát-patak torkolatáig, a Barátpatak utcáig (1,5 km) tart. Általánosságban mindhárom partszakaszt (összesen 4,7 km) illetik a Római-part névvel.[1][2]

FekvéseSzerkesztés

 
A Római-part fái 2016 őszén

Az Újpesti vasúti hídtól (Aranyhegyi-patak torkolata) északra, Budapest határáig terjed (Barát-patak torkolata) Római-part és Kossuth Lajos üdülőpart nevű utak mentén. A part és a Királyok útja – Nánási út közötti területet nevezik Római-partnak. Az Újpesti vasúti hídtól északra fekvő, a Szentendrei út és a Duna közötti városrészt az 1830-as években – a 19. század elején a rómaifürdői források mellett működő malmokról – még Lőpormalomnak nevezték.

MegközelíthetőségeSzerkesztés

Tömegközlekedéssel: A Szentendrei HÉV Aquincum, Rómaifürdő, Csillaghegy és Békásmegyer megállóitól, vagy a MÁV esztergomi vonalának Aquincum vasúti megállójától lehet megközelíteni kb. 10-15 perces gyaloglással. A Békásmegyer felé tartó 34-es busszal, ami a párhuzamos Királyok útján közlekedik. (Bármelyik Királyok útjai megállónál leszállva pár percre van a part.) A Pók utcai lakótelep körül megforduló 106-os busz Nánási úti megállójától két perc alatt elérhető a part. A nyári időszakban a BKV hajójáratával is megközelíthető.

Autóval: a Szentendrei út felől a Duna felé haladva.

Kerékpár: a Szentendre felé tartó kerékpárúton.

A Római-part történeteSzerkesztés

A Római-part jellege más volt a 19. században

19. századSzerkesztés

A Római-part a budai vízi élet felkapott központja volt, szennyezésmentes, fürdésre alkalmas hely.

Magyarországon az evezősport meghonosítói Széchenyi István és Wesselényi Miklós voltak.

Az első hazai evezősversenyt 1842-ben rendezték, amelyet Clark Ádám (a Lánchíd építője) nyert meg. Az Evezős Szövetség 1892. évi megalakulását követően nagy lendülettel fejlődött a dunai vízisport. Ekkor a Római-parton 23 csónakház működött; pl. Magasházy, Weinberger, Faragó, Fájt, Burgermeister I, II, Nemzeti Bank, Spárta, Adria, Hattyú, Csuka, UTE, Ampére stb.

A Duna ezen szakaszának két partján ekkor már összesen hat csárda (Tüzes, Nap néni, Nap bácsi, Bivalyos, Haraplak, Megyeri), két vendéglő (Lieb, Burgermeister), három szabad strand (Hungária, Duna, Tungsram) üzemelt.[3]

A vendéglők közül a legrégebbi és mai is működő a Bivalyos. A csárdát 1798-ban a gázlónál kialakult vásártér mellé építették. A bivalykereskedők itt vásárolták meg a gazdáktól az állatokat. A csárda köré gyűltek a kézművesek is: kirakodóvásáraik a szórakozás sajátos színterét jelentették. A Bivalyos csárda az 1930-as évektől a fejlődő római-parti élet és a vadevezősök kedvelt szórakozóhelyévé vált. A bezárását követően romossá vált épületét 2021-ben lebontották.[4]

20. századSzerkesztés

 
Bíbic csónakház 2012-ben
 
Bibic I. csónakház

A Római-part Óbuda és a főváros lakosságának egyet jelentett a Dunával és a csónakházakkal.

Az 1953-as elöntés után épült meg az első, a Nánási út és a Királyok útja mentén futó úgynevezett nyúlgát.[5]

A Római-part folyamatosan fejlődött, a főváros vízisport-paradicsomává vált. Vállalati, egyesületi és magán csónakházak tucatjait építették fel. A vízisport iránti tömeges érdeklődés a 70-es évek végétől kezdett csökkenni. A Duna máig érvényesülő dinamikája, állandóan változó vízszintje minden természetkedvelő, sportolni vágyó városlakót vonz. Az 1970-es1980-as években még sikk volt hétvégéket a vállalati csónakházakban tölteni, illetve kielboattal, kajakkal, kenuval vízre szállni. Kitűnő cél volt a Lupa-sziget, Szentendre stb.

A vízminőség romlása miatt a kijelölt fürdőhelyeket 1973-ban megszüntették.

1981-re készült el a Duna mellett futó, a Békásmegyeri lakótelepet is védő gát a Barát-patak torkolata és a Pünkösdfürdő utca között.

1990 utánSzerkesztés

A rendszerváltást követően a vállalati üdülőket és a hozzájuk tartozó csónakházakat a vállalatokkal együtt privatizálták. Az üdülők nagy része ezután bezárt, sokukat lebontották, az ártérnek minősülő megüresedett telkeken a szabályozási terveket és árvízvédelmet figyelmen kívül hagyva lakópark építések kezdődtek.

A csónakházak jó részére is a bezárás, lebontás, vagy a szórakozóhellyé átépítés várt. Mindezek mellett a parton is egyre több szórakozóhely és étterem nyílt. Az 1990-es évek elején megépült a Nyárfás, az Evezős Sörkert, Platán söröző és a többi. A part csónakházakból és vállalati üdülőkből álló korábbi csendes arculata gyors ütemben megváltozott, nyári hétvégeken egy vigalmi negyed képét öltötte magára, de a természeti értékek, az igen öreg fák megmaradtak.

Azóta minden június első hétvégéjén megrendezték a Duna-napot is, ami egy idő után természetessé vált az ott lakóknak. Egyre több program volt, majd 2002-ben megszűnt.

1997-ben másfél évtized szünet után újjáalakult a Budapesti Evezős Szövetség (BESZ).

2000-es évekSzerkesztés

 
Az egykori önkiszolgáló étterem a Római-parton

A 90-es évek vége felé a csónakházak elég rossz állapotba kerültek, felújításukra nem volt mód, így a nyaralni vágyók száma is lecsökkent. A sportlétesítményeket kezelő cég egymás után adta el – áron alul – a csónakházakat. A 2000-es évek elején megindult a lakóparkok építése. Először a Vadkacsa I-II. helyére, majd jött a többi.

2008 nyarán bontották el a Vöcsök II.-t, ami műemlék is volt egyben. Csónakház alig maradt a part délebbi részén; az építkezési kedv nem hagyott alább, és elkezdődött az északi részen is. 2008-ban lebontották a Hotel Magisternt is, helyére több tömbből álló többszintes épületegyüttest emelnek.

Megmaradt és működő csónakházak: a Bíbic, Tropical, Csillag, Béke és Hattyú.

A Római-partot érintő nagyobb árvizekSzerkesztés

A part lakossága az évek során több kisebb–nagyobb árvizet megélt. Néhányszor embereket is ki kellett költöztetni, de az „őslakosok” ezt már tudomásul vették.

1941. február: a dunai jeges ár elöntötte az egész partot, sőt Csillaghegy egy része is vízben állt. Az összekötő hídnál robbantották fel a jégtorlaszt.

195354: a Duna újra elöntötte a partot, védőtöltés épült a Nánási út - Királyok útja vonalában (nyúlgát).

1965. június közepén tetőzött a Duna Budapesten 845 centiméteren. Az árvíz alatt a római-parti üdülőterületet teljesen ki kellett üríteni, az Aranyhegyi-patak balparti töltését meg kellett erősíteni. A Nánási út - Királyok útja vonalában húzódó töltést szintén meg kellett erősíteni (a mai napig ez az egyetlen ún. nyúlgát van a part mellett ezen a területen.)

198081: elkészült a római-parti végleges védmű első szakasza, amely a Pünkösdfürdő utcától a város határáig kiváltotta a Királyok úti gátat. A békásmegyeri lakótelep árvízvédelmi töltését Pünkösdfürdő és a Barát (kis – Sing)–patak torkolata között a part mentén építették meg. A töltés fátlan, de rendszeresen kaszált, tetejéről jó a kilátás és aszfaltozott, kivilágított út vezet rajta. Napozásra, horgászatra, kocogásra, kerékpározásra, kutyasétáltatásra kiválóan alkalmas, ezért nem csoda, hogy sokan megkedvelték.

1991. augusztus: a Szentendrei-szigeten Suránynál átszakadt a gát, Surány és Szigetmonostor veszélybe került. A Duna nem kímélte a Római-partot sem, de ez az árvíz nem veszélyeztette a Nánási utat.

1997. július: Budapesten 733 centiméterrel tetőzött a Duna, a védekezés mindenhol sikeres volt.

2002. március - Az utóbbi 50 év legjelentősebb áradásainak egyike vonult le a Dunán, Kisoroszi és Tahitótfalu között utak víz alá kerültek, Leányfalun az ártérben lévő házakat öntötte el az árhullám. A Duna 767 centiméterrel tetőzött Budapestnél. A Római-part megközelíthetetlen volt.

2002. augusztus: Budapesten 848 centiméteren tetőzött a Duna. A rekord mértékű áradás miatt 2021 embert kellett kitelepíteni, ebből 700-at Budapest III. és XXII. kerületéből. A Római-part teljes egészében víz alatt volt, az Aranyhegyi- és a Barát-patak medréből is kiáramlott a víz. A 106-os busz is más útvonalon járt, nem érintette a Nánási utat. Mondhatni turistalátványosság kerekedett az árvízből. Mindenki „csodálta” a hatalmas vizet, megdöbbenve vették tudomásul, hogy a „víz az úr”. Ekkor újra felvetődött az új gát sürgős megépítése.

2006. április: Budapesten 860 centiméteren tetőzött a Duna, ami 12 centiméterrel haladta meg a 2002. augusztusi 848 centimétert. Az ígért gát még sehol nem volt, de szerencsére a Duna most sem öntötte el a Nánási - Királyok útját. A nyúlgát újbóli megerősítésével sikerült megoldani, hogy ne történjen nagyobb baj.

TűzesetekSzerkesztés

2001. tavasz: Római Club. Az épület azóta üresen áll, állaga romlik.

2003. augusztus. Éjszaka felgyújtották a Leroy Cafe éttermet a parton, közvetlenül a Vöcsök II. csónakház szomszédságában. Még a csónakház is megégett, bent evezők és más tartozékok is károsodtak. Évekig álltak romos tartóoszlopai, de már azokat is lebontották.

2008. január Bibic. A tűz oka ez esetben az ottfelejtett étel. Nagyobb kár nem történt, az épület áll és működik.

GátkérdésSzerkesztés

 
A mobilgát megépítése esetén kivágásra ítélt öreg fák a Római-parton

A partot időről időre elöntő árvizekre hivatkozva a főváros mobilgát építését határozta el.[6] A gát terveit sokan ellenzik. Például környezetvédő civil szervezetek, mivel a part közeli gáttal valószínűleg elveszne a part varázsa, a közvetlen kapcsolat a Dunával, valamint a gát építésekor kivágnák a part növényzetét, közel 1 400 fát. Egyébként a gát helyéről több elképzelés is született: Az egyik változat szerint közvetlenül a part mentén, egy másik szerint a Nánási út–Királyok útja vonalon, ez szintén rengeteg fa kivágásával járna, illetve egy állandó fal csúfítaná el azok helyét, ami egyértelműen a grafitisek új kedvenc helyévé válna. Van olyan elképzelés is, mely a parti, magántulajdonban lévő telkekből sajátítana ki részeket, ezzel a gát nem közvetlenül a parton épülne, ez némivel kevesebb fa kivágásával, viszont számos pert kellene lefolytatni, ami rendkívül meghosszabbítaná a már így is évtizedek óta húzódó projektet.[7]

Egyes III. kerületi lakosok, akik mind a parti, mind a Nánási út–Királyok útja menti fákat meg akarják védeni, illetve nem szeretnék, ha egy összegraffitizett fal csúfítaná a környéket inkább a jelenlegi – gátnélküli –helyzet fenntartása mellett vannak.


A mobilgát építése ellen — különösen a közvetlenül a part mentén húzódó nyomvonalival szemben — komoly szakmai érvek merültek fel: A partszakasz altalaja ugyanis túl puha, és egy esetleges ár kimossa azt a mobilgát alól. Továbbá a mobilgát tervei nem ismertek, sőt még csak nem is véglegesek. Így például sem a költségvetésről, sem a tereprendezés terveiről nem áll rendelkezésre elegendő információ. Tarlós István előzetes nyilatkozata szerint szakmai szempontok alapján fognak dönteni. A döntés viszont ennek az ellenkezőjét bizonyította. Még a kockázatelemzési tanulmány sem készült el, amikor 2017. április 5-én a fővárosi közgyűlés megszavazta a gát part menti nyomvonal változatának megépítését.[8][9] A döntést az érintett lakossággal történő érdemi konzultáció elmaradása ellenére június 14-én a főváros önkormányzata megerősítette.[10] Az építés ellenzői szerint a döntés valódi oka sokkal inkább az, hogy egy Fidesz-közeli oligarcha, Garancsi István luxuslakóparkot akar építeni a területre, és ezt a tervét csak a mobilgát megépíttetésével valósíthatja meg.[11][12](A lakópark később 2018-ban valóban átadásra került.) 2017 szeptemberében Tarlós István a tiltakozások hatására felvetette a népszavazás lehetőségét,[13] majd ugyanezt néhány nap múlva visszavonta.[14]

2018 novemberében elkezdték acél szádfalak beépítésével megerősíteni a pünkösdfürdői gátat. A munka 2019-re, a mentett oldali park 2020-ra készült el.[15]

2019-ben Tarlós újra a népszavazás javaslatával kampányolt, ám nem pontosította, kiket is érintene ez: egész Budapestet, a III. kerületet vagy csak a part közvetlen közelében, illetve a parton élőket.[16]

SportSzerkesztés

A Duna-part a vízi sportok mellett kedvelt kerékpáros és futó hely is. Igaz, a part déli részén ez a legnehezebb, ugyanis a legtöbb sétáló, motoros, és autós is a partnak ezt a részét használja (bár utóbbiak ki vannak tiltva, de néha megjelennek). Szintén nehezíti a közlekedést a murvás, kavicsos út a part ezen területének néhány helyén. Nagyokat lehet sétálni közvetlenül a part mellett, vagy napozni. De a partnak ez a része már inkább a lakóparkokról, a zenéről, a kajáról szól inkább. Régen egy csónakház felső szintjén egy biliárdozó hely is működött. (Azóta itt is lakópark van a területén). Van egy kisebb játszótér is a hajóállomás közelében.

A part középső részén kiépített aszfaltozott kerékpárút van. Az út minősége jó, de tavasztól – őszig nagyon nehéz használni, mert a sok gyalogos és kerékpáros nehezen fér el. A partnak ez a középső része. Itt még állnak a régi házak, a közvetlen kapcsolat a Dunával megmaradt, itt is sokan napoznak. Ezen a részen lángosos is és egy étterem az üzemel egyik lakópark aljában. Van egy petanque pálya is a Golyós büfében.

A part északi része az év bármilyen szakában kiválóan alkalmas a sportolásra. A töltés mellett egy szélesebb út is található, ami szintén a gyalogosoké. Ez a rész csendesebb, más a hangulata, mint a déli résznek.

A Duna-part ettől északi folytatása már nem a Római-parthoz tartozik.

Évek óta megjelenik egy folyóirat is – Római Parti Hírek – néven, amelyben mindig beszámolnak a Római-partot érintő aktuális ügyekről.

Megjelenlése a kultúrábanSzerkesztés

A víziélet beindulása óta számos művészt, énekest, költőt megihletett már a Római-part hangulata. A legismertebb sláger az 1952-ben bemutatott Állami Áruház című film Egy dunaparti csónakházban nevű slágere, amelyet Petress Zsuzsa és Kazal László adott elő. (A szövegét Szenes Iván írta, a zenéjét pedig Kerekes János szerezte.)[17]

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Római-parti 101 – Meddig is tart a Római-part? - alacsonyjutalek.hu
  2. Tenczer Gábor - A Római-part két végén elkezdődik a munka (Index.hu, 2017.10.25.)
  3. Dunai partszakaszok három érdekes indikátora káposztásmegyeri példán - Dunai Szigetek blog, 2012.02.18.
  4. Bontják az egykori Bivalyos csárda épületét - Doroszlai Dénes Facebook oldala, 2021..11.17.
  5. És végül gát épül a Római-parton... - Dunai Szigetek blog, 2011.07.11.
  6. A Római-parti erdő valójában gyom. Index.hu, 2013 [last update]. (Hozzáférés: 2013. április 25.)
  7. Csak időhúzásra jó a római-parti gát új nyomvonala?. (Hozzáférés: 2019. április 14.)
  8. Kockázatelemzés nélkül szavaztatta meg Tarlós a mobilgátat - Index.hu, 2017.05.11.
  9. Az ingatlanos lobbi nyert. A Fideszesek kinyírják a Római-partot - greenfo.hu, 2017.04.06.
  10. Tenczer Gábor - Indulhat a római-parti mobilgát engedélyeztetése (Index.hu, 2017.06.14.)
  11. Noszbaum Tibor - Tarlós a szocik segítségével kivégezte a Római-partot (Reflektor blog, 2017.04.05.)
  12. Erre jók a római-parti fák. Orbánista milliárdosok mutyija a Római-parton - greenfo.hu, 2016.10.06.
  13. Szily László - Tarlós népszavazást kezdeményez a Római parti mobilgát ügyében (444.hu, 2017.09.11.)
  14. Archivált másolat. [2017. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 19.)
  15. Tenczer Gábor - A pünkösdfürdői gát elkészül, a park csúszik (Index.hu, 2019.09.17.)
  16. Tarlós azt mondja, népszavazást szeretne a római-parti gát helyszínéről. (Hozzáférés: 2019. április 14.)
  17. Egy dunaparti csónakházban - Songbook.hu

Külső hivatkozásokSzerkesztés