Rózsás kakadu

madárfaj

A rózsás kakadu (Eolophus roseicapilla) a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe sorolt kakadufélék (Cacatuidae) családjában az Eolophus nem egyetlen faja.

Infobox info icon.svg
Rózsás kakadu
Rosakakadu ts2.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Kakadufélék (Cacatuidae)
Alcsalád: Kakaduformák (Cacatuinae)
Nem: Eolophus
Bonaparte, 1854
Faj: Eolophus roseicapilla
(Vieillot, 1817)
Szinonimák
  • Eolophus roseicapillus (Vieillot, 1817)
  • Cacatua roseicapilla (Vieillot, 1817)
  • Rózsás kakadú (Schenk 1933, Ákos 1960)
  • Rózsás kakadu (Kakatoe roseicapilla) Siroki 1976
Elterjedés
Bird range galah.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rózsás kakadu témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsás kakadu témájú médiaállományokat és Rózsás kakadu témájú kategóriát.

Rendszertani helyzeteSzerkesztés

Besorolása vitatott, egyes rendszerezők a Cacatua nembe sorolják Cacatua roseicapilla néven.

Származása, elterjedéseSzerkesztés

A partvidék kivételével egész Ausztráliában és Tasmania keleti részén honos.

AlfajaiSzerkesztés

Az alfajok különbségei árnyalatnyiak.

  • Eolophus roseicapilla roseicapilla
  • Eolophus roseicapilla albiceps — alapszíne halványabb, feje tetején a rózsaszín árnyalat határozottabb, Nyugat-Ausztráliában él
  • Eolophus roseicapilla kuhli — szemgyűrűje vöröses árnyalatú, a Kimberley-övezetben fordul elő.

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 35 centiméter, szárnyának fesztávolsága 50–60 centiméter, testtömege pedig 300–400 gramm. Homloka, fejének teteje és apró, alig látható bóbitája fehér; arca, tarkója, nyaka és hasa rózsaszínű. Szárnya, háta világosszürke, farka sötétszürke. Írisze sötétbarna vagy fekete; a szeme körüli keskeny, csupasz gyűrű vöröses. Csőre szaruszínű, a lába szürke. Ahím és a tojó színei azonosak, de a tojó írisze második életévétől vörösbarnára vált és szemgyűrűje nem olyan élénk, mint a hímé.

Életmódja, élőhelyeSzerkesztés

Fákkal tarkított nyílt füves térségekben él, nagy csapatokban. Az ausztráliai utazók mindennapos élménye lehet a művelt területeken, akár több száz fős csapatokban a földön bóklászó rózsás kakaduk látványa.

Tápláléka magokból, gabonából, rügyekből és különböző rovarokból áll. Tömegesen nagy károkat okozhat a mezőgazdasági területeken, emiatt a farmerek valóságos irtóhadjáratokat vezetnek ellene: évente több százezret ölnek meg. Tömeges megsemmisítését más fajokra, így a csupaszszemű kakadura (Cacatus sanguinea), a sárgabóbitás kakadura (Cactua galerida) és az ormányos kakadura (Cacatua tenuirostris) is kiterjesztették. A kakaduk mészárlása nemzetközi tiltakozó akciókat váltott ki.

Leggyakrabban alkonyattájt lehet látni akrobatikus repülőmutatványait. Sokszor nagy távolságokra kell repülnie, hogy eleséghez jusson. A táplálkozó csapat őrszemet állít.

SzaporodásaSzerkesztés

Az esőzéstől függően, a leggyakrabban február és május között költ. Faodúba rakja fészkét, amit eukaliptuszlevelekkel bélel ki. Fészekalja 3–5 tojás, amelyeken a költőpár felváltva, 25–30 napig kotlik. A kirepülési idő hat hét, ezután a szülők még három–öt hétig az odún kívül etetik a fiókákat.

 
Portré
 
Nagy, zajos csapatokban él

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés