Rózsa Ferenc (politikus)

magyar politikus

Rózsa Ferenc (Budapest, 1906. december 4.Budapest, 1942. június 13.)[3] építőmérnök, újságíró, kommunista aktivista a Horthy-korszak alatt. A Szabad Nép szerkesztőjeként is dolgozott.

Rózsa Ferenc
Statue of Ferenc Rózsa.JPG
Született 1906. december 4.[1]
Budapest
Elhunyt 1942. június 13. (35 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsa Ferenc témájú médiaállományokat.
Rózsa Ferenc-emlékkút Budapesten
Fájl:1372 Portrait 100.jpg
Rózsa Ferenc-emlékbélyeg (1961)

ÉleteSzerkesztés

Édesapja, Rózsa Ernő (1876–1957)[4] a kárpátaljai Bátfáról származó kultúrmérnök, édesanyja Kestenbaum Pepi (1875–1940)[5][6] volt.[7] A családban két gyerek született, Ferenc és Richárd nevű bátyja. Érettségi után a Karlsruhei Műszaki Egyetemen, majd Drezdában tanult. Egyetemi évei alatt a drezdai Szocialista Diákszövetség szervezője és egyik vezetője, és a szövetség lapjának szerkesztője volt. Cikkeiben írt a megerősödő nemzetiszocialista pártról, az NSDAP-ról, hangoztatva annak veszélyességét. A nyári szünidő alatt mint ács, kőműves és útépítő munkás dolgozott, itt megismerte a munkások életét. Drezdában szerzett mérnöki oklevelet, 1931-ben. Miután hazatért, Richárd bátyja bevonta az illegális kommunista mozgalomba. A Kommunista című lap szerkesztőbizottságában dolgozott. 1935-ben tagja lett a KIMSZ Területi Bizottságának. 1938-ban az ő irányításával kezdődött meg az illegális kommunista szervezetek kiépítése az MSZDP-ben és a szakszervezetekben. A Szovjetunió megtámadása, 1941 júniusa után illegalitásba vonult, és az úgynevezett „függetlenségi mozgalom” egyik vezetője lett. Az 1942. február 1-jétől a kommunista párt lapjának, a Szabad Népnek lett a főszerkesztője, cikkeiben elemezte a hazai és a nemzetközi helyzetet. Nyíltan háborúellenes volt, kritizálta a fennálló rendszert. 1942. június 1-jén letartóztatták és az Andrássy-laktanyába szállították. Kétheti fogság után tisztázatlan körülmények között elhunyt, a Kerepesi temetőben nyugszik, a munkásmozgalmi panteonban helyezték végső nyugalomra.

EmlékezeteSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Rózsa Irén: Feri emléke (Béke és szabadság, 1952. június 15.)
  • Máté György: Rózsa Ferenc emléke (Magyar Sajtó, 1955. 6. sz.)
  • Máté György: Testvérek. Budapest, 1958
  • Kállai Gyula: A magyar függetlenségi mozgalom 1936—45 (Budapest, 1965)
  • R. Giliczy Márta: Ifjúságunk példaképei (bibliográfiával, Budapest, 1965)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963-1965.