Főmenü megnyitása

Radó György (teljes nevén: Radó György Endre) (Budapest, 1912. október 10.[1]Budapest, 1994. július 2.) magyar író, műfordító, irodalomtörténész, a Magyar Mickiewicz Társaság tagja.[2]

Radó György
Élete
Születési név Radó György Endre
Született 1912. október 10.
Budapest
Elhunyt 1994. július 2. (81 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Szülei Radó Rikád
Kőszegi Irma

SzármazásaSzerkesztés

Budapesten született Radó Rikárd (1876–1945),[3] a Fővárosi Közlöny szerkesztőjének és Kőszegi Irmának (1887–1975)[4] első gyermekeként izraelita családban.[5] 1919-ben a szüleivel együtt a római katolikus vallásra tért át. Apai nagyszülei Reisman Simon és Ruhmann Sarolta (1852–1920),[6] anyai nagyszülei Kőszegi Simon és Schulhof Hermin voltak.

MűveiSzerkesztés

  • A szovjet népek irodalmának magyar bibliográfiája I-V. (Kozocsa Sándorral) (1950-1957)
  • Gorkij Magyarországon (1951)
  • Majakovszkijról (tanulmány) (1960)
  • Fehér éjszakáktól a Fekete-tengerhez (útirajz) (1962)
  • Világjáró Besse János (Tardy Lajossal) (regény) (1963)
  • Gorkij élete (életrajzi regény) (1967)
  • Szomszédunk Ukrajna (tanulmány) (1969)
  • Túl a Kaukázuson (útirajz) (1971)
  • Nyelvrokonok között (útirajz) (1975)
  • A Szovjetunió uráli és türk népeinek irodalma Magyarországon (tanulmány) (1976)
  • Moszkvától Moszkváig (útirajz) (1977)
  • Madách Imre Életrajzi krónika (tanulmány) (1987)
  • Így élt Madách Imre (1990)
  • Az én hazám (tanulmány) (1990)

MűfordításaiSzerkesztés

KitüntetéseiSzerkesztés

  • A Polonia Restituta Érdemrend tisztikeresztje (1948) (Lengyelország)
  • A Magyar-Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús jelvénye (1955)
  • Madách-emlékérem (1964) (Nógrád megye)
  • A Munka Érdemrend arany fokozata (1972)
  • A Lengyel Kultúráért Érdemrend (1975)
  • A Német Szövetségi Köztársaság Fordító- és Tolmácsszövetségének Aranytűje (1985)
  • FIT-Nathhorst Nemzetközi Műfordítói Díj (1987)
  • A Magyar Népköztársaság Csillagrendje (1987)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés