Recoletai temető
A Buenos Airesben található recoletai temető Argentína leghíresebb temetője. Számos híres ember, köztük például elnökök és Nobel-díjasok nyughelye. Különlegessége, hogy nem hagyományos sírok és sírkövek találhatók benne, hanem az egész temető egy díszes kriptákból álló „város”.
| Recoletai temető | |
.jpg) | |
| A temető, háttérben a várossal | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Argentína |
| Település | Buenos Aires |
| Városrész | Recoleta |
| Létrejötte | 1822. november 17. |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Recoletai temető
Pozíció Buenos Aires térképén
| |
 d. sz. 34° 35′ 15″, ny. h. 58° 23′ 35″Koordináták: d. sz. 34° 35′ 15″, ny. h. 58° 23′ 35″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Recoletai temető témájú médiaállományokat. | |
Története szerkesztés
A 19. század elejéig a Buenos Aires-i halottakat a templomok körüli cintermekben, a fontosabb személyeket pedig a templomokban helyezték végső nyugalomra. 1820-ban, Martín Rodríguez kormányzó idején kisajátították azt a területet, ahol a ferences kongregáció konyhakertjei terültek el, abból a célból, hogy ott létrehozzák a város első köztemetőjét, az Északi Temetőt. Az eredetileg csak katolikusoknak szánt temető 1822-ben nyílt meg, az első két ember, akit ide temettek, egy fiatal uruguayi lány, Dolores Maciel és egy Juan Benito nevű fiúgyermek volt. 1863-ban Bartolomé Mitre elnök rendelte el, hogy a temetőt megnyissák más vallásúak számára is, ám a következő években a terület igen elhanyagolttá vált. 1880-ban Marcelo Torcuato de Alvear Juan Antonio Buschiazzo építészt bízta meg a felújítási munkálatok megkezdésével. Ezek során a temetőt téglafallal vették körül, útjait lekövezték, és felépítették a főbejárati építményt.[1]
Leírás szerkesztés
A temető Buenos Aires északkeleti, Recoleta nevű részében található, a környék négyzetrácsos utcahálózatát tekintve öt és fél tömbnyi helyet elfoglalva. Benne mintegy 4870 kripta található, amelyek közül több mint 70-et műemlékké nyilvánítottak. Főbejárata a keleti oldalon található, az itteni kapuépítmény négy dór stílusú oszloppal és a fölöttük futó párkány 13 allegóriát ábrázoló domborművével hívja fel magára a figyelmet. Tetején a „Requescant in pace” („nyugodjanak békében”) latin felirat olvasható. Az oszlopok közé lépve három évszámot láthatunk: az 1822-es alapítási évet, az 1881-es első és a 2003-as harmadik felújítás évét. A bejárattól jobbra egy katolikus kápolna áll, amelynek oltárán egy carrarai márványból faragott Krisztus-szobor (Giulio Monteverde alkotása) található. A gránitból készült oltárra az „Én vagyok a feltámadás és az élet” latin szöveget írták fel.[1]
Híres, itt nyugvó személyek szerkesztés
A temetőben rendkívül sok híres ember nyugszik, köztük nemzeti hősök, elnökök, tudósok, orvosok, Nobel-díjasok, művészek és sportolók. 1904-es halála után itt temették el a székelyföldi származású Czetz János 1848–1849-es honvédtábornokot is, akinek koporsójába ereklyéket is helyeztek: egy kis zsák hazai földet, egy darabot az erdélyi szabadságharcosok zászlójából, valamint száraz virágot a Kárpátok erdeiből. Czetz hamvait 1969. október 10-én az általa alapított katonai iskola, a Colegio Militar de la Nación kápolnájába helyezték át.[2]
Az alábbi, a temetőben nyugvó személyekről szóló lista[3][4][5][6] nem teljes.
| Név | Születés | Halál | Ki volt? |
|---|---|---|---|
| Federico de Brandsen | 1785 | 1827 | függetlenségi harcos |
| Cornelio Saavedra | 1759 | 1829 | a Río de La Plata-i Egyesült Tartományok juntájának elnöke |
| Guillermo Brown | 1777 | 1857 | az argentin haditengerészet „atyja” |
| Juan Manuel de Rosas | 1793 | 1877 | Buenos Aires kormányzója |
| Juan Lavalle | 1797 | 1841 | Buenos Aires kormányzója |
| Manuel Dorrego | 1787 | 1828 | Buenos Aires kormányzója |
| Facundo Quiroga | 1788 | 1835 | politikus, katona |
| Raúl Alfonsín | 1927 | 2009 | elnök (1983–1989) |
| Marcelo Torcuato de Alvear | 1868 | 1942 | elnök (1922–1928) |
| Pedro Eugenio Aramburu | 1903 | 1970 | elnök (1955–1958) |
| Nicolás Avellaneda | 1837 | 1885 | elnök (1874–1880) |
| Victorino de la Plaza | 1840 | 1919 | elnök (1914–1916) |
| José Figueroa Alcorta | 1860 | 1931 | elnök (1906–1910) |
| José María Guido | 1910 | 1975 | elnök (1962–1963) |
| Arturo Umberto Illia | 1900 | 1983 | elnök (1963–1966) |
| Agustín Pedro Justo | 1876 | 1943 | elnök (1932–1938) |
| Eduardo Lonardi | 1896 | 1956 | elnök (1955) |
| Bartolomé Mitre | 1821 | 1906 | elnök (1862–1868) |
| Carlos Pellegrini | 1846 | 1906 | elnök (1890–1892) |
| Manuel Quintana | 1835 | 1906 | elnök (1904–1906) |
| Julio Argentino Roca | 1843 | 1914 | elnök (1880–1886, 1898–1904) |
| Luis Sáenz Peña | 1822 | 1907 | elnök (1892–1895) |
| Roque Sáenz Peña | 1851 | 1914 | elnök (1910–1914) |
| Domingo Faustino Sarmiento | 1811 | 1888 | elnök (1868–1874) |
| José Félix Uriburu | 1868 | 1932 | elnök (1930–1932) |
| Hipólito Yrigoyen | 1852 | 1933 | elnök (1916–1922, 1928–1930) |
| Eva „Evita” Perón | 1919 | 1952 | elnökfeleség, színésznő |
| Luis Federico Leloir | 1906 | 1987 | kémiai Nobel-díjas tudós |
| Carlos Saavedra Lamas | 1878 | 1959 | Nobel-békedíjas politikus |
| José Hernández | 1834 | 1886 | író |
| Miguel Cané | 1851 | 1905 | író |
| Victoria Ocampo | 1890 | 1979 | író |
| Silvina Ocampo | 1903 | 1993 | író |
| Adolfo Bioy Casares | 1914 | 1999 | író |
| Olegario Víctor Andrade | 1839 | 1882 | író |
| Estanislao del Campo | 1834 | 1880 | író |
| Oliverio Girondo | 1891 | 1967 | író |
| Carlos Guido y Spano | 1827 | 1918 | író |
| Paul Groussac | 1848 | 1929 | író |
| Julio Rey Pastor | 1888 | 1962 | matematikus |
| Cosme Mariano Argerich | 1758 | 1820 | orvos |
| Toribio Ayerza | 1815 | 1884 | orvos |
| Francisco Javier Muñiz | 1795 | 1871 | orvos |
| Guillermo Rawson | 1821 | 1891 | orvos |
| Blanca Podestá | 1889 | 1967 | színésznő |
| Armando Bó | 1914 | 1981 | filmrendező |
| Zully Moreno | 1920 | 1999 | színésznő |
| Luis César Amadori | 1902 | 1977 | filmrendező |
| Luis Ángel Firpo | 1894 | 1960 | ökölvívó |
| Martín Karadagián | 1922 | 1991 | pankrátor, színész |
Képek szerkesztés
-
Bejárat -
Utca a temetőben -
Pusztuló kripták -
A Duarte család (például Evita Perón) kriptája -
Miguel Estanislao Soler sírja
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Susana Espósito: Historia del Cementerio de Recoleta (spanyol nyelven). Cementerio Recoleta. (Hozzáférés: 2018. szeptember 17.)
- ↑ Siposné dr. Kecskeméthy Klára: Két életút, két hazában. 194 éve született Czetz János (PDF). MTAK. (Hozzáférés: 2018. szeptember 17.)
- ↑ Famosos (spanyol nyelven). Cementerio Recoleta. (Hozzáférés: 2018. szeptember 17.)
- ↑ Susana Espósito: Héroes (spanyol nyelven). Cementerio Recoleta. (Hozzáférés: 2018. szeptember 17.)
- ↑ Susana Espósito: Presidentes (spanyol nyelven). Cementerio Recoleta. (Hozzáférés: 2018. szeptember 17.)
- ↑ Félix García Merayo: Matemáticos españoles contemporáneos (spanyol nyelven) (PDF). ACTA. (Hozzáférés: 2021. március 24.)