Racsinovce
Racsinovce (horvátul: Račinovci) falu Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Drenóchoz tartozik.
| Racsinovce (Račinovci) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Vukovár-Szerém |
| Község | Drenóc |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 32262 |
| Körzethívószám | +385 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 517 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 83 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 51′ 50″, k. h. 18° 57′ 19″Koordináták: é. sz. 44° 51′ 50″, k. h. 18° 57′ 19″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Racsinovce témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Vukovártól légvonalban 54, közúton 64 km-re délre, községközpontjától 8 km-re délkeletre, a Nyugat-Szerémségben, az ún. Cvelferija területén, a Száva bal partján, a horvát-szerb-bosnyák hármashatár közelében fekszik.
Története szerkesztés
A falu középkori előzményéről nincs adat. A valkómegyei települések között szerepel egy Racsafalva nevű is, melyet 1337-ben „Racchyafolua”, 1364-ben „Racha”, 1481-ben „Rachynch” alakban említenek a korabeli oklevelek és amely a mikolai, majd a borói kastély tartozéka volt, de ez Csánki Dezső szerint Dombóval volt határos.[2] Számos elmélet létezik a falu nevének eredetéről, talán a leggyakoribb az, amely a Račinovci nevet a kacsákkal (raca) köti össze, amelyek régen a faluban sokan voltak.
A török 1536-ban szállta meg a vidéket és 1691-ig volt török uralom alatt. A 18. század elején Boszniából érkezett katolikus sokácok települtek ide be. 1769-ben megalapították racsinovcei plébániát. A katonai határőrvidék megszervezésekor Mária Terézia rendelete alapján 1745-ben elhatárolták a katonai közigazgatás alá vont területeket. A falu a Péterváradi határőrezred katonai igazgatása alá került. Lakói a katonai igazgatás teljes megszüntetéséig határőrök voltak, akik 16 és 60 életévük között kötelezve voltak a császári hadseregben a katonai szolgálatra. Részt vettek a Habsburg Birodalom szinte valamennyi háborújában. 1808-ban átkerült a Bródi határőrezred újonnan alakított 12. Drenóci századához. Azóta nevezik az egykori 12. század területét Cvelferijának.[3] A katonai közigazgatást 1873-ban megszüntették, majd területét 1881-ben Szerém vármegyéhez csatolták.
Az első katonai felmérés térképén „Raczinovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Racsinovce” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Rachinovce” néven 161 házzal, 819 katolikus és 2 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] A 19. század végén német, magyar és szlovák családok vándoroltak be, de jöttek likai és dalmáciai horvát családok is.
A településnek 1857-ben 878, 1910-ben 1451 lakosa volt. Szerém vármegye Zsupanyai járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 73%-a horvát, 18%-a német, 3%-a magyar, 1%-a szlovák anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 78%-a horvát, 14%-a szerb, 3%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A horvát függetlenségi háború idején a falu állandó szerb fenyegetettségben élt, több ház és az iskola is súlyos károkat szenvedett a szerb tüzérség ágyúzása során. A falunak 2011-ben 700 lakosa volt.
Népessége szerkesztés
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 878 | 912 | 961 | 1.226 | 1.407 | 1.451 | 1.382 | 1.508 | 1.437 | 1.416 | 1.453 | 1.344 | 1.126 | 996 | 982 | 700 |
Gazdaság szerkesztés
A helyi gazdaság alapja ma hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás.
Nevezetességei szerkesztés
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát[8] 1807 és 1812 között építették későbarokk-klasszicista stílusban. Felszentelése 1814. november 28-án történt. A falu központjában emelkedő platón álló épület egyhajós, sokszögű szentéllyel, a főhomlokzat felett emelkedő harangtoronnyal, a szentély nyugati oldalához csatlakozó sekrestyével. A főhomlokzatot négy pilaszter tagolja, az oldalsó részeken fülkékkel, felül magas attikával. A harangtornyot szögletes pilaszterekkel profilozták és vízszintes koszorúkkal, valamint négy világítóablakkal tagolták. Felül barokk, laternás toronysisakkal fedték. Az oldalsó homlokzatokat pilaszterek és három ablak tagolja. A hajót és a szentélyt baldachinos boltozattal fedték. A berendezés, a padok, a szószék, a keresztút nagyrészt helyi és környékbeli mesterek munkája. A 19. és a 20. században készültek. A főoltár Keresztelő Szent János, a mellékoltárok Jézus és Mária szíve tiszteletére vannak szentelve.
Oktatás szerkesztés
A helyi oktatás története 1779-ig nyúlik vissza, amikor az Eszékben található katonai főparancsnokság 1779. december 31-én bejelentette, hogy megengedte új iskolaépület építését a faluban és hogy a ma Szerbiában található Szurcsin iskoláját Racsinovcére költöztetik. Az iskola egy magánházban kezdte meg működését, majd egy évvel később az újonnan épített iskolaépületben helyezték el. A jelenlegi iskolaépületet modern, funkcionális terekkel, a rendes iskolai osztályok és az óvodai tevékenységek számára kialakított termekkel 1969-ben építették. Az iskola 1974-ben kezdte meg működését és a mai napig "Ivan Filipović" nevét viseli.
A honvédő háború alatt, 1991. november 16-án a JNA repülőgépei jelentősen megrongálták az iskolaépületet. A háború után az épületet felújították és kibővítették. A Horvát Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériuma támogatásával felújították a tetőt, az ablakokat és a mellékhelyiségeket. Egy újabb bejárat is kiépítésre került, valamint kazánház, ruhatár, központi fűtés, étkező épült. Az épületet csatlakoztatták a gáz- és vízellátó rendszerhez.
Sport szerkesztés
Az NK „Sloga” Račinovci labdarúgóklubot 1929-ben alapították. A klub legjobb eredményeként elnyerte a Zsupanyai önkormányzat kupáját. Az anyagi nehézségek miatt mára a klub játékosai távoztak és most a Cvelferija, Zsupanya és Bosznia-Hercegovina falvainak csapataiban játszanak.
Egyesületek szerkesztés
DVD Račinovci önkéntes tűzoltó egyesület.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ A német zwölf = tizenkettő számnév után
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...545. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 184. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1162.
Források szerkesztés
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A község kulturális értékei (horvátul)
További információk szerkesztés
A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2021. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
