Református énekeskönyv (magyar nyelvű)

A református énekeskönyv a református felekezet egyik legfontosabb könyve. Az istentiszteleti közös, anyanyelvi éneklés a protestáns felekezetek súlyponti kérdése, Luther Márton és Kálvin János óta.

TörténeteSzerkesztés

A magyar nyelvű változat a debreceni típusú énekeskönyv anyaga 1730 körül teljesedett ki. A debreceni típusú énekeskönyvek tartalmazták a zsoltárokat, a reformáció előttről származó régi énekeket, illetve korabeli, először német, majd svájci és holland énekeket. 1778-ban megjelent az "öreg debreceni" énekeskönyv, mely valamennyi énekhez hangjegyeket is tartalmazott.

Ezzel párhuzamosan, 1777-ben jelent meg a kolozsvári énekeskönyv, mely a régi énekek egy részét felszámolta, és azokat a kezdődő pietizmus és racionalizmus termékeivel helyettesítette. E két eszmeáramlat hatott a 18. és 19. századi református énekköltészetre is. Az 1813-ban megjelent Énekeskönyv ennek szellemében készült, ezt 1877-ben felülvizsgálták, majd 1923-ig érvényben volt. Korabeli források szerint bevezetését sok helyen "zendülések" kísérték, mert a gyülekezetek nem szívesen váltak meg az ősi hitvalló énekektől. 1837-ben az Énekeskönyv erdélyi kiadása teljes mértékben a racionalizmus eszméjét követte. Az 1921-es magyarországi énekeskönyv helyenként és részben meghaladta a racionalizmus és pietizmus eszméit, de az első világháborút követő "lelki ébredés" kielégítésére még nem volt alkalmas. A két világháború között számos belmissziói énekeskönyv látott napvilágot, melyek azonban nem céltudatos válogatás eredményei voltak, és továbbra sem vették figyelembe a XVIII. és azt megelőző századok gazdag magyar egyházi énekkincsét. Az 1939-ben Jugoszláviában megjelent Református Énekeskönyv volt az első, amely sikeres egyensúlyt talált a régi korok énekkincse és az újabb korok énekköltése között.[1]

A Magyarországi Református Egyház Zsinatja 1937-ben határozta el egy új énekeskönyv megalkotását, az alábbi csomópontok mentén: 1. a reformáció előtti himnuszköltés és népdalok számbavétele; 2. a lutheri énekreform, amely főleg ambroziánus hagyományokon nyugodott; 3. a magyar reformátori énekhagyomány, ide értve a XVI. századi énekköltést is; 4. a külföldi református és evangélikus énekköltés számbavétele; 5. az újabb idők magyar énekköltésének átvizsgálása. A munka 1943-tól 1948-ig tartott (a világháború miatti kényszerű szünettel). A megállapított új Énekeskönyv 1948 óta érvényben és használatban van a Magyarországi Református Egyházban.

FelépítéseSzerkesztés

A magyar nyelvű énekeskönyv összesen 513 egyházi éneket tartalmaz, valamennyihez tartoznak hangjegyek is - noha egy-egy dallam olykor több énekhez is tartozhat. Az Énekeskönyv felépítése: I. Zsoltárok, II. Fohászkodások, III. Hitvalló dicséretek és lelki énekek, IV. Himnusz. Az Énekeskönyv elején a százötven zsoltár áll, Szenczi Molnár Albert fordításában. Az Énekeskönyv 1943 és 1948 közti felülvizsgálatakor az eredeti Szenczi-féle fordításokon csak annyit és ott változtattak, ahol a ritmikus dallamok és az énekbeli hangsúlyozás azt megkövetelte. Másfelől, némely zsoltárból egyik-másik verset elhagyták, azt az énekeskönyvben a vers sorszáma jelzi, szöveg azonban nem tartozik hozzá. Ennek indoka: ha nagyon részletező, vagy más okból gyülekezeti használatra nem alkalmas vagy félremagyarázható az adott vers.[2]

A fohászkodások ötven éneket tartalmaz: kezdő és gyülekező énekeket, igehirdetés előtti énekeket, bűnbánati fohászkodásokat, ünnepi fohászkodásokat, záró énekeket.

A hitvalló dicséretek és lelki énekek rész háromszáztizenkét dicséretet tartalmaz, fejezetei: az egyetlen vigasztalásról, az ember nyomorúságáról, az ember megváltásáról, az igaz hitről, a Szentháromságról, a teremtő Atya Istenről, az Istennek gondviseléséről, a Fiú Istenről, az Ige testet öltéséről, Krisztus szenvedéséről és haláláról, Krisztus feltámadásáról, Krisztus mennybemeneteléről, Krisztus ítéletre eljöveteléről, a Szentlélek Istenről, az Anyaszentegyházról, a test feltámadásáról és az örök életről, a kegyelemből hit által való megigazulásról, a sákramentumokról, a háladatosságról és a megtérésről, az Isten törvényéről, az imádkozásról, valamint a reggeli és estvéli énekek.

A Himnusz Kölcsey Ferenc verse Erkel Ferenc dallamára, a nemzeti himnusszal azonos, minden református istentisztelet hagyományos zárása.

Az Énekeskönyv a fentieken túl tartalmaz néhány igeszakaszt, pl. a Tízparancsolat, az Úrvacsora szereztetése, a keresztelésre vonatkozó szakaszokat; tartalmaz továbbá református hitvallási részeket, pl. az Apostoli Hitvallást. A kötet zárása név- és címmutató.

Különlegesség, hogy a kötetben szereplő, idegen nyelvről átültetett dalok az eredeti dallamvezetést követik, ezért a magyar szöveg nagyon gyakran nem a valós kiejtés, hanem a dallam szerint hangsúlyos. Annak érdekében, hogy a dallamot kövesse a szöveg, a hosszú és rövid magánhangzók ezekben az énekekben sokszor torzulnak: a rövidek hosszan, a hosszúak röviden ejtendők.

Magyar Református ÉnekeskönyvSzerkesztés

1996-ban megszületett a Magyar Református Énekeskönyv, melynek előkészületei több éven át folytak. Az énekeskönyv szerkesztőbizottságában neves egyházzenészek, himnológusok vettek részt. A felvállalt feladat sokkal több nehézséget okozott egy egységes énekeskönyv megszerkesztésében, mint amire a szakemberek számítottak. Végül kompromisszumokkal, de az 1996-os Magyar Reformátusok Világtalálkozójára mégis napvilágot látott a nagy formátumú, a ritmikus éneklést elősegítő tagolású, templomrajzokkal, református egyházi szimbólumokkal díszített énekeskönyv. Mivel tíz éven át nem volt egy egységesen kialakult vélemény az 1996-os énekeskönyvvel kapcsolatban, így sem a lelkipásztorok, sem a kántorok nagy része nem tudta, mit használjon. Emiatt csak kevés helyen történt előrehaladás a gyülekezeti éneklés jobbítása érdekében. Azokban a gyülekezetekben, amelyekben a lelkipásztor szorgalmazta az új énekeskönyv bevezetését, új énekek tanítását, illetve ahol a képzett kántorok szakszerűen vezetik a gyülekezeti éneket és a kórusok segítségével tanítják a gyülekezetet énekelni, ott jelentős mértékben javult a gyülekezeti éneklés.[3]

Református Énekeskönyv és Magyar Református Énekeskönyv mobiltelefonraSzerkesztés

A Magyar Református Énekeskönyv megjelenésének 20. évfordulójára megjelent a Református Énekeskönyv és a Magyar Református Énekeskönyv digitális verziója Android rendszerű telefonra. Az énekek sorszámuk és kulcsszó alapján kereshetők, 2016 év elején ezernél több aktív felhasználója van. Letölthető a Play áruházból[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. lásd: Énekeskönyv - Magyar reformátusok használatára; A Magyarországi Református Egyház kiadása, Bp., 1991., 5-8. old.
  2. lásd: Énekeskönyv - Magyar reformátusok használatára; A Magyarországi Református Egyház kiadása, Bp., 1991., 7. old.
  3. Zih Otília Valéria: Az 1921-es Református Énekeskönyv, 9. Erdélyi tudományos diákköri konferencia, Kolozsvár, 2006. november 25-26.[1]
  4. Magyar Református Énekeskönyv a Play áruházból[2]

ForrásokSzerkesztés