Rücskösfarkú disznódelfin

emlősfaj

A rücskösfarkú disznódelfin vagy indiai tengeridisznó (Neophocaena phocaenoides) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznódelfinfélék (Phocoenidae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Rücskösfarkú disznódelfin
Az állat szemből
Az állat szemből
A faj mérete az emberhez viszonyítva
A faj mérete az emberhez viszonyítva
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Cetancodontamorpha
Alrend: Whippomorpha
Csoport: Cetaceomorpha
Alrendág: Cetek (Cetacea)
Részalrend: Fogascetek (Odontoceti)
Csoport: Delphinida
Öregcsalád: Delphinoidea
Család: Disznódelfinfélék (Phocoenidae)
Nem: Neophocaena
Palmer, 1899
Faj: N. phocaenoides
Tudományos név
Neophocaena phocaenoides
(G. Cuvier, 1829)
Szinonimák
  • Delphinus phocaenoides Cuvier, 1829
  • Neophocaena phocaenoides melas (Temminck, 1841)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rücskösfarkú disznódelfin témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rücskösfarkú disznódelfin témájú médiaállományokat és Rücskösfarkú disznódelfin témájú kategóriát.

Manapság nemének a típusfaja, azonban korábban nemének az egyetlen fajaként tartották számon, azonban az újabb kutatások következtében a biológusok önálló faji rangra emelték az egyik alfaját, a Neophocaena phocaenoides asiaeorientalis-t, amely így Neophocaena asiaeorientalisszá vált; ez az állat Kínában, a Jangce folyóban él, a folyó torkolatától még 1600 kilométerre is megtalálható; szinte kizárólag édesvízben él, csak a folyó torkolatvidékén élő egyedek élnek brakkvízben.[1][2]

ElőfordulásaSzerkesztés

Japán és Korea tengerparti vizeinek állatait, és az Ázsia egyéb részein élőket. Nemrégiben Laoszban is fölfedezték, és valószínűleg előfordul még Ausztrália északi részén. Lehet, hogy Japánban északabbra is megtalálható, mint azt a térkép mutatja (a Honshu-fok északi csúcsáig). Főként part menti állat, de megtalálható az édesvizekben is, mindenütt a sötét, zavaros vizeket kedveli. Ritkán távolodik el a parttól 5 km-nél messzebbre. Megtalálható a meleg vizű folyókban, tavakban (ha azok folyókkal kapcsolatosak), mangrove mocsarakban, folyótorkolatokban, deltákban és sós mocsarakban. Leginkább ott látható, ahol a folyó és az óceán találkozik. Egyes álltatok a táplálék mennyiségétől függően vándorolnak, erről azonban még alig tudunk valamit.

AlfajaiSzerkesztés

  • Neophocaena phocaenoides phocaenoides – A Perzsa-öböltől keletre az Indiai-óceán parti vizein át egészen Tajvanig fordul elő. Elsősorban sekély partvidéki vizekben él, de előfordul az élőhelyén található nagyobb folyók torkolatában és annak közelében édesvízben is.
  • Neophocaena phocaenoides sunameri – Tajvantól északkeletre a Kelet-kínai-tengerben és a Sárga-tengerben él, egészen Korea és Japán tengerpartjaiig. A koreai és a japán egyedek elkülönülve élnek a populáció zömétől.

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 1,2-2,27 méter, tömege 30–72 kilogramm. A legkisebb cetek közé tartozik. Félénk, nehezen észrevehető állat, kivéve a Jangce folyót Kínában, ahol gyakran látják, mert igen sűrű a csónakforgalom. Mozgékony állat, a felszín közelében, gyorsan, szökellve úszik. Soha nem távolodik messze a parttól, még a sekély árapály zónában is megél. Elterjedési területén az egyetlen disznódelfin, és az összes közül csak ennek van domború homlokzsírpárnája. Hátúszója nincs. A kúposfejű delfin hasonló alakú, de zömök hátúszója van. A belugára szintén emlékeztet, de elterjedési területeik távol esnek egymástól. Testük színe pusztulásuk után sötétedik, ezért a régebbi leírások - melyek elhullott állatok alapján készültek - tévesen feketének említik. Az viszont tény, hogy testszínük az életkorral valamelyest sötétebbé válik. A fajt eredetileg egy Dél-Amerikából származó példány alapján írták le, de ez a lelőhely valószínűleg téves cédulázáson alapult.

ÉletmódjaSzerkesztés

Tápláléka halakból, különféle fejlábúakból és világító krillekből vagy egyéb rákokból áll. Amikor felszínre emelkedik, alig fodrozza a vizet, hajlamos az oldalára fordulni. Általában 3-4 gyors, egymást követő légzés után kb. 1 percre merül le, majd gyorsan ismét a felszínre jön. Néha kémlelődik, fejét és testének egy részét a víz fölé emeli. Fogságban tanítható, hogy magasra a levegőbe ugorjon, de a természetben ilyen mutatványt ritkán végez. A borjak anyjuk hátoldali tarjába kapaszkodva lovagolnak, és általában velük együtt jönnek a felszínre, ha azok felemelkednek lélegezni. Átlagos csoportmérete 1-10 példányból áll, de a táplálék gazdag területeken 50 egyed is összeverődhet.

SzaporodásaSzerkesztés

Az újszülött mérete 60-90 centiméter, tömege 7 kilogramm.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Jefferson A.T. (2011). „Revision of the taxonomy of finless porpoises (genus Neophocaena): The existence of two species”. Journal of Marine Animals and Their Ecology 4 (1), Kiadó: The Oceanographic Environmental Research Society. [2015. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2015. január 3.)  
  2. Rosel, P. E. (1995). „Phylogenetic relationships among the true porpoises (Cetacea: Phocoenidae)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 4 (4), 463–474. o. DOI:10.1006/mpev.1995.1043.  

ForrásokSzerkesztés