Főmenü megnyitása

Rapperswil (SG) egy svájci város Sankt Gallen kantonban.

Rapperswil
Rapperswil - Seedamm - Holzbrücke - Etzel Kulm 2010-10-21 16-39-22.JPG
Rapperswil címere
Rapperswil címere
Rapperswil zászlaja
Rapperswil zászlaja
Közigazgatás
Ország Svájc
KantonSankt Gallen kanton
KerületSee-Gaster
Irányítószám 8640
Körzethívószám 055
Népesség
Teljes népesség7601 fő (2006) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság409 m
Terület1,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rapperswil (Svájc)
Rapperswil
Rapperswil
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 47° 13′ 35″, k. h. 8° 49′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 35″, k. h. 8° 49′ 06″
Rapperswil weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rapperswil témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A kanton délnyugati részén, a Zürichi-tó keleti partján fekszik, ennek, az óvárosnak és a Knie-cirkusznak köszönhetően kedvelt kirándulóhely.

CímereSzerkesztés

A város címerében ezüst alapon két vörös rózsa látható, melyeknek sárga a közepe. A két virág egymás tükörképe. A címere miatt Rapperswilt Rosenstadtnak (Rózsaváros) is nevezik.

TörténeteSzerkesztés

Korai történeteSzerkesztés

Archeológiai kutatások szerint a terület körülbelül 5000 éve lakott. Első ismert lakói a kelták voltak, őket a rómaiak követték.

 
Rapperswil főtere

Rapperswil grófjaiSzerkesztés

A terület ura a Rapperswiler nemesi család volt, akiknek főleg Kelet- és Közép-Svájcban terültek el a birtokaik. Központjuk az Alt-Rapperswil-kastély volt, ami Altendorf településen áll.

1200 körül Rudolf von Rapperswil új székhelyet építtetett magának: a Schloss Rapperswilt, és a kastély mellett megalapította Rapperswil városát. A települést először egy 1229-ben keletkezett okirat említi meg. 1232-1233-ban a Rapperswiler család grófi címet kapott.

A família alapította a wettingeni (1227) és a warmsbuchi (1259) kolostorokat, emellett a helytartói tisztséget gyakorolták az einsiedelni kolostor felett. A wettingeni intézménynek 1227-ben és 1290-ben elajándékozták, illetve eladták a javaikat Uri területéről.

Ekkoriban a család birtokainak jelentős része a Zürichi-tó felső része körül, Marchban és az uri Greifensee közelében helyezkedett el.

A dinasztia 1283-ban III. Rudolf rapperswili gróf halálával zárult le. Elhalálozása után Habsburg Rudolf tette hűbéresévé a területet, aminek további örökösei Elisabeth von Rapperswil (az utolsó Rapperswiler gróf testvére) férjei, Ludwig von Homberg gróf (†1286) és Rudolf von Habsburg-Laufenburg gróf (†1315) voltak. Utánuk I. Johann von Habsburg-Laufenburg gróf (†1337) és II. Johann von Habsburg-Laufenburg gróf (†1380) voltak Rapperswil grófság urai.

A város feldúlása (1350)Szerkesztés

A Habsburgok idejénSzerkesztés

Út a függetlenséghezSzerkesztés

Svájci településkéntSzerkesztés

SportSzerkesztés

Rapperswil jégkorongcsapata, a Rapperswil-Jona Lakers, mely 1994-es feljutása óta a svájci Nationalliga A-ban (az ottani jéghoki-ligarendszer legmagasabb osztályában) játszik. Becenevük "Rosenstädter", azaz "Rózsavárosiak".

Rapperswil-Jona egy labdarúgócsapatnak is otthont ad (FCRJ). A klubot 1928-ban alapították, az gárda az 1. liga 3. csoportjában szerepel.

Rapperswil-Jonában a sportegyesületeket illetően nagy a változatosság.

OktatásSzerkesztés

TestvérvárosaiSzerkesztés

Jona és Rapperswil infrastrukturális közösségeSzerkesztés

A két település korábban külön-külön járáshoz tartozott, de egy sikeres szavazás után 2005-ben egyesült a két közigazgatási. Manapság 25000 lakosa van a térségnek. Rapperswil-Jona St. Gallen után a második legnagyobb járás a kantonon belül.

 
Az egykori Rapperswil járás elhelyezkedése
 
Rapperswil-Jona járás elhelyezkedése