Rózsa Ferenc (politikus)

(1906–1942) magyar építész, újságíró, ellenálló

Rózsa Ferenc (Budapest, 1906. december 4.Budapest, 1942. június 13.)[3] építőmérnök, újságíró, kommunista aktivista a Horthy-korszak alatt. A Szabad Nép szerkesztőjeként is dolgozott.

Rózsa Ferenc
Született1906. december 4.[1]
Budapest
Elhunyt1942. június 13. (35 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
Tisztségefőszerkesztő (1942–1942, Szabad Nép)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsa Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Rózsa Ferenc-emlékkút Budapesten

Édesapja, Rózsa Ernő (1876–1957)[4] a kárpátaljai Bátfáról származó kultúrmérnök, édesanyja Kestenbaum Pepi (1875–1940)[5][6] volt.[7] A családban két gyerek született, Ferenc és Richárd nevű bátyja. Érettségi után a Karlsruhei Műszaki Egyetemen, majd Drezdában tanult. Egyetemi évei alatt a drezdai Szocialista Diákszövetség szervezője és egyik vezetője, és a szövetség lapjának szerkesztője volt. Cikkeiben írt a megerősödő nemzetiszocialista pártról, az NSDAP-ról, hangoztatva annak veszélyességét. A nyári szünidő alatt mint ács, kőműves és útépítő munkás dolgozott, itt megismerte a munkások életét. Drezdában szerzett mérnöki oklevelet, 1931-ben.

Miután hazatért, Richárd bátyja bevonta az illegális kommunista mozgalomba. A Kommunista című lap szerkesztőbizottságában dolgozott. 1935-ben tagja lett a KIMSZ Területi Bizottságának. 1938-ban az ő irányításával kezdődött meg az illegális kommunista szervezetek kiépítése az MSZDP-ben és a szakszervezetekben. A Szovjetunió megtámadása, 1941 júniusa után illegalitásba vonult, és az úgynevezett „függetlenségi mozgalom” egyik vezetője lett. Az 1942. február 1-jétől a kommunista párt lapjának, a Szabad Népnek lett a főszerkesztője, cikkeiben elemezte a hazai és a nemzetközi helyzetet. Nyíltan háborúellenes volt, kritizálta a fennálló rendszert.

1942. június 1-jén letartóztatták és az Andrássy-laktanyába szállították. Kétheti fogság után tisztázatlan körülmények között elhunyt, a Kerepesi temetőben nyugszik, a munkásmozgalmi panteonban helyezték végső nyugalomra.

Emlékezete

szerkesztés

Mellszobra jelenleg a keceli Pintér Művek Haditechnikai Park, Hadtörténeti Múzeumban található.

  • Rózsa Irén: Feri emléke (Béke és szabadság, 1952. június 15.)
  • Orbán Sándor–Szerémi Borbála: Rózsa Ferenc és Richárd; Művelt Nép, Budapest, 1953 (Útmutató városi és falusi előadók számára)
  • Máté György: Rózsa Ferenc emléke (Magyar Sajtó, 1955. 6. sz.)
  • Máté György: Testvérek. Budapest, 1958
  • Kállai Gyula: A magyar függetlenségi mozgalom 1936–45 (Budapest, 1965)
  • R. Giliczy Márta: Ifjúságunk példaképei (bibliográfiával, Budapest, 1965)
  • Rózsa Ferenc és a Szabad Nép; összeáll., tan. Máté György; Kossuth, Budapest, 1976
  • Máté György–Vida Ferenc: Hűség és hűtlenség. A függetlenségi mozgalom harcosai a "def"-en és a hadbíróság előtt; Kossuth, Budapest, 1979
  • Simor András: A Rózsa testvérek. Rózsa Ferenc és Richárd élete; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1979
  • Pintér István: Rózsa Ferenc. Életrajz és dokumentumok; Kossuth, Budapest, 1983
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963-1965