Radvánszky György (nagybirtokos)
Radvánszky György (?, 1645. – Eperjes, 1687. április 18.) nagybirtokos felvidéki nemes, az evangélikusok egyik vezetője, az Eperjesi vésztörvényszék egyik vértanúja.
| Radvánszky György | |
| Született | 1645 Eperjes |
| Elhunyt | 1687. április 18. (41-42 évesen) Eperjes[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | nagybirtokos |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Származása szerkesztés
A Radvánszky család Lengyelországból származik. Leszármazásukat egy Radvanus nevű személytől vezetik le, aki 1021-ben Lengyelország kancellárja volt és I. Boleszláv lengyel király kísérőjeként telepedett le Magyarországon.[2] A családi fészek Zólyom vármegyében található Radványban volt. A Radvánszkyak egy erődített kastélyt építettek a 16. században és akkor hat környékbeli település tartozott hozzá.[3] A mezőváros a Radvánszky család jóvoltából 1650-ben vásártartási jogot kapott, amit Györgynek sikerült elérnie I. Lipót királynál. A „radványi vásár” régebbről is ismert, kezdetének gyökerei 1309-ig nyúlnak vissza.
Életrajza szerkesztés
Édesapja Radvánszky Ferencz alispán volt, édesanyja nemeskürti Bakó Fruzsina[4] volt. Édesanyja már áldott állapotban volt, amikor apját az akkor dühöngő pestis járvány elragadta. Így György édesapja halála után utószülöttként jött a világra. Nevelő atyja Bory Mihály volt.[5] Gyámfiát nemcsak atyai szeretettel nevelte, hanem birtokai egyrészével is megajándékozta. György tudománykedvelő is volt és birtokán virágzó gazdaságot alakított ki.
Radvánszky György felesége Máriássy Johanna Katalin volt. Házasságukból két gyermek született János és Katalin, Gerhard Györgyné. Birtokaira vágyakozó ellenségei és irigyei folyamatosan támadták és igyekezték őt hamis vádakkal lejáratni. Először 1674-ben Szelepcsényi György érsek[6] által kirendelt bíróság elé idézték. Az ok, ahogy abban a korban fogalmaztak a „cinkosság”[7] volt a megnevezése. A bíróság felmentő ítéletet hozott és őt szabadon bocsátották.
Három évvel később váratlanul elfogják és fiával Jánossal[8] az Eperjesi vésztörvényszék[9] előtt vonták felelősségre. Radvánszky György végig bízott ártatlanságában és a bírák könyörületességében. A Caraffa Antal által vezetett vértörvényszék hóhérai halálra kínozták. A fékevesztett gyűlöletre jellemző volt, hogy a már halottat fej- és jószágvesztésre ítélték, lefejezték és testét felnégyelték.
Megmenekült fia megvesztegette a hóhér feleségét 20 arannyal és így sikerült az apját méltó módon eltemettetni.
Megjegyzések szerkesztés
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. január 20.)
- ↑ Bél Mátyás Az új Magyarország történeti és földrajzi leirása művében írja le
- ↑ A település nevének hallatán Arany János híres balladája a Tetemre hívás jut mindenkinek az eszébe. ”A radványi sötét erdőben, Halva találták Bárczi Benőt”
- ↑ Nemeskürti Bakó Ferenc nagyhonti alispán leánya
- ↑ Anyjának harmadik férje
- ↑ kalocsai később esztergomi érsek, az ellenreformáció egyik fontos szereplője
- ↑ A bíróság elé idézése kapcsolatban volt a Wesselényi féle összeesküvéssel
- ↑ János fia megmenekült
- ↑ Vagy ahogy unokája R. László később a család történetében írja az eperjesi mészárszék színpadára állították
Források szerkesztés
- Radvánszky László: A Radvánszky család története 1738-ig. Ford. R. Kiss István. Sajókaza: (kiadó nélkül). 1905.
- Radvánszky János: Radvánszky János naplója. Adalék az eperjesi vértörvényszékhez. Közli Pap Dénes. Magyar Polgár Nagy Naptára. 1870.
- Magyar életrajzi lexikon.