Radola
Radola (szlovákul Radoľa) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.
Radola (Radoľa) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Kiszucaújhelyi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1332 |
Polgármester | Anton Tkáčik |
Irányítószám | 023 36 |
Körzethívószám | 041 |
Forgalmi rendszám | KM |
Népesség | |
Teljes népesség | 1521 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 214 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 368 m |
Terület | 6,72 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 17′ 27″, k. h. 18° 47′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 17′ 27″, k. h. 18° 47′ 40″ | |
Radola weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Radola témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése szerkesztés
Zsolnától 11 km-re északkeletre, Kiszucaújhely keleti szomszédságában.
Története szerkesztés
Területén a történelem előtti időkben a puhói kultúra népe élt.
A falut 1332-ben említik először, a budatíni uradalom része volt. 1439-ben "Radolie", 1507-ben "Radula", 1598-ban "Radollya" néven említik. 1598-ben 10 háza volt. 1720-ban 13 adózójából 11 zsellér volt. 1784-ben 50 házában 51 családban 351 lakos élt. 1828-ban 53 házában 551 lakos élt. Lakói állattartással, favágással, faárukészítéssel, méhészettel foglalkoztak. A faluban sörfőzde, malom, fűrésztelep és szeszfőzde is működött.
Vályi András szerint "RADOLYA. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Szúnyog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kisucza Újhelyb. nem meszsze, mellynek filiája, határjában legelője, fája van, földgyének középszerű mivóltához képest, második osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Radola, tót falu, Trencsén vmegyében, a Kisucza vize mellett, s Ujhely városához közel. – Táplál 542 kath. lakost. F. u. a budetini uradalom. Ut. p. Zsolna."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott. Lakói a háború után drótozással, házalással, idénymunkákkal foglalkoztak.
Népessége szerkesztés
1910-ben 447, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1332 lakosából 1318 szlovák volt.
2011-ben 1439 lakosából 1397 szlovák volt.
Nevezetességei szerkesztés
- Kastélya az egyik legrégibb építmény a Kiszuca vidékén. A 16. század második harmadában épült.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.