Rómaifürdő
Rómaifürdő Budapest egyik városrésze a III. kerületben. A városrész Duna-menti része egyben a Római-part nevű üdülőövezet déli szakasza is.
| Rómaifürdő | |
_2.jpg) | |
| a műemlék Bibic I. csónakház a Római-part rómaifürdői szakaszán | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest III. kerülete |
| Kerület | Budapest III. kerülete |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 12 681 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Rómaifürdő
Pozíció Budapest III. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 34′ 23″, k. h. 19° 03′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 23″, k. h. 19° 03′ 24″ | |
Fekvése szerkesztés
Határai 2012-ig: Czetz János köz a Szentendrei úttól - Attila utca - Kalászi utca - Duna folyam - a MÁV esztergomi vonala - Szentendrei út a Czetz János közig.
2012 december 12-én határait úgy módosították, hogy az Aquincum római városhoz tartozó összes régészeti és műemlék terület Aquincum városrészhez kerüljön. Aztóta a kerületrész határai a következők: Czetz János köz - Attila utca - Kalászi utca a Duna folyamig - Duna folyam a vasútvonalig - vasútvonal-Péter utca meghosszabbítása a vasútvonaltól - 23152/45 hrsz.-ú ingatlan északkeleti telekhatára - 23215 hrsz.-ú ingatlan déli telekhatára - Szentendrei út.
Története szerkesztés
A terület már a római korban ismert vízadó térség volt. Mai neve arra emlékeztet, hogy a rómaiak már a II. században fürdőházat építettek itt a Duna partján és innen látták el vízzel Aquincumot.
A források környékét szent helyként tisztelték és megtalálták a régészek a fürdő területén a szentély alapfalait is. A legutóbbi ásatások eredményeként előkerültek a forrásfoglalások nyomai, építmény részletei. Régészeti feldolgozásuk folyamatban van.
Mátyás király korában a területen levő tó partján kórház létesítéséről tudunk.
A víz a 15. században lőpormalmokat hajtott. A környék neve is Lőpormalomdűlő volt 1873-tól. A fürdőélet a 20. század elején alakult ki itt.
A Monostori úttól délre a Pók utcai lakótelep vagy Római (Római úti) lakótelep 1984–1989 között épült, többnyire korábban mezőgazdasági és zártkertes besorolású területre. 4390 darab lakásában megközelítőleg 12400-an élnek.[2][3][4]
A Fővárosi Közgyűlés 2012 december 12-én határait úgy rajzolta újra, hogy az Aquincum római városhoz tartozó összes régészeti és műemlék terület Aquincum városrészhez kerüljön.[5][6]
Források szerkesztés
- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ Máthé Dóra - A tér olvasása a lakótelepen (BME Építőművészeti Doktori Iskola, 2015)
- ↑ Götz Eszter - Zárás helyett nyitás / Élet a Pók utcai lakótelepen járvány idején (Építészfórum, 2020.05.27.)
- ↑ Iván László: Budapesti falanszterek: A tömeges lakásépítés térbeli konzekvenciái. Földrajzi Értesítő, XLV. évf. 1–2. sz. (1996) 73–99. o. Hozzáférés: 2017. június 30. ↑ 1. melléklet. Budapest 1945 után épült jelentősebb lakótelepei:
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet, Budapest, 2012. december 12.
- ↑ a régi városrészeket a Fővárosi Tanács 1990. (IX. 30.) 149/a. számú határozata állapította meg.
- Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963-657-176-7