A Radio Data System (RDS), azaz „rádiós adatrendszer”, az Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU) által kiadott kommunikációs protokoll szabványa, kis mennyiségű digitális információ elküldésére szolgál hagyományos FM-rádiós adások alatt.

Az RDS-rendszer többfajta információt ír le, például időt, műfajt és előadót, illetve rádióállomás-azonosítást is. 1984 óta szabványosított Európában és Latin-Amerikában, de Észak-Amerikában nem.

A Radio Broadcast Data System, azaz RBDS az RDS amerikai verziójának hivatalos használt neve, 1992-től, bár a RDS név általánossá vált. A két szabvány majdnem azonos: csak a számkódok jelentése eltérő. Az RBDS-rendszer 31 zenei és más formátumot azonosíthat. Az RBDS szabványt a National Radio Systems Committee (NRSC), az RDS-t az EBU hagyta jóvá.

A szabvány az EBU tervezeteként indult, de azóta a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) egy nemzetközi szabványává vált.

Mindkettő szabvány 57 kHz-es segédhangvivőt használ adatátvitelre: sebessége 1187,5 bit 1 másodperc alatt.

Az adatformátum hibajavítást is használ.

A szabványt Európában a genfi székhelyű RDS-Forum, Észak-Amerikában az NRSC gondozza.

Az RDS-Forum a 2015. június 8–9-ei éves ülésén beindította az RDS2 szabványosítását. A szabványt az amerikai NRSC RBDS-Sumcommitte együttműködésével készítik, egy egységes világszabvány kialakításáért.

Az RDS2 magyar vonatkozása, hogy a kick-off konferencia Budapesten az MTVA közreműködésével zajlott, s az első adó- és vevőkészülék-prototípusok Győrben, a Széchenyi István Egyetem segítségével készültek.

Információ-típusai szerkesztés

A következő információkat általában tartalmazzák az RDS-adatok:

AF szerkesztés

Alternative Frequency (alternatív frekvencia): Megengedi a vevőkészüléknek a másik frekvenciára való váltást, amikor az első adás jele túl gyenge, közben ugyanazt az állomást nyújtja. Ezt gyakran használják fel autós rendszerekben.

CT szerkesztés

Clock Time (pontos idő): Szinkronizálja a vevőkészülékben lévő órát vagy az autó óráját. A késleltetés miatt az óra 100 ms-on, vagyis 0,1 másodpercen (milliszekundum=ezredmásodperc) belül pontos.

EON szerkesztés

Enhanced Other Networks („kiterjesztett egyéb hálózatok”): Mindig a vevőkészülék felügyeli a másik hálózatokat vagy állomásokat forgalmi információkért, és automatikusan áthangolja ideiglenesen arra az állomásra.

PI szerkesztés

Program Identification (program-azonosító): Egyedi kód, mely azonosítja a rádióadót. Minden adó egy területi előtagot és egy speciális kódot kap. Az USA-ban a PI határozza meg a formulát az adó hívójelében.

PS szerkesztés

Programme Service (programszerviz): Egy nyolc karakteres állandó vagy változó jel, ami az állomásnevet képviseli. A legtöbb RDS-sel rendelkező rádió megjeleníti. Ha az állomást elraktározzák a rádióban, akkor el fogja rejteni ezt az információt az adott a frekvenciánál. Példák: statikus: „RADIO 1” vagy dinamikus: „GYOR”, majd „PLUSZ” 4 másodperccel utána.

PTY szerkesztés

Program Type (programtípus): 31 előre meghatározott kódot tartalmaz.

Például Európában:

  • PTY1: hírek
  • PTY6: dráma
  • PTY11: rockzene

Lehetővé teszi a műfaj szerinti adókeresést. A PTY31 természeti katasztrófáknál üzenetek küldésére szolgál.

REG szerkesztés

Regional (területjel): Főleg olyan országokban használják, ahol körzeti vagy nemzeti műsorokat sugároznak az adókon. Ez a funkció megengedi a hallgatónak, hogy a régióját hallgathassa vagy másik régióra válthasson, ahogy átlépnek egy másik régióba.

RT szerkesztés

Radio Text („rádiós szöveg”): Ezzel a rádióállomások közvetíthetnek egy 64 karakteres, szabad formájú szöveget, ami lehet például egy szlogen vagy a jelenleg játszott dal címe.

TA, TP szerkesztés

Traffic Announcement, Traffic Programme („közlekedési közlemény”, „közlekedési program”): A TP-t arra használják, hogy megengedje a hallgatónak, hogy csak azokat az adókat keresse, amik közlekedési információkat is sugároznak, míg a TA-t az adás leállítására vagy egy fontos közlemény alatt a hangerő felemelésére.

TMC szerkesztés

Traffic Message Channel (forgalmi információs csatorna): Forgalmi információkat küld. Nem minden RDS-es rádió támogatja, viszont gyakran elérhető autós navigációs rendszereknél. (GPS) Sok országban csak kódolt adatokat sugároznak, tehát egy előfizetés és megfelelő dekódoló szükséges a használatához. Egyelőre kevés adón sugározzák. Magyarországon az MR2 – Petőfi Rádió országos hálózatán érhető el.

Programtípusai szerkesztés

A következő táblázat összefoglalja az RDS és az RDBS programtípus kódjait és jelentéseiket:

PTY-kód RDS-programtípusok (EU) RBDS-programtípusok (Észak-Amerika)
0 meghatározatlan meghatározatlan
1 hírek hírek
2 aktuális ügyek információ
3 információ sport
4 sport beszélgető műsor
5 oktatás rock
6 dráma klasszikus rock
7 kultúra változatosság
8 tudomány könnyű rock
9 vegyes top 40
10 popzene country
11 rock régi zenék
12 lágy zenék könnyűzene
13 könnyű klasszikus zene nosztalgia
14 komoly klasszikus zene jazz
15 egyéb zene klasszikus zene
16 időjárás rhythm & blues
17 pénzügy könnyű rhythm & blues
18 gyermekprogramok idegen nyelvű zene
19 szociális ügyek vallási zene
20 vallás vallási beszélgetés
21 telefonos műsor személyes
22 utazás nyilvános
23 szabadidő főiskola
24 jazz meghatározatlan
25 country meghatározatlan
26 nemzet zenéje meghatározatlan
27 régi slágerek meghatározatlan
28 népzene meghatározatlan
29 dokumentumműsor időjárás
30 riadó próbája szükségállapot próbája
31 riadó szükségállapot

RDS-táblázat szerkesztés

RDS-adatok és (példaképp) a hozzájuk tartozó budapesti (vagy a város egy részén fogható) frekvencia.

RDS frekvencia, MHz PTY-kód
BROADWAY 87,6 9
Info88.1 88,1 1
MARIA R. 88,8 20
TILOS 90,3 0
JAZZY 90,9 24
KLASSZIK 92,1 14
KLUB92.9 92,9 1
DABAS 93,4 10
TREND FM 94,2 17
PETOFI 94,8 15
SLAGERFM 95,8 10
RADIO 1 96,4 10
GONG 97,2 0
CIVIL 98,0 15
BEST FM 99,5 10
LANCHID

FM 100.3

8148-755

100,3 3
DANKO 100,8 7
KATRADIO 102,1 20
RETRO 103,3 10
BUDAORS 104,8 10
BARTOK 105,3 14
KARC FM 105,9 10
LAKIHEGY 107,0 10
KOSSUTH 107,8 1

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Radio Data System című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások szerkesztés