Főmenü megnyitása

Ratkó József (Pestszenterzsébet, 1936. augusztus 9.Debrecen, 1989. szeptember 13.) József Attila-díjas (1969) magyar költő.

Ratkó József
A Szép versek című antológiában (Balla Demeter fotója, 1976.)
A Szép versek című antológiában (Balla Demeter fotója, 1976.)
Élete
Született 1936. augusztus 9.
Pestszenterzsébet
Elhunyt 1989. szeptember 13. (53 évesen)
Debrecen
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers

ÉletpályájaSzerkesztés

1936. augusztus 9-én született Budapesten. Iskoláit Pesterzsébeten kezdte, majd vidéken lelencgyerekként folytatta. Élt Vámosmikolán, Sándorfalván, Budaörsön, Miskolcon, Parasznyán, Erdőbényén, Hajdúhadházon, Tiszadobon, Nyíregyházán. Dolgozott állami gazdaságban, borpincészetben, illetve segédmunkásként az Építéstudományi Intézetben. A Szegedi Tudományegyetemen magyar-olasz szakon tanult (1956-1958). 1955-től közölték verseit a folyóiratok (Alföld, Új Írás, Napjaink, Tiszatáj, Élet és Irodalom, Kortárs, Szabolcs Szatmár Népe). Első verseskötetének címe: Félelem nélkül.

Önéletrajza 1966-ban jelent meg. Nyíregyházán újságíróként dolgozott, majd a nagykállói Krúdy Gyula Járási Könyvtár igazgatója lett. Az ének megmarad (Hetek) versantológia költői közösségéhez tartozott. Segítsd a királyt című színpadi művét, verses drámáját a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház mutatta be 1985-ben. Rövid betegség után 1989-ben hunyt el Debrecenben.

Szellemi és művészi teljesítményének emlékére a nagykállói középiskola Ratkó József Irodalmi Napokat, 2001 óta pedig ennek keretében Országos Ratkó József Vers- és Prózamondó Versenyt rendez a Magyar Versmondók Egyesülete és tagszervezete, az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület szakmai segítségével. 1993-ban Ratkó József díjat alapított a Hangsúly Művelődési és Művészeti Alapítvány. Személyére és költészetére a Magyar Versmondók Egyesületének tagjai emlékeztek 2006-ban, születésének 70. évfordulóján. Testvéröccse, Dr. Ratkó István matematikus, rendszeresen szervezett előadóesteket a tiszteletére, ahol maga is előadott testvére verseiből.

Ratkó József édesapjának testvére, a »ratkó-gyerekek« névadója, Ratkó Anna 1949 és 1953 között népjóléti, majd egészségügyi miniszter volt. A költő róla szóló gyilkos gúnyú versének címe: Nagynéném, a miniszterasszony.[1]

MűveiSzerkesztés

 
Móser Zoltán felvételén a Forrás című folyóiratban
  • Félelem nélkül ( versek, próza, Bp., 1966) Magvető, Új termés-sorozat ;
  • Fegyvertelenül (versek, Bp., 1968);
  • Egy kenyéren (versek, Bp., 1970);
  • Törvénytelen halottaim (versek, Bp., 1975);
  • Gyerekholmi (gyermekversek, Keresztes Dórával, Bp., 1980);
  • Félkenyér csillag (vál. versek, Bp., 1984);
  • Segítsd a királyt! (dráma, Nyíregyháza, 1985);
  • A kő alól (versek, Bíró Zoltán előszavával, Görömbei András interjújával, Bp., 1987)
  • Ratkó-breviárium; szerk. Magyar József; Váci Mihály Városi Művelődési Központ, Nyíregyháza, 1993
  • Segítsd a királyt! Történelmi dráma 3 felvonásban; Inter Leones, Bp., 1995
  • Új évszak kellene. Összegyűjtött versek; összeáll., szerk., utószó Márkus Béla; Felsőmagyarország, Miskolc, 1995
  • Ratkó József összes művei 1-3.; szerk., jegyz. Babosi László, szöveggond. Ratkó Lujza; Felsőmagyarország, Miskolc, 2000-2014
  • Végtelen évszak. Válogatott művek; összeáll., ford. Gencso Hrisztozov; Hollósy Galéria, Bp., 2008 ("Versek és képek")

IrodalomSzerkesztés

  • Bibliográfia. Ratkó József művei és a róla szóló irodalom; összeáll. Dobó Istvánné, Ficskovszky Ilona; Krúdy Gyula Könyvtár–Szabolcs Megyei Lapkiadó, Nagykálló–Nyíregyháza, 1975
  • Ratkó József bibliográfia; összeáll. Babosi László, Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, Nyíregyháza, 2010
  • "... a múlt idő nem délibáb". Válogatás Ratkó József: Segítsd a királyt! című drámájának kritikáiból; szerk. Cs. Nagy Ibolya; Megyei és Városi Könyvtár, Nyíregyháza, 1986
  • A rászedettek fejedelme. Lírai vallomások Ratkó Józsefről; gyűjt., vál., szerk., bev., jegyz. Bényei József; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Alapítvány, Nyíregyháza, 1992 (Koszorú)
  • Kondor Jenő: A félelem és a remény költészete. Ratkó József; Nagykállói Városi Könyvtár, Nagykálló, 1993 (Helytörténeti füzetek, 4.)
  • Jánosi Zoltán: "Kő alatti fény". Ratkó József és "két" nemzedéke; Felsőmagyarország, Miskolc, 2005 (Vízjel sorozat)
  • Cs. Jónás Erzsébet: Alakzatok és trópusok a műfordításban. Ratkó József Viszockij-fordításainak elemzése orosz eredeti szövegmellékletekkel; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2006 (Az alakzatok világa)
  • Cs. Jónás Erzsébet: Kettős portré villanófényben. Ratkó József Viszockij-fordításainak elemzése; Krúdy, Nyíregyháza, 2008
  • "Leszek haláltól ronthatatlan". Olvasókönyv Ratkó József életművéhez; vál., szerk., bev. Jánosi Zoltán; Írott Szó Alapítvány–Magyar Napló, Bp., 2010
  • Jánosi Zoltán: Ratkó József; MMA, Bp., 2016 (Közelképek írókról)
  • Kiss Ferenc: Életérdekű halottsiratók (Fölrepülni rajban, Bp., 1984);
  • Ablonczy László: Segítsd a királyt! István drámák és Ratkó József. műve (Tiszatáj, 1985. 4. sz.);
  • Olasz Sándor: Az ének megmarad, Ratkó József. portréjához (Népszava, 1985. febr. 23.);
  • Görömbei András: Mélyből jött költészet (G. A.: „Ki viszi át… ”, Bp., 1986);
  • Bíró Zoltán: Sors és szerep. Arcképvázlat az ötvenéves Ratkó József. költészetéhez (Napjaink, 1986. 8. sz.);
  • Ágh István: Koporsófelirat: Ratkó József élt 53 évet (Kortárs, 1989. 12. sz.);
  • Ilia Mihály: Ratkó József. (Tiszatáj, 1989. 11. sz.);
  • Kabdebó Lóránt: Költészetté vált sors. Ratkó József. (Új Írás, 1989. 1 1. sz.);
  • Nagy Gáspár: In memoriam Ratkó József. (Hitel, 1989. 20. sz.);
  • Vasi Géza: Hajnal és halál igézete. Ratkó József. halálon túli életéhez (Napjaink, 1989. 12. sz.);
  • Buda Ferenc: Ratkó József. élt 53 évet (Forrás, 1989. 12. sz.);
  • Laczkó András: Ratkó József lírájának rétegei (Dunatáj, 1990. 1. sz.).

Szépirodalmi feldolgozásokSzerkesztés

  • G. Nagy Ilián: Árvaság ugyanaz marad (vers, Alföld, 1987. 11. sz.);
  • Vincze Dezső: Ratkó József halála (vers, Palócföld, 1990. 2. sz.);
  • Magyar József Koszorútöredék. Ratkó Józsefnek (vers, Hitel, 1989. 22. sz.);
  • Szentmihályi Szabó Péter: In memoriam Ratkó József., Serfőző Simon: Búcsúvers (versek, Élet és Irod., 1989. 39. sz.).

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

Ratkó József díjSzerkesztés

A Ratkó József díjat 1993-ban alapította a Hangsúly Művelődési és Művészeti Alapítvány Ratkó József szellemi és művészi teljesítményének emlékére. A kuratórium tagjai minden esetben olyan alkotókat kívántak elismerni, akiknek életműve, esztétikai és erkölcsi értékrendje megkérdőjelezhetetlen, s a tájhoz, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez sajátos kötődésük van. A civil kezdeményezésre létrejött díjat – 100 000 forintot, König Róbert grafikusművész által metszett oklevelet, és Kő Pál szobrászművész plakettjét – 1996-ig Balázs József író (1993), Nagy Gáspár költő (1994), Aczél Géza költő (1995) és Szöllősi Zoltán költő (1996) vehette át. 1996-tól a Ratkó József díjat nem adta ki a kuratórium. Úgy vélték, hogy ha a megfelelő színvonal nem tartható, inkább szüneteltetni kell a díj kiadását. 2006-ban (Ratkó József születésének 70. évfordulójának évében) civil kezdeményezők kérvényt nyújtottak be a Megyei Közgyűléshez Ratkó József kitüntető díj kiadásának támogatásáról. [2][halott link] A Díjat 2006 őszén a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat határozatával „örökbe fogadta”, és szeptember 15-ei határozatával megteremtette a Ratkó József díj működésének anyagi feltételeit. 2007-től tehát a megye rangos irodalmi-művészeti díjaként újjászülethet ez a hagyomány.[3] Azóta a díjat Vári Fábián László költő, néprajzkutató (2007), Elek Tibor irodalomtörténész, esszéíró, kritikus, szerkesztő (2008) és Tóth Erzsébet költő, kritikus (2009) vehette át.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés