Raymond Chandler
Raymond Thornton Chandler (Chicago, Illinois, 1888. július 23. – San Diego, Kalifornia, 1959. március 26.) amerikai krimiíró. Jelentősége mérhetetlen volt: leginkább stílusa és gondolkodásmódja volt az, amely az elmúlt hatvan évben hatást gyakorolt a bűnügyi irodalomra. Állandó szereplője, Philip Marlowe a „hardboiled” stílusú detektívregényhősök mintapéldánya lett.
Raymond Thornton Chandler | |
Élete | |
Született | 1888. július 23. Chicago |
Elhunyt | 1959. március 26. (70 évesen) San Diego |
Sírhely | Mount Hope Cemetery |
Házastársa | Cissy Pascal |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | krimiíró, forgatókönyvíró |
Kitüntetései | Edgar Allan Poe Award for Best Novel (The Long Goodbye, 1955) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Raymond Thornton Chandler témájú médiaállományokat. |
Élete
szerkesztésChandler Chicagóban, az amerikai Illinois államban született 1888-ban. 1895-ben, szülei válása után Nagy-Britanniába költözött. Anyai nagybátyja, a sikeres ügyvéd finanszírozta tanulmányait. A londoni Dulwich College-ba járt 1900-tól, ahol klasszikus oktatásban részesült. 1907-ben megszerezte a brit állampolgárságot, hogy letehesse a közszolgálati (Civil Service) vizsgát. Ezt sikerrel véghez is vitte, és állást kapott a haditengerészetnél (Admiralty), ahol azonban csak kb. egy évig dolgozott. Első versét ebben az időben adták ki. Miután felhagyott közszolgálati pályájával, alkalmi újságírásból élt meg, és folytatta a versírást, kései romantikus stílusban.
Chandler 1912-ben visszatért az Egyesült Államokba, és könyvelőnek tanult. 1917-ben jelentkezett a kanadai hadseregbe, és ennek kötelékében harcolt Franciaországban. A háború után Los Angelesbe költözött, és viszonyt kezdett egy idősebb, kétszer elvált nővel, Cissy Pascallal, 1924-ben össze is házasodtak. Amerikai felesége révén Chandler egyszerre volt amerikai és brit állampolgár. 1932-re Chandler a kaliforniai Dabney olajvállalat alelnöke lett, de alkoholizmusa miatt végül elvesztette állását.
Hogy megéljen tehetségéből, ponyvaregényíróvá képezte magát. Első történetét 1933-ban adták ki, Black Mask („Fekete maszk”) címmel. Első regénye, a Hosszú álom (The Big Sleep), 1939-ben került napvilágra.
A regényeivel aratott siker után Chandler hollywoodi forgatókönyvírónak szegődött (Billy Wilderrel dolgozott együtt James M. Cain regényén, a Double Indemnity-n). Egyetlen saját forgatókönyve a The Blue Dahlia (1946). Ezenkívül részt vett Alfred Hitchcock Idegenek a vonaton c. filmje forgatókönyvének elkészítésében is (1951).
Nagy-britanniai bevételei miatt Chandler 1946-ban összetűzésbe került az ottani adóhatósággal. Két évvel később emiatt le is mondott brit állampolgárságáról.
Régi vágya, hogy Cissyt elvigye Angliába, végül 1952-ben teljesült.
Felesége 1954-ben meghalt, és az összetört szívű Chandler, fájdalmas idegbetegségtől gyötörten, újra inni kezdett. Írásai mind mennyiségben, mind minőségben leromlottak. Az író 1955-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Élete bonyodalmassá vált, miután jó néhány nő megragadta a figyelmét: elsősorban Helga Greene-ről, a jegyeséről, és egy Jean Fracasse nevű hölgyről van szó. Egy elvetélt próbálkozás után, hogy újra Angliában telepedjen le, hazatért Amerikába. 1959-ben halt meg, tüdőgyulladásban. Vagyonát, némi jogi hercehurca után, Fracasse ellenében Greene örökölte.
Művészete
szerkesztésChandler finoman megmunkált prózáját széles körű csodálat övezte a kritikusok és az írók körében egyaránt, az értelmiségiektől (mint W. H. Auden, Evelyn Waugh) a kevésbé kifinomultakig (Ian Fleming). Noha mozgalmas és szenvtelen (hardboiled) stílusát jórészt Dashiell Hammett inspirálta, ebben a közegben lírai hasonlatai meglehetősen egyediek. Az olyan allegóriák, mint „A percek lábujjhegyen osontak, ujjukkal ajkukon” (Asszony a tóban, 1943) a magánnyomozókról szóló fiktív történetek jellegzetességévé váltak, és később Chandler nevével is illették ezt a fajta stílust. Ez utóbbi számtalan paródia tárgya is lett.
Chandler a ponyvairodalom éles szemű kritikusa is volt, esszéje, a The Simple Art of Murder, irányadó szakmai mű.
Chandler összes regénye filmvászonra került, a legismertebb a Hosszú álom (1946) (rendezte Howard Hawks, Humphrey Bogart és Lauren Bacall főszereplésével).
Regényei
szerkesztés- Hosszú álom (1939), ez volt az első regénye. [címverzió: Örök álom]
- Kedvesem, isten veled! (1940)
- A magas ablak (1942) [címverzió: Az emeleti ablak]
- Asszony a tóban (1943)
- A kicsi nővér (1949) [címverzió: A hugica]
- Elkéstél, Terry! (1954) (Edgar Allan Poe-díjat kapott érte. Eredeti címe:The Long Goodbye) [címverzió: Hosszú búcsú]
- Visszajátszás (1958)
- Poodle Springs (1959) (Jóval a szerző halála után fejezte be Robert B. Parker, 1989-ben) [címverzió: Philip Marlowe a nevem]
Novellái
szerkesztésChandler novellái jellemzően Philip Marlowe vagy más, hozzá hasonlóan peches magánnyomozók (John Dalmas, Steve Grayce) kalandjait beszélik el, esetleg irgalmas szamaritánusokról szólnak (Mr. Carmady). Kivételnek minősül a hátborzongató The Bronze Door és az English Summer című novella, ami – Chandler szavaival élve – egy, a vidéki Angliában játszódó „gótikus románc” történetét beszéli el.
Érdekességszámba megy, hogy az ötvenes években sugárzott rádiójátékban, a The Adventures of Philip Marlowe-ban (Philip Marlowe kalandjai) más hősöket cserélt le a címben szereplőre. Így került például a szóban forgó detektív Steve Grayce helyére a The King in Yellow adaptációjában.
Detektívtörténetek
szerkesztés- "Blackmailers Don't Shoot" (1933)
- "Smart-Aleck Kill" (1934)
- "Finger Man" (1934)
- "Killer in the Rain" (1935)
- "Nevada Gas" (1935)
- "Spanish Blood" (1935)
- "Guns at Cyrano's" (1936)
- "Goldfish" (1936)
- "The Man Who Liked Dogs" (1936)
- "Pickup on Noon Street" (1936; eredeti címe: "Noon Street Nemesis")
- "The Curtain" (1936)
- "Try the Girl" (1937)
- "Mandarin's Jade" (1937)
- "The King in Yellow" (1938)
- "Red Wind" (1938)
- "Bay City Blues" (1938)
- "Pearls Are a Nuisance" (1939)
- "Trouble is My Business" (1939)
- "No Crime in the Mountains" (1941)
- "The Pencil" (1961; posztumusz kiadás; eredetileg a "Marlowe Takes on the Syndicate" cím alatt adták ki)
Egyéb novellái
szerkesztés- "I'll Be Waiting" (1939)
- "The Bronze Door" (1939)
- "Professor Bingo's Snuff" (1951)
- "English Summer" (1976; posztumusz kiadás)
Magyarul
szerkesztés1989-ig
szerkesztés- Asszony a tóban; ford. Gy. Szentkláray Olga; Magvető, Bp., 1966 (Albatrosz könyvek)
- Hosszú álom; ford. Lengyel Péter; Magvető, Bp., 1967 (Albatrosz könyvek)
- (Örök álom címen is)
- A magas ablak; ford. Gy. Szentkláray Olga; Magvető, Bp., 1969 (Albatrosz könyvek)
- Elkéstél, Terry!; ford. Papp Zoltán; Magvető, Bp., 1973 (Albatrosz könyvek)
- (Hosszú búcsú címen is)
- Visszajátszás / A fecsegő férfi / A király sárgában; ford. Szentgyörgyi József, Fehér Katalin; Interpress, 1987 (IPM könyvtár)
- A gyöngy bajjal jár. Elbeszélések / Frontátvonulás / Egy lány a Noon streeten / Nevada-gáz; ford. Bart István, Borbás Mária, Lengyel Péter; Európa, Bp., 1989 (Fekete könyvek)
1990–
szerkesztés- Kedvesem, Isten veled!; ford. Molnár Miklós; Fabula, Bp., 1991
- Raymond Chandler–Robert B. Parker: Philip Marlowe a nevem; ford. Szentgyörgyi József; JLX Kft., Bp., 1991
- Raymond Chandler összes Philip Marlowe története, 1-3.; bev. Juhász Viktor; Szukits, Szeged, 2001–2003
- 1. Hosszú álom / Isten veled, kedvesem! / A magas ablak; ford. Gy. Szentkláray Olga, Juhász Viktor, Lengyel Péter; 2001
- (Az emeleti ablak címen is – A magas ablak)
- 2. Asszony a tóban / A kicsi nővér / Elkéstél, Terry!; ford. Szentkláray Olga, Papp Zoltán, Szántai Zsolt; 2002
- (A hugica címen is – A kicsi nővér)
- 3. Visszajátszás / Koronatanú / A ceruza / A kínai nyaklánc / Vörös szél / Bűn és bánat / Asszony a tóban / Veszélyes szakma; ford. Szántai Zsolt, Papp Zoltán, Gy. Szentkláray Olga; 2003
- 1. Hosszú álom / Isten veled, kedvesem! / A magas ablak; ford. Gy. Szentkláray Olga, Juhász Viktor, Lengyel Péter; 2001
- Örök álom; ford. Lengyel Péter; Európa, Bp., 2008 (Európa krimi)
- (Hosszú álom címen is)
- Asszony a tóban; ford. Gy. Horváth László; Európa, Bp., 2008 (Európa krimi)
- Visszajátszás; ford. Gy. Horváth László; Európa, Bp., 2009 (Európa krimi)
- Hosszú búcsú; ford. Sóvágó Katalin; Európa, Bp., 2009 (Európa krimi)
- (Elkéstél, Terry! címen is)
- Az emeleti ablak; ford. Tandori Dezső; Európa, Bp., 2009
- (A magas ablak címen is)
- Az okoskodó gyilkos; ford. Bart István; Európa, Bp., 2010 (Európa krimi)
- A hugica; ford. Bart István; Európa, Bp., 2010 (Európa krimi)
- (A kicsi nővér címen is)
- Kedvesem, isten veled!; ford. Bart István; Európa, Bp., 2010 (Európa krimi)
- Egy angliai nyár; ford. Bart István; Európa, Bp., 2011 (Európa krimi)
- Az aranyhalak; ford. Bart István; Európa, Bp., 2011 (Európa krimi)
Egyéb
szerkesztés- Raymond Chandler emlékére. Újabb Philip Marlowe-történetek világhírű krimiszerzőktől; szerk. Byron Preiss, ford. Lehőcz Rudolf, Lehőcz Kornél; Indaba Bt., Bp., 2004
Források
szerkesztés- Születésnapos: Raymond Chandler, olvasóterem.com, 2012. július 23.[halott link] (magyarul)
- Raymond Chandler – A hugica, a Kirimi könyvek honlapon (magyarul)
- Raymond Chandler a The Thrilling Detective Web Site-on (angolul)
- James Walton:Raymond Chandler's Los Angeles, in The Telegraph, 2009. január 9. (angolul)
További információk
szerkesztés- Raymond Chandler a PORT.hu-n (magyarul)
- Raymond Chandler az Internet Movie Database-ben (angolul)
- (angolul) Raymond Chandler's Shamus Town A history of Los Angeles via the locations where Raymond Chandler lived and wrote about, 1912-1946