RIA Novosztyi

megszűnt orosz hírügynökség

A RIA Novosztyi (oroszul: РИА Новости angol nyelvterületen: RIA Novosti, teljes nevén: Российское агентство международной информации – Orosz Nemzetközi Információs Ügynökség, a Новости szó jelentése pedig: hírek) orosz állami hírügynökség[2] volt, mely ezen a néven 1991-től 2013-ig működött, de jogelődeivel együtt 1941-ig vezethető vissza a története. Megszűnését követően – bár a vállalatot felszámolták – utóda, a Rosszija Szevodnya hírügynökség a márkanevet tovább használja a www.ria.ru weboldalon.

RIA Novosztyi
Típus
JogelődAgentszvo Pecsatyi Novosztyi
Alapítva1941. június 24.
SzékhelyMoszkva
Iparágsajtó
TulajdonosRosszija Szevodnya[1]
Formaunitary enterprise
Termékekhír
AnyavállalataRosszija Szevodnya
LeányvállalataiANO TV-Novosti
RIA Novosztyi (Oroszország)
RIA Novosztyi
RIA Novosztyi
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 44′ 15″, k. h. 37° 35′ 25″Koordináták: é. sz. 55° 44′ 15″, k. h. 37° 35′ 25″
A RIA Novosztyi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz RIA Novosztyi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Előzmények szerkesztés

1941. június 24-én – a Harmadik Birodalom Szovjetunió elleni támadása után két nappal – a szovjet kormány megalakította a Szovinformbüro (Советское информационное бюро) nevű propaganda-hírügynökséget, melynek feladata a háborúról való tudósítás volt. Részben a külföldet tájékoztatta a nácizmus elleni küzdelemről, részben a Szovjetunió polgáraiban tartotta a lelket, amikor beszámolt a háború állásáról, a termelésben elért sikerekről, a társadalmi kezdeményezésekről, vagyis a belső propaganda valamennyi eszközét felvonultatta a háború időszakában.[3]

 
Az APN propagandakiadványai 1982-ben

1961-ben a Szovinformbürót átalakították, jogutóda az Агентство печати «Новости» (Agentszvo Pecsatyi Novosztyi, APN, Novosti Press Agency) társadalmi hírügynökség lett.[4] A társadalmi jelleg itt azt jelentette, hogy nem közvetlenül a szovjet állam, hanem olyan társadalmi szervezetek voltak az alapítók, mint például a Szovjet Újságírók Szövetsége, a Szovjet Írószövetség, Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége stb. Az ügynökségnek – elődjéhez hasonlóan – szintén propagandafeladata volt, elsősorban a külföld felé mutatta be a Szovjetunió fejlődését, elért eredményeit, mindennapjait, illetve a szovjet lakosságot tájékoztatta a külföldi népekről. Mottója: Információ a békéért, a nemzetek barátságáért volt. Az ügynökségnek 120 országban volt irodája, 60 újságot adott ki 45 nyelven, és évente több mint 200 könyv és füzet látott napvilágot kiadásában 20 millió példányban.[3]

Az APN – és a későbbi RIA – székházát 1976 és 1980 között építették. A közel 30 ezer m2-es sajtóközpont eredetileg az 1980. évi nyári olimpiai játékok újságíróinak építették, bár a sportverseny nyugati bojkottja miatt részben kihasználatlanul maradt. Az olimpia lezárultát követően az APN költözött az épületbe.[5]

Története szerkesztés

A Szovjetunió felbomlása idején az APN propagandaügynökségre már nem volt szükség, ugyanakkor infrastruktúrája még jelentős potenciált jelentett. 1990-ben Mihail Gorbacsov rendeletére Informacionnoje Agentsztvo Novosztyi (oroszul: Российское информационное агентство «Новости», vagyis RIA Novosztyi) nevet vette fel az ügynökség, és bár állami kézben maradt, a TASZSZ mellett bizonytalanná vált a szerepe, és így jövője is.[5] 1991 szeptemberében már nem csak a TASZSZ, de a magánkézben lévő Interfax hírügynökség is szorongatta az útját kereső RIA-t. Az ügynökséget átalakították hírelemző szervezetté, emellett tovább működött az 1989-ben TV-Novosztyi néven létrehozott televíziós csatornája RIA TV márkanéven, majd 1996-ban RIA Rádió néven rádióállomást is indítottak. 2005-ben Russia Today néven globális, háromnyelvű (angol, spanyol, arab) televíziócsatorna kezdte meg működését, mely azonban kétes információkat is közreadott: a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokkal kapcsolatos összeesküvés-elméleteknek adott helyet.[6] Ennek ellenére a csatorna népszerűvé vált, mivel a Kremllel szemben ellenzéki véleményeknek is helyt adott. 2010-re 630 millió nézője volt a csatornának, amivel a CNN utáni második legnézettebb tévés hírszolgáltatóvá vált.[7]

 
Kerekasztalbeszélgetés 1997-ben a RIA szervezésében

2003-ban új vezetője lett a hírügynökségnek: Szvetlana Mironyuk több változást és korszerűsítést vezetett be a hírközpontban. Törekedett a függetlenségre, miközben a RIA állami ügynökség maradt, és Dmitrij Medvegyev elnöksége alatt kifejezetten élvezte a hatalom támogatását. Ezt a 2008 és 2012 közti időszakot Oroszország Amerika irányában való nyitottsága, a liberalizáció jellemezte.[8] 2012-re adták át több nemzetközi díjat kiérdemlő weboldalukat, melyen a hírek személyre szabhatóan jelentek meg, úgynevezett geotargeting segítségével földrajzi alapon szűrhetők voltak a megjelenő anyagok, s pénzátutalást is lehetett kezdeményezni az oldalon. Oktatási központot hoztak létre az újságírók továbbképzése érdekében, médiakutatásokat végző szervezeti egységük az online felhasználók szokásait vizsgálta. Az online jelenlét és a fejlesztések jelentősen bővítették a RIA olvasóinak táborát.[5]

2013-ban Ukrajnában oroszbarát tüntetések kezdődtek, melyek elvezettek a 2014-es oroszbarát zavargásokhoz. Ebben az időben Vlagyimir Putyin a hírügynökség megszüntetéséről döntött: határozatában megalapította a Rosszija Szevodnya (Oroszország Ma) nevű hírügynökséget, és a RIA Novosztyi teljes infrastruktúráját ez alá vonta, miközben a RIA-t felszámolta. Az új hírügynökség az Oroszországról szóló kép nemzetközi befolyásolására alakult, lényegében hasonlóan propagandista feladatkörrel, mint a Szovjetunió alatt működő jogelődje.

Jegyzetek szerkesztés

  1. https://www.eurotopics.net/en/190592/ria-nowosti
  2. Russia country profile. BBC News (angolul) (2012. március 6.) (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  3. a b RIA NOVOSTI. RIA Novosztyi (2004) (Hozzáférés: 2020. február 28.) arch
  4. Fülöp Géza – Gallyas Ferenc: Mit kell tudni a világ sajtójáról?: The Hindustan Times. Budapest: Kossuth Kiadó. 1972. 132. o.  
  5. a b c Bendarzsevszkij Anton: A RIA Novosztyi titka. Kitekintő (2013. március 16.) (Hozzáférés: 2020. március 8.)
  6. Russia Today courts viewers with controversy. Russia Beyond (2010. március 23.) (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  7. Bőtös Botond: Így foglalta el Putyin az orosz médiát. Index.hu (2014. május 14.) (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  8. Poór Csaba: Hurrápatriotizmusra van igény. Népszabadság, LXXI. évf. 289. sz. (2013. december 12.) 8. o. (fizetős hozzáférés)