Regöly-Mérei János

(1949–2009) magyar orvos, sebész, gasztroenterológus

Regöly-Mérei János (Budapest, 1949. január 10.2009. július 27.) egyetemi tanár, Széchenyi professzori ösztöndíjas magyar orvos, sebész-gasztroenterológus, Regöly-Mérei Gyula (1908–1974) fül-orr-gégész, orvostörténész, egyetemi tanár fia, Mérei Jenő (1875–1930) zeneesztéta, hangversenyrendező unokája.

Regöly-Mérei János
Született1949. január 10.
Budapest
Elhunyt2009. július 27. (60 évesen)
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiRegöly-Mérei Gyula
Foglalkozása
  • egyetemi oktató
  • orvos
  • sebész
  • egyetemi oktató
IskoláiSemmelweis Orvostudományi Egyetem (–1973)
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Középiskolai tanulmányait a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban végezte. Kiemelkedő tanulmányi eredményeiért Jó Tanuló érdemérmet és Kölcsey Ferenc-emlékérmet kapott. Az érettségi után a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (ma Semmelweis Egyetem) Általános Orvostudományi Karán folytatta tanulmányait. 1972-ben az Országos Tudományos Diákköri Konferencián elnyerte az Egészségügyi Minisztérium Nagydíját, illetve évekig népköztársasági ösztöndíjban részesült. 1973-ban diplomázott, és mivel minden középiskolai és egyetemi vizsgáját jeles eredménnyel tette le, Sub Auspiciis Rei Publicae Popularis aranygyűrűvel avatták orvossá.

1977-ben sebészetből, 1995-ben gasztroenterológiából szakvizsgázott. 1969-től 1973-ig az Élettani Intézet díjas demonstrátora volt. 1973-tól 1977-ig a Szent István Kórház sebészeti osztályán dolgozott. 1978-ban a Semmelweis Egyetem III. számú Sebészeti Klinikájára került, ahol 1995-ig osztályvezető egyetemi adjunktus, 1999-ig docens, majd egyetemi tanár, 2000-től pedig tanszékvezető lett. 1989-ben elnyerte az orvostudomány kandidátusa címet, 1996-ban pedig habilitált. Ő volt az első orvos, aki megkapta a Széchenyi professzori ösztöndíjat.

Munkássága szerkesztés

Kutatási területe a hasi ultraszonográfia-diagnosztika, speciális szakképzettsége volt a sebészeti szonográfia. 1990-től az elsők között végzett laparoszkópos sebészeti beavatkozásokat. Németország több egyetemén mélyítette el a transzplantációs, endoszkópos és onkológiai sebészeti ismereteit, illetve kutatási tapasztalataiból rendszeresen tartott előadásokat világhírű egyetemeken, kongresszusokon, tudományos fórumokon. Nagyrészt neki köszönhető az ultrahang-diagnosztika széles körű hazai elterjesztése.

Több száz tudományos publikáció szerzője, egyetemi tankönyvek és szakkönyvek írója.

1994 és 1998 között a Budapesti Orvosi Kamara alelnöke, majd 1998-tól elnöke. 2002 óta a Magyar Sebész Társaság vezetőségének tagja, fegyelmi bizottságának elnöke volt, de szintén vezetőségi helyet foglalt el a Magyar Gastroenterológiai Társaság vezetőségében is. A Nemzetközi Sebész Társaság magyarországi képviselője, az Orvosi Hetilap főszerkesztő-helyettese.

1978-tól folyamatosan oktatott magyar általános orvostanhallgatóknak és fogorvostan-hallgatóknak sebészetet, valamint német nyelvű fogorvostan-hallgatóknak ugyanezt németül.

Családja szerkesztés

Felesége dr. Nagy-Dani Éva belgyógyász és nefrológus szakorvos volt. Két gyermeke van, lánya Krisztina, fia Gábor.

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Egészségügyi Minisztérium Nagydíja (1972)
  • Kiváló Tanuló kitüntetés (1972)
  • Sub Auspiciis Rei Publicae Popularis aranygyűrű (1973)
  • Széchenyi professzori ösztöndíj (1997-2000)
  • „Pro Sanitate” (2004)
  • Dr. Marton Tibor-díj
  • Hippokratész-emlékérem
  • Markusovszky Lajos-emlékérem (2008)

Főbb publikációi szerkesztés

  • Általános és részletes sebészet (2003 ISBN 9639129429, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió)

Származása szerkesztés

Regöly-Mérei János
(Budapest, 1949. jan. 10.–
2009. júl. 27.)
sebész, egyetemi tanár
Apja:

Regöly-Mérei Gyula
(1959-ig Mérei Gyula)[1]
(Budapest, 1908. nov. 21.–
Budapest, 1974. aug. 18.)
orvos, egyetemi tanár

Apai nagyapja:

Mérei Jenő
(1881-ig Mellinger)[2]
(Esztergom, 1875. márc. 29.–
Budapest, 1930. ápr. 4.)
zeneesztéta, hangversenyrendező,
bankhivatalnok

Apai nagyapai dédapja:

Mérei Rezső
(1881-ig Mellinger)
kereskedő

Stern Zsófia
Apai nagyanyja:

Fuchs Teréz
(Budapest, 1883. dec. 26.–
Budapest, 1978. márc. 24.)

Apai nagyanyai dédapja:

Fuchs Gyula
(Pécs, 1853–
Budapest, 1906. jún. 26.)[3]
államvasúti főmérnök

Apai nagyanyai dédanyja:

Wertheimer Anna

Anyja:

Ladányi Zsuzsanna

Anyai nagyapja:

Ladányi Géza
(Győr, 1886. okt. 2.–
Budapest, 1956. ápr. 18.)[4]
államvasúti tanácsnok

Anyai nagyapai dédapja:

Ladányi Alajos dr.
(1881-ig Lichtenstern)
(Gyöngyös, 1840–
Győr, 1910. dec. 7.)[5]
orvos

Anyai nagyapai dédanyja:

Patak Katalin

Anyai nagyanyja:

Halmos Flóra dr.[6]
(1907-ig Hoffmann)
(Budapest, 1890. okt. 11.–
Budapest, 1945. ápr. 5.)

Anyai nagyanyai dédapja:

Halmos Salamon[7]
(1907-ig Hoffmann)
(Döbrönte, 1862. dec. 18.–?)
nagykereskedő

Anyai nagyanyai dédanyja:

Szende Ilona
(1881-ig Stern)
(1863. ápr. 14.–
Budapest, 1926. máj. 26.)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 58709/1883. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1883. év 22. oldal 4. sor
  2. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 40104/1881. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1881. év 15. oldal 22. sor
  3. Fuchs Gyula halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1053/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 23.)
  4. Ladányi Géza halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi állami halotti akv. 319/1956. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 23.)
  5. Orvosi Hetilap, 1910. december 18. (54. évfolyam, 51. szám)
  6. Ladányi Géza és Halmos Flóra házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 388/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 23.)
  7. Halmos (Hoffman) Salamon és Szende Ilona házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izr. hitközség házassági akv. 461/1889. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 23.)

Források szerkesztés