Főmenü megnyitása

Redő Ferenc (Budapest, 1913. augusztus 29. – Budapest, 2012. október 1.) magyar festőművész.

Redő Ferenc
Született 1913. augusztus 29.
Budapest
Elhunyt 2012. október 1. (99 évesen)
Budapest
Foglalkozása festőművész
A Szépművészeti Múzeum igazgatója
Hivatali idő
1952 1955
Előd Oltványi Imre
Utód Pigler Andor

ÉletpályájaSzerkesztés

Redő Ferenc egy budapesti izraelita polgári család harmadik gyermekeként született. Szülei Redő Ignác és Pollák Leona voltak. Már a gimnáziumi tanulmányai során eldöntötte, hogy festőművész lesz, de az érettségi után családja akaratából a jogi karra iratkozott be. A jogi tanulmányok helyett azonban inkább a művészettörténettel foglalkozott, múzeumokat képzőművészeti kiállításokat látogatott. Festészeti tanulmányait 1932-ben Aba-Novák Vilmos és Iványi-Grünwald Béla szabadiskolájában kezdte meg. A két mester közül felfogása Aba-Novákkal került közelebbi kapcsolatba. Mindazonáltal hatással volt rá Iványi-Grünwald és a festőiskolában szintén tanító Berény Róbert munkássága is. Redő a tanult ismereteket olyan módon ötvözte saját művészi világába, ami egyedi megjelenést biztosított számára.

A festészet mellett maradandó alkotásokat hozott létre a linóleummetszés, a textilfestés és – 1938-tól – a gobelinkészítés műfajában, de munkásságát végigkísérte a rajz és a grafika is. Gazdag, erőteljes színkombinációi, ironikus vonalai jellemzik művészetét. A világháború után feleségével úgy döntöttek, hogy a kulturális élet területén vállal szerepet: 1952 és 1954 között a Szépművészeti Múzeum főigazgatójaként, majd 1954 és 1960 között az Iparművészeti Főiskola tanáraként dolgozott. A festészettel 1952-től kezdett ismét intenzívebben foglalkozni, de eleinte csak rajzolt, majd rátalált a textilfestés sajátos műfajára, a batikra. Később, könnyen lehet, hogy a jóbarát Ferenczy Noémi hatására, 1965-től a feleségével együtt gobelinhímzéssel is foglalkozott. Ezt a technikát élete hátralévő részében folyamatosan művelte, és számos jelentős, nagy méretű kárpitja került a legkülönbözőbb intézmények, múzeumok, hazai és külföldi gyűjtők tulajdonába (Szántó Kovács János, A vörös postakocsi, Kakas, Árvíz stb.).

KiállításaiSzerkesztés

Több egyéni kiállítása, illetve feleségével közös tárlata volt nemcsak itthon, de külföldön, így Párizsban is. Műveit többek között a Nemzeti Galéria, az Iparművészeti Múzeum és több közintézmény is őrzi.

MagánéleteSzerkesztés

Feleségével, Vörös (Eisler) Rozália (1919-1992)[1] festőművésszel Aba Novák iskolájában ismerkedett meg, egy fiuk és egy lányuk született. A festő a XIII. kerület díszpolgára volt, közel 60 éven át élt és alkotott a Csanády utcai lakásában. Leányfalun, másik kedves tartózkodási helyén helyezték örök nyugalomra.[2]

Díjak, kitüntetésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés