Reinhold Dahlmann
Reinhold Dahlmann (Tempelburg, Nyugat-pomerániai vajdaság, 1893. szeptember 20.—Kleinmachnow, Berlin szélén, Brandenburg tartomány, 1972. február 1.) német gyógypedagógus.
Reinhold Dahlmann | |
Született | 1893. szeptember 20. |
Elhunyt |
1972. február 1. (78 évesen) Kleinmachnow |
Foglalkozása | akadémikus |
ÉletpályájaSzerkesztés
Fiatalabb éveiben a siketnémák tanára. Később pszichológiai tanulmányokat folytatott, majd a doktori cím megszerzése után egyetemi előadásokat tartott a kisegítő iskolák pedagógiája, a fizikailag–pszichikailag sérültek pszichológiája és a hallás- és beszédsérültek pedagógiája témakörben.
Kutatási területe: a német kisegítő iskolák (Sonderschule) hálózatának újraalakítása a második világháború után. Kezdeményezője a kisegítő iskolai tanárok (Sonderschullehrer) egyetemi képzésének. E cél érdekében 1947-ben a Humboldt Egyetem pedagógiai fakultásán pedagógiai tanszéket, majd 1951-ben a pedagógiai intézetet hozott lére. 1951-től német nyelvű kiadványsorozatot indított az eltérő pedagógia köréből. Nemzetközi együttműködéseket alakított ki több ország gyógypedagógusképző intézményével. Partnerei: Bárczi Gusztáv, A. I. Gyjacskov (Moszkva), Miloš Sovák (Prága). Tudományos társaságok tagja, a FICE[1] elnökhelyettese.
Fő műveSzerkesztés
- Die Sonderschulen für Blinde, Taube und Körperbehinderte. Berlin-Leipzig, 1949.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ FICE = International Federation of Educative Communities
ForrásokSzerkesztés
- Mesterházi Zsuzsa: Reinhold Dahlmann. In: Pedagógiai Lexikon. 1. köt. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest, Keraban Könyvkiadó. 1997. 263. p.
- Reinhold Dahlmann élete, munkássága[halott link]
További információkSzerkesztés
- Szakirodalom: Becker, K.-P.-Theiner Ch. adatgyűjtése (kézirat).