Radó Aladár (zeneszerző)
Radó Aladár (Budapest, 1882. december 26.[2] – Boljevci, 1914. szeptember 9.) fiatalon elhunyt zsidó származású magyar zeneszerző.
| Radó Aladár | |
| Született | 1882. december 26.[1] Budapest[1] |
| Elhunyt | 1914. szeptember 9. (31 évesen)[1] Boljevci[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | zeneszerző |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1904–1908) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Radó Jakab biztosítási hivatalnok és Weisz Irma fia. Négyéves korában kezdett zenét tanulni. 1904-ben lett a Zeneakadémián Koessler János, majd az ő nyugalomba vonulása után Weiner Leó tanítványa. 1908-ban fejezte be budapesti tanulmányait, és korai szerzeményeivel több ösztöndíjat elnyerve Berlinben képezte tovább magát. Itt mutatták be 1910–11-ben, Heinrich Lilienfein szövegére írt Der schwarze Kavalier (A fekete lovag) c. háromfelvonásos operáját, ami több német és osztrák színpadra is eljutott. Kísérőzenéket írt Max Reinhardt előadásaihoz. Vele szerződést is kötött, miszerint 1914. szeptember 1-jétől színházai vezető karmestere lesz, de júliusban kitört az első világháború, és Radót rögtön besorozták. Alig 32 éves korában Belgrád közelében fejlövés végzett vele.
Petőfi rajongója volt, ez visszhangzik korai műveiben. Bartók Béla emlékei szerint Koessler egyik kedvenc tanítványa volt. Hátrahagyott kompozíciói kivételes tehetségre vallanak. Műveit Szarvas Klári izraeli-magyar hárfás is játszotta.
Művei szerkesztés
- Színpadi művek
- Die Rache (1910, pantomim Ludwig Zippert szövegére)
- Der schwarze Kavalier (1910–11, opera Heinrich Lilienfein szövegére)
- Árnyak (pantomim Lengyel Menyhért szövegére)
- Der verlorene Sohn (1912, kísérőzene Wilhelm Schmidtbonn „legendájához”, bem. Berlin, 1912)
- Golem (1912, opera)
- Rückkehr zur Natur (1914, kisérőzene Ludwig Fulda–Hugo von Hofmannsthal drámájához, bem. Frankfurt, 1915))
- Shylock (1914[?], opera)
- Zenekari művek
- Petőfi-szimfónia (bem. 1909)
- Falu végén kurta kocsma (bem. 1909, szimfonikus kép)
- Szvit (1908)
- Gordonkaverseny (1909, bem. 1932)
- Vokális művek
- A tavaszhoz (1909, énekkar–zenekar)
- 137. zsoltár (1910)
- férfi- és vegyeskarok
- dalok
- Kamarazene
- Andante funèbre (1906)
- Frühlingslied (1906, hegedű–zongora)
- három vonósnégyes (1906–07)
- vonósötös
- hegedű–zongora-darabok
- zongoradarabok
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. június 24.)
- ↑ Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség születési akv. 1938/1882. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
Források szerkesztés
- Oldala a talkclassical.com-on
- Brockhaus Riemann zenei lexikon. Szerk. Carl Dahlhaus és Hans Heinrich Eggebrecht. A magyar kiad. szerk. Boronkai Antal. Budapest, 1985. Zeneműkiadó. III. köt. 174–175. l. ISBN 9633305403
- Magyar Színművészeti Lexikon, főszerk. Schöpflin Aladár
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [1]
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [2]
- Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Zenei lexikon. Átd. új kiad. Főszerk.: Bartha Dénes. Budapest, 1965. Zeneműkiadó. III. köt. 176. l.
- Those that Marched Away Never to Return Archiválva 2019. június 1-i dátummal a Wayback Machine-ben = The Opera College of the Arts 2014. június 12. (Hozzáférés: 2019. június 1.)
