Radnai Miklós

zeneszerző, zenekritikus, 1892-1935

Radnai Miklós (Budapest, Ferencváros, 1892. január 1.[5] – Budapest, 1935. november 4.)[6] magyar zeneszerző, színházigazgató.

Radnai Miklós
Radnai Miklós.jpg
Életrajzi adatok
Született 1892. január 1.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt 1935. november 4. (43 évesen)[1][2]
Budapest[4]
Házastársa Pártos Viktória Alojzia
(h. 1922–1935)
Szülei Radnai Jenő
Vámossy Ilona
Pályafutás
Műfajok opera
Tevékenység
A Wikimédia Commons tartalmaz Radnai Miklós témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Budapesten született dr. Radnai (Rubinger) Jenő fővárosi tanácsjegyző és Vámossy Ilona gyermekeként. A Zeneakadémián Koessler János és Herzfeld Viktor, majd Münchenben Felix Mottl tanítványa volt. 1912-ben a Fodor Zeneiskolában kezdett el tanítani, 1919-ben a Zeneakadémia zeneelmélet-tanára lett. Az Operaház 1918-ban mutatta be Az infánsnő születésnapja című táncjátékát. 1925-ben az intézmény igazgatójává is kinevezték. Igazgatói szerepének betöltése idején egyik fénykorát élte a dalszínház. Gazdasági szempontból is megerősödött az intézmény. Az ő kezdeményezésére indították el 1932–1933-ban az úgynevezett „olcsó ciklusokat”, melyek többek közt a következők voltak: Wagner-ciklus nyolc előadással a szerző halálának 50. évfordulója alkalmából, Verdi-ciklus, Mozart-ciklus, valamint ifjúsági előadások, balettsorozatok és délutáni előadások. 1933-ban ő alapította meg az Operabarátok Egyesületét. Ugyancsak az ő kezdeményezésére indult el az Operaház Emlékgyűjteménye, melynek első tíz tárlata 1930-ban nyílt meg. 1934-ben, amikor az Operaház fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepelte, nagyszabású ünnepségsorozatot szervezett. Működésének tíz éve idején műsorra tűzték Debussy Pelléas és Mélisande, valamint Verdi Falstaff című művét, azonban magyar zeneszerzők kompozícióit is szerepeltették – úgymint Kodály Zoltán, Erkel Ferenc, Goldmark Károly, Poldini Ede vagy Dohnányi Ernő.

1922. július 3-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Pártos Gyula építész és Bartolucci Viktória operaénekesnő lányával, Viktória Alojziával.

Fontosabb műveiSzerkesztés

  • Orkán vitéz (szimfonikus költemény, 1919) [7]
  • Magyarok szimfóniája (1921)
  • Az egyszeri szerelmesek (vígopera, 1926)
  • Rapszódia (1932)

IrodalomSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. május 12.)
  2. a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 22.)
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  5. Születési bejegyzése a Budapest-Ferencvárosi római katolikus keresztelési akv. 236/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 27.)
  6. Halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi polgári halotti akv. 242/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
  7. Az öttételes darabot a Magyar Színházművészeti Lexikon (Akadémiai, 1994) és a Magyar Életrajzi Lexikon (Arcanum, 2001) Radnai Miklós szócikke is – tévesen – "Orbán vitéz" címmel említi. A korabeli sajtóban túlnyomórészt "Orkán vitéz" címmel írnak róla, csak elvétve szerepel az "Orbán vitéz" változat. Karczag Márton és Szabó Ferenc János Radnait bemutató könyvéből (Opera, 2017) azonban egyértelműen kiderül, hogy a kézirat első oldalán az "Orkán vitéz" felirat olvasható. (40. old. 87. sz. jegyzet) Ugyanitt szerepel az is, hogy a mű keletkezése során a "Vihar vitéz" címváltozat is felmerült.
    A mű kottája mindmáig kiadatlan, kézirata az OSZK gyűjteményében található. Katalóguscédula: [1]

ForrásokSzerkesztés