Római katolikus temető (Marosvásárhely)

marosvásárhelyi temető

A marosvásárhelyi római katolikus temető, régi nevén Kálvária sírkert[1] 1729-ben létesült a Kálvária utcában (ma Str. Papiu Ilarian), a belvárost keletre határoló Somostető oldalában. A város több jeles személyisége nyugszik itt, és emlékművek is helyet kaptak.

Római katolikus temető
RO MS TgMures Catholic cemetery (1).jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Település Marosvásárhely
Létrejötte 1729
Földrajzi adatok
Területe30 000 m²
Távolság a központtól1 km
Elhelyezkedése
Római katolikus temető (Marosvásárhely)
Római katolikus temető
Római katolikus temető
Pozíció Marosvásárhely térképén
é. sz. 46° 32′ 39″, k. h. 24° 34′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 39″, k. h. 24° 34′ 21″
A Wikimédia Commons tartalmaz Római katolikus temető témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A város első sírkertje a Szent Miklós-templom mellett, a mai Bolyai Farkas Líceum helyén állt, és valószínűleg már a 12–13. században használták. Később a városba érkező ferences rend az akkor még katolikus Vártemplom környékén is létesített egy temetőt. A reformáció után egy új katolikus temető létesült, azonban ez nem maradt fenn, helye ismeretlen.[2] Temetkezési helyekként szolgáltak a templomok cintermei és az alattuk húzódó kriptasorok is.[3]

A 17. század végén Erdély Habsburg-tartomány lett, az új államhatalom pedig a római katolikus egyházat támogatta. 1702-ben megindult a katolikus egyház újjászervezése, és hamarosan építeni kezdték a plébániatemplomot is.[4] A 18. század elején dúló pestisjárvány után az egyház külön temetőt kapott a Kálvária utcában (ezt azért nevezték így, mert a jezsuiták keresztutat létesítettek a domb oldalában), melyet 1729-ben nyitottak meg.[5] Ide temetkeztek a német és az örmény katolikusok is.[6]

LeírásaSzerkesztés

Gondozott, fákkal beültetett, megközelítőleg három hektáros terület. Főbejáratát csíkszentdomokosi székelykapu díszíti.[2]

Jeles személyiségekSzerkesztés

Egyéb emlékek, látnivalókSzerkesztés

  • Szent Rozália-kápolna (1739), a temető felső részén[2]
  • Az első és második világháború hőseinek keresztje, a kápolna előtt[3]
  • A Don-kanyarban elesett hősök emlékműve[9]
  • A főbejárattal szemben felállított feszület (a római katolikus líceumból menekítették ide annak 1948-as államosításakor)[5]
  • Patrubány-kápolna, ma ravatalozónak használják[5]
  • Művészeti szempontból jelentős a Bucher család sírboltja és a Züllich család síremléke[3]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Vigh Károly. Marosvásárhelyi helynevek és földrajzi közszavak. Csíkszereda: Pallas-Akadémia, 108. o. (1996). ISBN 9789739755443 
  2. a b c d Nagy-Bodó Tibor: A marosvásárhelyi római katolikus temető. Központ, 2015. november 26. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  3. a b c d e f g Fodor 49. o.
  4. Léstyán 164. o.
  5. a b c d Léstyán 167. o.
  6. a b Balás Árpád. Zsebre szabott Marosvásárhely. Marosvásárhely: Mentor, 101–102. o. (2016). ISBN 9786069385272 
  7. a b Lista monumentelor istorice: Județul Mureș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  8. Gyászjelentés, Népújság, 2019. december 5.
  9. Ábrám Zoltán: Megemlékezés a Don-kanyari áldozatokról. Művelődés, 2013. február 1. (Hozzáférés: 2020. január 13.)

ForrásokSzerkesztés

  • Fodor: Fodor Sándor (S.); Balás Árpád. Marosvásárhelyi útikalauz. Marosvásárhely: Impress (1996). ISBN 9739687512 
  • Léstyán: Léstyán Ferenc: Marosvásárhely katolikus múltja. In Marosvásárhely történetéből I. szerk. Pál-Antal, Szabó. Marosvásárhely: Mentor. 2007. ISBN 9789735992767  

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés