Rózsáslemezű kígyógomba

gombafaj

A rózsáslemezű kígyógomba (Mycena galericulata) a kígyógombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, lombos- és fenyőerdőkben élő, nem ehető gombafaj.

Rózsáslemezű kígyógomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Mycenaceae
Nemzetség: Mycena
Tudományos név
Mycena galericulata
(Scop.) Gray (1821)
Szinonimák
  • Agaricus galericulatus Scop. (1772)
  • Agaricus conicus Huds. (1778)
  • Agaricus crispus Batsch (1783)
  • Stereopodium galericulatum (Scop.) Earle (1909)
  • Prunulus galericulatus (Scop.) Murrill (1916)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rózsáslemezű kígyógomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsáslemezű kígyógomba témájú médiaállományokat és Rózsáslemezű kígyógomba témájú kategóriát.

Megjelenése szerkesztés

A rózsáslemezű kígyógomba kalapja 1–6 cm széles; alakja szélesen kúpos, idősen szélesen harangszerű, közepén általában csúcssal. Széle bordázott. Felszíne csupasz, tapadós, sugarasan bordázott egészen a közepéig. Színe színe krémszínű vagy világosbarna, a közepe általában sötétebb.

Húsa vékony, fehéres vagy halványbarnás. Szaga nem jellegzetese vagy kissé lisztes; íze némileg lisztes.

Közepesen ritkásan álló lemezei hasasan felkanyarodva a tönkhöz nőttek, az idős gombánál gyakran erekkel összekötöttek. gyakori a féllemez. Színük eleinte fehéres, később rózsás;, gyakran barnán foltosak.

Tönkje 5–9 cm magas és 0,2-0,5 cm vastag. Alakja karcsú, egyenletesen hengeres, görbülhet. Belül üreges. Színe felül fehéres, alul halványbarnás.

Spórapora fehér. Spórája szélesen elliptikus, sima, mérete 8-10 x 5,5-7 µm.

Hasonló fajok szerkesztés

A cifra kígyógomba hasonlít hozzá, de idősen rózsás lemezei alapján jól megkülönböztethető.

A rózsáslemezű kígyógomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
 
Életmód
Tráma
Spórapor
 
szaprotróf
 
lemezes
 
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
 
kúpos
 
vagy harang alakú
 
tönkhöz nőttek
 
csupasz

Elterjedése és termőhelye szerkesztés

Az északi félteke mérsékelt övi zónájában honos. Magyarországon gyakori.

Lombos és fenyőerdőben él szétkorhadt fatörzseken, tuskókon (néha a föld alatti fadarabokon, így úgy látszik, hogy a talajon nő). Júniustól októberig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek szerkesztés

Források szerkesztés