Református templom (Furta)

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 6.

A furtai református templom, neoromán stílusban épült a község nyugati részén, régi templomok helyén 1815 és 1827 között.[1][2]

Furtai református templom
Valláskeresztény
Felekezetreformátus
LelkészKatonáné Varga Olga
Építési adatok
Építése1815 - 1827
Rekonstrukciók évei1927, 1996, 2014
Stílusneoromán
Alapadatok
Befogadóképesség600
Magassága37 m
Építőanyagtégla
Elérhetőség
TelepülésFurta
Hely4141, Furta, Templom u. 6.
Elhelyezkedése
Furtai református templom (Magyarország)
Furtai református templom
Furtai református templom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 42″, k. h. 21° 27′ 18″47.128333°N 21.455000°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 42″, k. h. 21° 27′ 18″47.128333°N 21.455000°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Furtai református templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története

szerkesztés

Előzmények

szerkesztés

Furta önálló református egyházáról legkorábban 1650-től vannak hitelt érdemlő feljegyzések.[3] Ekkor, egy kicsiny kőtemplom állott itt, amelynek építési ideje nem ismert. Középkori eredete csak valószínűsíthető, ugyanis a 17. század közepén már nem építettek kőtemplomokat.[4] 1678 és 1720 között pestis pusztított, amely teljesen elnéptelenítette a falut, és a török hódoltság során a templom is romos állapotba került ugyan, de főbb szerkezetei szilárdan álltak.

„Falait az idő, az elhagyatottság negyvenkét éve alatt sem tudott rommá őrölni. Fedelét a vihar letépte, de boltozatja szilárdan áll… Mintha tudták volna a szent falak, hogy rájok még szükség lészen…”

Csernák Béla [3][5]

A furtai evangélikus református egyház 1720-ban kelt új életre. Az újratelepülő református lakók, helyreállították a régi templomot és 1727-ben egy kis fából készült haranglábat is felállítottak. Templomuk nem volt hatalmas pompás épület, de a gyülekezet igényeinek teljesen megfelelt.[3] Ez a templom viszont idővel kicsinek bizonyult, így 1771 tavaszán hozzákezdtek a kibővítéséhez. Ennek emlékét őrzi a templom keleti bejárati oldalcsarnokának falában később elhelyezett emléktábla. A munkálatokat 1776-ban fejezték be. A harangláb helyett az 1787 és 1788-as évek folyamán, különálló kőtornyot is építettek, amelyet 1794-ben villám sújtott, de a templom sem volt ezután hosszú életű.[6]

Építése

szerkesztés

A 19. század elején, egy teljesen új templom építését határozták el, melynek alapkövét 1815 októberében helyezték el. A templomépítés 1827-re rendkívüli nehézségek között fejeződött be. Tervét Stamma Márton derecskei kőműves készítette. Az építkezéshez használt százhúszezer téglát maguk a hívek vetették ki még 1806-ban. 1847-ben megújítják a fazsindelyből készült tetőt, 1854 karácsonyára pedig új harangot is öntettek.[7]

Berendezését 1867-ben készítették. 1872-ben az észak-déli tengelyű templom déli homlokzata előtt, egy 37 méter magas neoromán stílusú tornyot építtetett a gyülekezet, miközben lebontották a régi tornyot. Orgonáját Frield Lipót építette 1891-ben.[8]

1896-ban a templom két régi harangjának anyagának felhasználásával, három harangot öntettek.[9] Nem sokkal az első világháború kitörése után, 1915 nyarán, a furtai református templom harangjait elvitték háborús célokra. Néhány évvel a háború befejezése után, a település életében évtizedekig meghatározó és népszerű személyiségének számító Juhász Sámuel református lelkész közbenjárására, a tehetősebb egyházi tagok segítségével sikerült új harangokat vásárolni.[10] A három harangot Szlezák László öntötte 1924-ben 594, 301 és 176 kg-os súlyokban Budapesten.[11]

A következő évek során elkezdődött a templom külső- és belső tatarozása, melynek során kicserélték az 1891-ben készült orgonát. 1927-ben gömböt kapott a templom tornya, a szószékkel szemben pedig az első világháború során a hősi halált halt furtai református katonák emlékére avattak emléktáblát.[12] A felújított templom ünnepélyes felszentelése 1928. június 24-én történt.

A második világháborút követő földreform során az egyház birtokát elvették, iskoláit államosították.

Az idő múlásával a templom állaga is megromlott. 1960-ban belső meszelést kapott, majd 1990. június 6-án kezdődött el a teljes felújítása, amely 1996-ban fejeződött be.[13] A református templom és egyház fejlődése nagymértékben a furtai lakosság áldozatkészségének és egyházukhoz való hűségüknek köszönhető, mivel a hívek önkéntes adományaikkal nagymértékben segítették az építkezést.[14]

Érdekesség

szerkesztés

1849-ben a furtaiak régi kis harangjukat önként felajánlották a kormánynak, hogy ágyút öntessenek belőle a haza védelmére. A harangot azonban nem használták fel, ami az aradi várban maradt, s az ezt elfoglaló császáriak kezére jutott. 1850-ben kegyelmes leírás érkezett a furtaiakhoz, hogy ha harangjukat kényszerítésből adták át, a forradalmi kormánynak, folyamodjanak érte és visszakapják. Egy helyi presbiter viszont kijelentette: „mi nem erőszakra, de önként adtuk oda a harangunkat, vesszen inkább a harangunk, csak maradjon meg a becsületünk,” és a harangot nem is kérvényezték. Öntettek helyébe egy nagyobb, négy mázsás harangot.[3][15]

  1. Furta Krónikáskönyve 41. old.
  2. A templom rövid leírása. Bihari Természetbarát Egyesület. [2015. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 20.)
  3. a b c d Csernák 1906
  4. Furta Krónikáskönyve 41. old.
  5. Furta Krónikáskönyve 43. old.
  6. Furta Krónikáskönyve 42. old.
  7. Furta Krónikáskönyve 49. old.
  8. Furta Krónikáskönyve 41. old.
  9. Furta Krónikáskönyve 49. old.
  10. Furta Krónikáskönyve 57. old.
  11. Furta Krónikáskönyve 42. old.
  12. Furta Krónikáskönyve 58. old.
  13. Furta Krónikáskönyve 59. old.
  14. Furta Krónikáskönyve 51 - 55. old.
  15. Furta Krónikáskönyve 49. old.
  • Furta Krónikáskönyve 1998: Dr. Baranyi Béla és Jordán Sándor. Furta Krónikáskönyve. Furta Község Önkormányzata, 41–63. o. (1998). ISBN 963-03-5976-6 
  • Csernák 1906: Csernák Béla. A furtai református egyház története. Debreceni Protestáns Lapkiadó (1906)