Radnai Farkas

besztercebányai rk. püspök, egyházi író, 1848-1935

Radnai Farkas, 1872-ig Rillhammer (Kisjenő, 1848. március 25.Sümeg, 1935. október 14.) római katolikus pap, besztercebányai püspök, címzetes érsek,[2] teológiai doktor, egyházi író.

Radnai Farkas
Radnai Farkas 1904-18.JPG
Született 1848. március 25.[1]
Kisjenő
Elhunyt 1935. október 14. (87 évesen)[1]
Sümeg
Foglalkozása katolikus pap
Tisztség
  • megyéspüspök
  • címzetes püspök
  • címzetes érsek
  • segédpüspök (1901. december 16. – )
  • katolikus püspök (1902. január 25. – )
besztercebányai püspök
Vallása római katolikus egyház
Pappá szentelés 1871. augusztus 16.
Püspökké szentelés 1902. január 25.
Szentelők

Hivatal nagyváradi segédpüspök
Hivatali idő 1901–1904

Hivatal besztercebányai püspök
Hivatali idő 1904–1920
Elődje Rimely Károly
Utódja Marián Blaha
Szentelt püspökök
Lányi József1906. december 8.
Társszentelt püspökök
Párvy Sándor1903. április 19.
Szmrecsányi Lajos1905. április 30.
Hanauer Árpád István1919. október 5.
A Wikimédia Commons tartalmaz Radnai Farkas témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

A kivándorlott, de kiválóan hazafias arad megyei Rillhammer német bérlőcsaládból származott. Korán árvaságra jutott és a nagyváradi József-árvaintézetbe került, ahol középiskoláit végezte. Szaniszló Ferenc püspök küldte a Központi Papnevelő Intézetbe,[2] ahol csakhamar kitűnt jeles tehetségével és elnöke lett a magyar egyházi irodalmi iskolának. Kiváló szónoki tehetségért és magyaros irályáért több pályadíjat és jutalmat nyert. 1871. augusztus 16-án szentelték pappá.[2]

Ezután vidékre tették ki káplánnak. Lipovniczky István, akkor nagyváradi püspök már 1872-ben udvarához vette szentszéki aljegyzőnek. Ezen évben változtatta családi nevét Radnaira. 1874-ben szentszéki jegyző és püspöki szertartó, 1875-ben püspöki titkár, 1883-ban szentszéki ülnök, 1889-ben nagyváradi kanonok, majd egyházmegyei irodaigazgató, nemsokára szemináriumi rektor, 1892-ben ságai címzetes prépost, 1901-ben pápai prelátus lett.[2]

Püspöki pályafutásaSzerkesztés

1901. december 16-án europus-i címzetes püspökké és Schlauch Lőrinc mellé nagyváradi segédpüspökké nevezték ki.[2] 1902. január 25-én szentelte püspökké Schlauch Lőrinc, Hornig Károly veszprémi püspök és Belopotoczky Kálmán tábori püspök segédletével. Radnai is részt vett a katolikus autonómia kongresszusokon, mint a Schlauch-féle irány híve.

A király 1904. április 6-án besztercebányai püspökké nevezte ki; szeptember 29-én iktatták be.[2] Radnai a közéletben is szerepelt, például a megyegyűléseken is; mindenkor óvatosan kerülte a felekezeti szempontok előtérbe állítását, és ezért a vegyes vármegyében a reformátusok és zsidók előtt is népszerű volt.

1919-ben – azzal az alaptalan váddal, hogy nem tud szlovákul – kiutasították Csehszlovákiából[2] Batthyány Vilmos nyitrai püspökkel egyetemben, majd mindkettejük érseki címet nyert (Radnait XV. Benedek pápa auxumi címzetes érsekké nevezte ki[2]). Haláláig Sümegen, a veszprémi püspöki nyaralóban töltötte napjait.[2]

MunkáiSzerkesztés

Költeményeket írt a Munkálatokba (1881), a Redwitz Oszkár Amaranth eposzát ford.; cikke a Századokban (1873. Zayk Pál a Zichy-család őse volt-e? A szerző keresztneve hibásan Ferencznek írva.)

  • Krisztus hét szava a keresztfán Nagyböjti beszédkör. Nagyvárad, 1873
  • A kereszténység és királyság szövetsége Magyarországon. Egyházi beszéd. Nagyvárad, 1900[2]

XI. körleveléből kivonatot közölt a Magyar Állam (18905. 216. sz.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/12584.htm, Radnai Farkas, 1872-ig Rillhammer, 2017. október 9.
  2. a b c d e f g h i j Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006.  

ForrásokSzerkesztés

Előde:
Rimely Károly
Besztercebányai katolikus püspök
1904–1920
 
Utóda:
Marián Blaha

További információkSzerkesztés