Főmenü megnyitása

A rúpa a hinduizmusban és a buddhizmusban általában az anyagi tárgyakra vonatkozik, amely főleg a megjelenésre vonatkozik.

Rúpa
magyar: forma, alak
páli: रूप (rūpa)
szanszkrit: रूप (rūpa)
tibeti: གཟུགས (gzugs)
kínai/pinjin: 色 / sze
japán: 色 - siki
koreai: 색 - szek
thai: รูป
szingaléz: රෑප (rūpa)

Tartalomjegyzék

BuddhizmusSzerkesztés

 Az öt lét-csoport (panca khandha)
a páli kánon szerint.
 
 
forma (rúpa)
  4 elem
(mahábhúta)
 
 
   
    kapcsolat
(phassza)
    
 
tudatosság
(vidzsnyána)

 
 
 
 
 


 
 
 
  mentális tényezők (csetaszika)  
 
érzés
(vedaná)

 
 
 
észlelés
(szannyá)

 
 
 
késztetés
(szankhára)

 
 
 
 
 Forrás: MN 109 (Fordította: Ripcse Judit 2009)  |  részletek
 2. Ábra: A páli kánon hatok hat csoportja:
 
  észlelési tartományok  
 
  é
r
z
é
s
e
k
   
 
  s
ó
v
á
r
g
á
s
   
  "belső"
érzékelés
szervei
<–> "külső"
érzékelés
tárgyai
 
 
kapcsolat
   
tudatosság
 
 
 
  1. A hat belső érzékelési tartomány a szem, fül,
    orr, nyelv, test & tudat.
  2. A hat külső érzékelési tartomány formák,
    hang, szag, íz, érintés & mentális tárgyak.
  3. Érzékszerv-specifikus tudatosság lép fel, amely függ
    a belső és külső érzékelési tartományoktól.
  4. A kapcsolat a belső és a külső érzékelési tartomány
    valamint a tudatosság kapcsolódása.
  5. Az érzés a kapcsolattól függ.
  6. a sóvárgás az érzéstől függ.
 Forrás: MN 148 (Fordította: HoD, 2009)    részletek

Általánosságban véve a rúpa buddhista fogalom az anyagi forma kifejezésére, amelybe beletartozik mind a test és a külső anyagok.

A páli kánonban a rúpa háromféle szövegkörnyezetben szerepel:[1]

  • rúpa-khandha – „anyagi formák”, az öt aggregátum (khandha) közül az egyik, amelyekkel minden jelenség kategorizálható (lásd 1-es ábra).
  • rúpa-ájatana – „látható tárgyak”, az érzékszervek közül a szem által érzékelhető tárgyak, a szem az egyik érzékelési alap (ájatana), amellyel a világ észlelhető (lásd 2-es ábra).
  • námarúpa – „név és forma” vagy „tudat és test”, amely a függő keletkezés láncolatában (paticcsa-szamuppáda) a tudatból keletkezik, és amely elvezet az érzékelési alapok fellépéséhez.

Ezen kívül, általánosságban a rúpa azokra a szobrokra is vonatkozhat, amelyek valamelyik buddhát ábrázolják – lásd: buddharúpa.

Rúpa-kandhaSzerkesztés

A rúpa nem a materializmus által leírt metafizikai szubsztancia. Az anyagi mivoltján felül a rúpa azt is jelenti, hogy érzékszervvel érzékelhető — például egy tapintható tárgy. Valójában a rúpa fontosabb jellemzője az, hogy érzékelhető, mint hogy anyag: minden máshoz hasonlóan, a rúpát is a funkciójával lehet meghatározni.[2] Anyagként a rúpát hagyományosan kétféleképpen szokták elemezni: négy elsődleges elemként (páli, mahábhúta); illetve 10 vagy 24 másodlagos elemként.

Négy fő elemSzerkesztés

A létező rúpa a négy elsődleges vagy nem származékos elemből áll:

Származékos anyagokSzerkesztés

Az Abhidhamma-pitakában és a későbbi páli irodalmakban,[3] a rúpa további elemzésre kerül tíz, huszonhárom, vagy huszonnégy másodlagos vagy származékos (upádá) anyagként. A tíz másodlagos anyag a következő:

  • szem
  • fül
  • orr
  • nyelv
  • test[4]
  • alak
  • hang
  • szag
  • íz
  • érintés[5]

A huszonnégyes felsoroláskor a következő 15-öt adják hozzá a fent tíz első kilenc tagjához:

  • nőiség
  • férfiasság vagy virilitás
  • élet vagy vitalitás
  • szív vagy szív-alap[6]
  • fizikális jelzések (szándékot kifejező mozdulatok)
  • hangjelzések
  • tér elem
  • fizikális könnyedség vagy pozitivitás
  • fizikális képlékenység vagy plaszticitás
  • fizikális alkalmasság vagy kezelhetőség
  • fizikális csoportosulás vagy integráció
  • fizikális megnövelés vagy karbantartás
  • fizikális korosodás vagy elmúlás
  • fizikális állandótlanság
  • étel[7]

Összesen 23 származéktípus található, például az Abhidhamma-pitakában található Dhamma-szanganíban (pl., Dhs. 596), amely kihagyja a szív-alapot.[8]

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Lásd pl. Hamilton (2001), p. 3 és passim.
  2. Dan Lusthaus, Buddhist Phenomenology: A Philosophical Investigation of Yogācāra Buddhism and the Chʼeng Wei-shih Lun. Routledge, 2002, page 183.
  3. Hamilton (2001), p. 6.
  4. Itt a "test" (kája) arra utal, amely érzékel ("érintés", phoṭṭhabba). Az Upanisadokban a "bőr" szót használják "test" helyett (Rhys Davids, 1900, p. 172 n. 3).
  5. Az első tíz másodlagos elem ugyanaz, mint az első öt (fizikai) érzékszervi alap és a tárgyaik (pl. lásd: Hamilton, 2001, pp. 6-7).
  6. A Vsm. XIV, 60 (Buddhagósza, 1999, p. 447) szerint a szív-alap nyújtja az anyagot a tudat és a tudat-tudatosság támogatásához. A Szutta-pitaka nem állapítja meg a tudat szféra (ájatana) anyagi alapját.
  7. A 24-es lista például megtalálható a Viszuddhimaggában (Vsm. XIV, 36 ff.) (Buddhagósza, 1999, pp. 443 ff.; és, Hamilton, 2001, p. 7).
  8. Összehasonlításként: Dhs. 596 (Rhys Davids, 2000, p. 172) és Vsm. XIV, 36 (Buddhagósza, 1999, p. 443).

ForrásokSzerkesztés

  • Buddhagósza, Bhadantācariya (trans. from Pāli by Bhikkhu Ñāṇamoli) (1999). The Path of Purification: Visuddhimagga. Seattle, WA: Buddhist Publication Society Pariyatti Editions. ISBN 1-928706-00-2.
  • Hamilton, Sue (2001). Identity and Experience: The Constitution of the Human Being according to Early Buddhism. Oxford: Luzac Oriental. ISBN 1-898942-23-4.
  • Monier-Williams, Monier (1899, 1964). A Sanskrit-English Dictionary. London: Oxford University Press. ISBN 0-19-864308-X. Retrieved 2008-03-06 from "Cologne University" at http://www.sanskrit-lexicon.uni-koeln.de/scans/MWScan/index.php?sfx=pdf.
  • Rhys Davids, Caroline A.F. ([1900], 2003). Buddhist Manual of Psychological Ethics, of the Fourth Century B.C., Being a Translation, now made for the First Time, from the Original Pāli, of the First Book of the Abhidhamma-Piṭaka, entitled Dhamma-Saṅgaṇi (Compendium of States or Phenomena). Whitefish, MT: Kessinger Publishing. ISBN 0-7661-4702-9.

További információkSzerkesztés