Radóc (Románia)

város Romániában, Suceava megyében
(Rădăuți szócikkből átirányítva)

Radóc (románul Rădăuți, németül Radautz, jiddisül ראַדעװיץ, lengyelül Radowce) romániai város, jelenleg Suceava megyébe tartozik.

Radóc (Rădăuți)
Centrul oraşului Rădăuţi1.jpg
Radóc címere
Radóc címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBukovina
Fejlesztési régióÉszakkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeSuceava
Községközpont Rădăuți
Beosztott falvak Rădăuți
Polgármester Mihai Frunză
Irányítószám 725400
Körzethívószám (+40) 230
SIRUTA-kód 146628
Népesség
Népesség23 822 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság17 (2011)
Népsűrűség737,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság374 m
Terület32,3 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Radóc (Románia)
Radóc
Radóc
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 50′ 33″, k. h. 25° 55′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 33″, k. h. 25° 55′ 09″
Radóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Radóc témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Radóc romániai város az egykori Bukovina déli részén, hozzávetőleg 25 kilométerre délnyugatra a szeretvásári (Siret) határátkelőhelytől, és 37 kilométerre a megyeszékhelytől, Szucsávától. Az Északkeleti-Kárpátoktól keletre fekszik. Jelenleg az észak-romániai Suceava megyébe tartozik.

TörténeteSzerkesztés

A település nevének eredetére két elképzelés is létezik. Az egyik szerint egy 1392-ben kelt dokumentumban Radomir bojár falvának említése a jelenlegi Radócot jelenti, tehát a név jelentése e szerint Radomir falva lenne. A másik verzió szerint a név sokkal régebbi eredetű, és a latin Rottacenum (a római katonák használták ezt az elnevezést a közeli Szeretvásár helyén lévő egykori helyőrségre) szláv átalakításából származik. Mindenesetre a település első írásos megemlítésére Radóc néven 1412-ben került sor egy dokumentumban.

Radóc a 14. század közepén már egy virágzó település volt itt, ezért I. Bogdán, az Államalapító (1359-1365) elhatározta, hogy itt építi fel az ország legkitűnőbb templomát, amely a keleti ortodox püspökség székhelye lesz. Ez a legrégebbi kőből épült templom egész Bukovinában, a közelében állították fel I. Bogdán moldvai fejedelem fehér lovasszobrát. A Szent Miklós templom (Bogdán kolostor) körül a régészek felfedeztek egy Bogdán korát megelőző kultúrréteget is, ami az államalapítást megelőző központ meglétét támasztja alá.

A Nagy István moldvai fejedelem által Radócnak adományozott vásártartási jog nagymértékben elősegítette a város fejlődését.

A középkorban nagyszámú zsidó népesség menekült a városba a zsidóüldözések elől, és egészen a második világháború végéig jelentős tényezői voltak Radóc mindennapjainak.

A Habsburg időszakban Bukovina egyik legjelentősebb városának számított, ekkor nagyszámú német ajkú telepes érkezett a településre.

Az első világháborút lezáró békeszerződés Bukovina déli részét Radóccal együtt Romániához csatolta.

LátnivalókSzerkesztés

  • Szent Miklós templom (Bogdán kolostor)
  • Vasútbarátok számára lehet érdekes a főutcán Dorniești felé ballagó vonat: [1]

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

További információkSzerkesztés