Főmenü megnyitása

A radiolumineszcencia az a jelenség, amikor egy anyagot ionizáló sugárzás ér (például béta-sugárzás), és ennek hatására fényt bocsát ki.

Tartalomjegyzék

MechanizmusSzerkesztés

Radiolumineszcenciáról akkor beszélünk, amikor egy becsapódó sugárzó részecske összeütközik egy atommal vagy egy molekulával és ennek következtében gerjeszt egy pályamenti elektront egy magasabb energia szintre. A gerjesztett elektron visszatér alapszintű energia állapotába és közben kibocsát (emittál) egy fény fotont.

TríciumSzerkesztés

A trícium a hidrogén radioaktív izotópja.

A triciumot, mint béta sugárzó forrást több alkalmazásnál is használják , és így az általa generált fénykibocsátást alkalmazzák, ahol nem elektromosságot használnak világító jelzésekre (például vészkijáratoknál, stb). A tríciumból kiszabaduló elektronok előidézik a foszfor ragyogását, így a két elemből önmegvilágító eszközök készíthetők, például: vészkijárat jelzések.

RádiumSzerkesztés

A rádium (vegyjele Ra, rendszáma 88) egy radioaktív kémiai elem, az alkáliföldfémek csoportjának utolsó, 6. eleme.

 
Rádiumos óraszámlap az 50-es évekből

Történetileg a rádium és rézzel szennyezett cink-szulfid keveréket használtak analóg műszerek skálájának a festésére, amely zölden világító színt adott.

Foszfor, mely rézzel szennyezett cinkszulfidot tartalmaz, világoskék színnel világít; réz és magnéziummal szennyezett cinkszulfid sárgásnarancs színt ad. Rádium alapú lumineszkáló festéseket már nem használnak a sugárzási kockázat miatt.

25 mg/cm² -nél vastagabb foszfort nem alkalmaznak az önabszorpció miatt. A cinkszulfid probléma lehet a fokozatos degradáció a kristályos szerkezet miatt és ezért a fényesség csökken.

Ernest Rutherford cinkszulfid-ezüsttel bevont spintariszkópot használt kísérleteinél, amikor felfedezte az alfa- és béta-sugárzásokat és következtetett az atommag létezésére.

A spintariszkóp egy kisméretű doboz, amelynek az alját belülről cink-szulfiddal vonták be, míg a másik oldalára egy lencsét helyeztek. A lencse és a cinkszulfid felület közé egy tűt tettek, amelyre kis mennyiségű radioaktív anyagot vittek fel. A tűről a cink-szulfid felületre került α-részecskék a nagyítón keresztül megfigyelhető szcintillációt, fényfelvillanást hoznak létre. A rádium bomlása során három olyan bomlási termék, leányelem is felhalmozódik, amelyek szintén részecskéket bocsátanak ki.

IrodalomSzerkesztés

  • Erostyák János-Kozma László: Általános fizika II. kötet: Fénytan. (hely nélkül): Dialóg Campus kiadó. 2003. 526–530. o.  
  • Szigeti György: Lumineszkáló anyagok fizikája. (hely nélkül): Műegyetemi Nyomda Budapest. 1948.  

Külső hivatkozásokSzerkesztés