Rózsás kakadu

Rózsás kakadu
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Papagájalakúak (Psittaciformes);
Család:	Kakadufélék (Cacatuidae);
Alcsalád:	Kakaduformák (Cacatuinae);
Nem:	Eolophus; Bonaparte, 1854
Faj:	Eolophus roseicapilla; (Vieillot, 1817)
Szinonimák
	Eolophus roseicapillus (Vieillot, 1817); Cacatua roseicapilla (Vieillot, 1817); Rózsás kakadú (Schenk 1933, Ákos 1960); Rózsás kakadu (Kakatoe roseicapilla) Siroki 1976;
Elterjedés
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Rózsás kakadu témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsás kakadu témájú médiaállományokat és Rózsás kakadu témájú kategóriát.

A rózsás kakadu (Eolophus roseicapilla) a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe sorolt kakadufélék (Cacatuidae) családjában az Eolophus nem egyetlen faja.

Rendszertani helyzeteSzerkesztés

Besorolása vitatott, egyes rendszerezők a Cacatua nembe sorolják Cacatua roseicapilla néven.

Származása, elterjedéseSzerkesztés

A partvidék kivételével egész Ausztráliában és Tasmania keleti részén honos.

AlfajaiSzerkesztés

Az alfajok különbségei árnyalatnyiak.

Eolophus roseicapilla roseicapilla
Eolophus roseicapilla albiceps — alapszíne halványabb, feje tetején a rózsaszín árnyalat határozottabb, Nyugat-Ausztráliában él
Eolophus roseicapilla kuhli — szemgyűrűje vöröses árnyalatú, a Kimberley-övezetben fordul elő.

Testhossza 35 centiméter, szárnyának fesztávolsága 50–60 centiméter, testtömege pedig 300–400 gramm. Homloka, fejének teteje és apró, alig látható bóbitája fehér; arca, tarkója, nyaka és hasa rózsaszínű. Szárnya, háta világosszürke, farka sötétszürke. Írisze sötétbarna vagy fekete; a szeme körüli keskeny, csupasz gyűrű vöröses. Csőre szaruszínű, a lába szürke. Ahím és a tojó színei azonosak, de a tojó írisze második életévétől vörösbarnára vált és szemgyűrűje nem olyan élénk, mint a hímé.

Életmódja, élőhelyeSzerkesztés

Fákkal tarkított nyílt füves térségekben él, nagy csapatokban. Az ausztráliai utazók mindennapos élménye lehet a művelt területeken, akár több száz fős csapatokban a földön bóklászó rózsás kakaduk látványa.

Tápláléka magokból, gabonából, rügyekből és különböző rovarokból áll. Tömegesen nagy károkat okozhat a mezőgazdasági területeken, emiatt a farmerek valóságos irtóhadjáratokat vezetnek ellene: évente több százezret ölnek meg. Tömeges megsemmisítését más fajokra, így a csupaszszemű kakadura (Cacatus sanguinea), a sárgabóbitás kakadura (Cactua galerida) és az ormányos kakadura (Cacatua tenuirostris) is kiterjesztették. A kakaduk mészárlása nemzetközi tiltakozó akciókat váltott ki.

Leggyakrabban alkonyattájt lehet látni akrobatikus repülőmutatványait. Sokszor nagy távolságokra kell repülnie, hogy eleséghez jusson. A táplálkozó csapat őrszemet állít.

SzaporodásaSzerkesztés

Az esőzéstől függően, a leggyakrabban február és május között költ. Faodúba rakja fészkét, amit eukaliptuszlevelekkel bélel ki. Fészekalja 3–5 tojás, amelyeken a költőpár felváltva, 25–30 napig kotlik. A kirepülési idő hat hét, ezután a szülők még három–öt hétig az odún kívül etetik a fiókákat.