Református palota (Szeged)

A szegedi Református palota a belváros egyik meghatározó épülete. A Tisza Lajos körút és a Kálvin tér határán fekvő ötszög alakú telekre építendő ház megtervezésére 1909-ben kérte fel Magyar Edét, a korszak egyik meghatározó építészét a református egyház. Magyar két, egymástól V alakban távolodó háromemeletes, szecessziós jegyeket hordozó épülettömböt tervezett. A két épületszárny közötti V alakú helyen az épület földszintes bejárata kapott helyet. A református palota eredeti szerepköre az volt, hogy a benne található lakások mellett otthont adjon a református népiskolának, illetve a Kálvin téri református egyházközösség parókiájának. A főbejárat fölötti terasz kőkorlátait éneklő gyerekek szobrai díszítik. A Tisza Lajos körútra néző épületrész homlokzatának színes mozaikképén a magvető alakja tűnik föl, a Kálvin tér felé néző épületrészen az arató látható.

Református palota
A Református palota
A Református palota
Építési adatok
Megnyitás 1912
Védettség műemlék
Építész(ek) Magyar Ede
Hasznosítása
Tulajdonos Református egyház
Elhelyezkedése
Református palota (Magyarország)
Református palota
Református palota
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 15′ 23″, k. h. 20° 08′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 23″, k. h. 20° 08′ 55″
A Wikimédia Commons tartalmaz Református palota témájú médiaállományokat.

Sokáig a palota előtti téren működött a borpiac és a gyékénypiac. A palota lakója volt Gelei József és Bartucz Lajos akikre a bejárat mellett elhelyezett emléktáblák emlékeztetnek. Az épületet Szeged városa 1953. március 8-án államosította, a református egyházi szervezetek azonban az épületben maradhattak. A Szegedi IKV 1986-ban kezdett hozzá az épület tatarozásához, amely egészen 1991-ig elhúzódott.

Napjainkban a palota földszinti helységeit gyógyszertárak bérlik, az emeleteken lakások és irodák találhatóak.

ForrásokSzerkesztés