Ray Charles, teljes nevén Ray Charles Robinson (Albany, Georgia, 1930. szeptember 23.Beverly Hills, Kalifornia, 2004. június 10.) többszörös Grammy-díjas afroamerikai zongorista, énekes. A jellemzően amerikai zenei stílusok gyakorlatilag mindegyikében (dzsessz, soul, rock and roll, gospel, blues, rhythm and blues, pop, country, funk) maradandót alkotott. 2004-ben készült az életéről film Jamie Foxx főszereplésével, Ray címmel.[1]

Ray Charles
Ray Charles 1969-ben
Ray Charles 1969-ben
Életrajzi adatok
Születési névRay Charles Robinson
BecenévRay
ÁlnévRay Charles
Született1930. szeptember 23.
Albany, Georgia
Elhunyt2004. június 10. (73 évesen)
Beverly Hills, Kalifornia
SírhelyInglewood Park Cemetery
Házastársa
  • Eileen Williams (1951. július 31. – 1952, válás)
  • Della Beatrice Howard Robinson (1955. április 5. – 1977, válás)
ÉlettársMargie Hendrix
IskoláiFlorida School for the Deaf and Blind (1937–1945, 8 év)
Pályafutás
Műfajokrhythm and blues, soul, blues, jazz, country, pop, gospel, rock and roll, funk
Aktív évek19472004
Híres dalGeorgia On My Mind
It Hurts To Be In Love
Hit the Road Jack
Hangszerzongora
Hangbariton
Díjak
  • Polar Music Prize (1998)
  • Grammy Lifetime Achievement Award (1988)
  • Library of Congress Living Legend (2000. április – )
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka (1986. november 21.)
  • Florida Artists Hall of Fame (1992)
  • Kennedy Center Honors (1986. december)
  • National Medal of Arts (1993)
  • Rock and Roll Hall of Fame (1986. január, előadóművész, Quincy Jones)
  • csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán (1981)
  • Blues Hall of Fame (I Got a Woman, 2019)
  • lifetime achievement award (Sheraton New York Hotel and Towers, Songwriters Hall of Fame, 1993. június 2.)
Tevékenységének, zongorista, zeneszerző
KiadókAtlantic Records
ABC Records
Warner Bros. Records
Swing Time
IPI-névazonosító
  • 00026286484
  • 00005905501

Ray Charles aláírása
Ray Charles aláírása

Ray Charles weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ray Charles témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Anyja Aretha Williams, napszámos, apja Bailey Robinson, vasúti munkás.[2] Ray csecsemőkorában a család átköltözött a Florida államban található Greenville község nyugati szélén szegény sorban élő fekete Jellyroll közösségbe. Apjának három másik családja is volt, így anyja gyakorlatilag egyedül nevelte őt és testvérét.

Ray Charles már kisgyermekkorában érdeklődést mutatott a különböző gépek és mechanikai szerkezetek iránt, és előszeretettel figyelte, ahogy a szomszédja szereli a kocsikat és mezőgazdasági gépeket. Zenei érdeklődése akkor kezdődött, amikor meglátta Mr. Wiley Pittet boogie-woogie-t játszani egy álló húrozatú zongorán, a saját tulajdonú Red Wing nevű kávézójában. Pit örökbe szerette volna fogadni George-ot, Ray fiatalabb testvérét, de anyja – vallásos révén – inkább beadta mindkét fiát a New Shiloh baptista templomba.

Ray ötéves korában kezdte elveszíteni látását. Hétéves korára zöld hályog miatt teljesen megvakult. Vaksága mellett lelki vívódások is gyötörték az alig 10 éves fiút, aki még látása elvesztése előtt elveszített valamit, ami még annál is fontosabb volt: az öccsét (ez, hasonlóan vakságához, egész életében elkísérte). Beiratkozott a floridai St. Augustine-ban a vakok és siketek iskolájába. Itt sajátította el a muzsikálást a Braille-írás segítségével. Tízéves korában elveszítette apját, majd rá öt évre az anyját is.

1948-ban Seattle-ben lépett fel régi jó barátjával, Gossie McGee-vel. Első lemeze 1949-ben jelent meg a Swing Time Records jóvoltából. Az 1950-es években vált népszerűvé, miután a Swing Time-tól az Atlantic Recordshoz került. A kokainnal és heroinnal élő zenész zeneileg elismert sikere tökéletes ellentéte a zűrzavaros, néha kellemetlen és boldogtalan pillanatokban teli magánéletével. 1955. április 5-én privát szertartás keretében összeházasodott Della Beatrice Howarddal, Dallasban.

Az 1960-as években szerepet vállalt a polgárjogi harcokban. 1977-ben Georgia állam bocsánatot kért tőle azért, hogy annak idején emiatt területéről kitiltotta. Georgia on my mind[3] című száma ekkor lett az állam hivatalos dala. 2004-ben a Rolling Stone Magazine a 10. helyre rangsorolta[4] a „Minden idők 100 legnagyobb művésze” toplistán, és 2008 novemberében pedig másodikként lett rangsorolva a „Minden idők 100 legnagyobb énekese” között.[5][6] Sikere haláláig töretlen volt a slágerlistákon. Életében 12 Grammy-díjat kapott, majd halála után, 2005-ben még nyolcat.

Híres dalai

szerkesztés
  • Unchain My Heart
  • I Can't Stop Loving You
  • What'd I Say
  • Mess Around
  • Confession The Blues
  • Baby Let Me Hold Your Hand
  • Leave My Woman Alone
  • Drown In My Own Tears
  • Hit The Road Jack
  • I Believe To My Soul
  • Let Go Get Stoned
  • Come Rain Or Come Shine
  • Georgia on My Mind
  • Hallelujah, I Love Her So
  • I Got Woman

Diszkográfia

szerkesztés

1952–1961 (Az Atlantic-nál)

szerkesztés

1960–1973 (Az ABC-nél)

szerkesztés

1973–2004

szerkesztés
  • 1974: Come Live With Me (Crossover)[8]
  • 1975: Renaissance (Crossover)
  • 1975: My Kind of Jazz, Part 3 (Crossover)
  • 1975: Live in Japan
  • 1976: Porgy and Bess with Cleo Laine (RCA)
  • 1977: True to Life (Atlantic)
  • 1978: Love & Peace (Atlantic)
  • 1979: Ain't It So (Atlantic)
  • 1980: Brother Ray Is At It Again (Atlantic)
  • 1983: Wish You Were Here Tonight (Columbia)
  • 1984: Do I Ever Cross Your Mind (Columbia)
  • 1984: Friendship (Columbia)
  • 1985: The Spirit of Christmas (Columbia)
  • 1986: From the Pages of My Mind (Columbia)
  • 1988: Just Between Us (Columbia)
  • 1990: Would You Believe (Warner)
  • 1993: My World (Warner)
  • 1996: Strong Love Affair (Warner)
  • 1996: Berlin '62 (Pablo)
  • 2002: Thanks for Bringing Love Around Again (Vanguard)
  • 2004: Genius Loves Company (Concord)
  • 2004: Ray Charles Celebrates a Gospel Christmas With the Voices of Jubilation (Madacy)
  • 2004: Live at the Olympia, 2000 (XIII Bis)

Posztumusz kiadás

szerkesztés
  1. Ray. Port.hu. (Hozzáférés: 2011. december 3.)
  2. Ray Charles Biography. SwingMusic.Net. [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 14.)
  3. „A dal eredetije 1930-ban született. Nem Georgia államról: egy hasonló keresztnevű hölgyről szólt. Három évtizeddel később Ray Charles az amerikai slágerlista élére énekelte. Majd az ő feldolgozása nyomán 1979-ben hivatalos állami himnusszá nyilvánították Georgiában.” nol
  4. Ray Charles. Van Morrison. Rolling Stone Issue 946. Rolling Stone. [2010. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 5.)
  5. The Immortals: The First Fifty. Rolling Stone Issue 946. Rolling Stone. [2008. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 5.)
  6. The 100 Greatest Singers of All Time. rollingstone.com. [2009. július 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 12.)
  7. Tangerine album discography Accessed 2009 March 3.
  8. history-of-rock.com Accessed 2009 March 1.
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Ray Charles témában.