Rózsa S. Lajos
Rózsa S. Lajos (eredeti neve: Rosenzweig Sámuel; Rózsa Sándor; Ludwig Rozsa) (Körmend, 1877. július 4. – Detroit, USA, 1922. december 26.) magyar operaénekes (bariton).
| Rózsa S. Lajos | |
 | |
| Született | Rosenzweig Sámuel 1877. július 4.[1] Körmend |
| Elhunyt | 1922. december 26. (45 évesen)[1] Detroit |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Rózsa Béla |
| Foglalkozása | operaénekes |
| Sírhelye | Woodlawn Temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsa S. Lajos témájú médiaállományokat. | |
Életpályája
szerkesztésPályafutását a Népszínház énekkarában kezdte, majd operettszerepeket énekelt, illetve Krecsányi Ignác buda-temesvári társulatának tagja volt. 1909-ben a Magyar Állami Operaházban lépett fel, melynek 1910–1920 között tagja volt. 1915-ben Berlinben, 1916-ban Bécsben vendégszerepelt. 1920-ban a New York Metropolitanhoz szerződött, itt a Lohengrinben lépett fel először Jeritza Máriával.
Nem volt egészséges ember. 1897-ben leesett egy létráról és a nyílt sebe, cukorbetegsége miatt sohasem gyógyult meg teljesen, emellett vesebajban is szenvedett.[2] Halálát gyomormérgezés okozta.[3]
Sírja a Woodlawn Cemetery-ben található.[4]
Családja
szerkesztésFia, Rózsa Béla (1905–1977)[5] zongoraművész, zeneszerző, a Tulasi Egyetem tanszékvezetője (1945–1977) és sakkjátékos volt.
Operaházi szerepei
szerkesztés- Bizet: Carmen – Escamillo; Sandro
- Verdi: Álarcosbál – Renato/Anckarström gróf
- Verdi: A trubadúr – Luna gróf
- Goldmark Károly: Berlichingen Götz – Weislingen Adalbert
- Erkel Ferenc: Brankovics György – Szerb főúr
- Wagner: Lohengrin – Telramund
- Rékai Nándor: György barát – Dallos diák
- Erkel Ferenc: Bánk bán – Petúr bán
- Halévy: A zsidónő – Ruggiero
- d'Erlanger: Tessza – D'Uberville Alec
- Beethoven: Fidelio – Pizarro
- Puccini: Tosca – Scarpia
- Verdi: Traviata – Giorgio Germont
- Zichy Géza: Nemo/Rodostó – II. Rákóczi Ferenc
- Verdi: Aida – Amonasro
- Ábrányi Emil: Paolo és Francesca – Giancotto
- Puccini: A Nyugat lánya – Jake Wallace
- Mascagni: Parasztbecsület – Alfio
- Leoncavallo: Bajazzók – Tonio
- Offenbach: Hoffmann meséi – Crespel tanácsos
- Verdi: Rigoletto – Rigoletto
- Wagner: Trisztán és Izolda – Kurwenal
- Muszorgszkij: Borisz Godunov – Pimen
- Wagner: A walkür – Wotan
- Goldmark Károly: Sába királynője – Salamon
- Meyerbeer: Dinorah – Hoel
- Wagner: Nürnbergi mesterdalnokok – Hans Sachs
- Verdi: Otello – Jago
Díjai
szerkesztés- a Vöröskereszt hadiékítményes másodosztályú díszjelvénye (1917)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/13186.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Rózsa S. Lajos, aki miatt először hagytak félbe előadást az Operaházban
- ↑ Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- ↑ Find a Grave
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ OperaDigiTár
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar zsidó lexikon
- Rózsa S. Lajos, aki miatt először hagytak félbe előadást az Operaházban – Papageno.hu
- OperaDigiTár
További információk
szerkesztés- Somogyi Vilmos: Rózsa Lajos (Muzsika, 1962. 2. sz.)
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. (Kecskeméti Füzetek 4.)
- Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, Zeneműkiadó, 1986.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás; Budapest, 1938-1939.
- Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8