Reketyefalva
Reketyefalva (románul: Răchitova) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
| Reketyefalva (Răchitova) | |
 | |
| A reketyefalvi őrtorony | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Reketyefalva |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 337370 |
| SIRUTA-kód | 90734 |
| Népesség | |
| Népesség | 416 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Népsűrűség | 5,65 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 73,59 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 36′ 13″, k. h. 22° 44′ 53″Koordináták: é. sz. 45° 36′ 13″, k. h. 22° 44′ 53″ | |
 | |
| Reketyefalva weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Hátszegtől húsz kilométerre nyugatra, a Ruszka-havasban, az Erdőhátság nevű néprajzi tájon fekszik. Völgytalpi falu, házai patakja és annak mellékpatakjai mentén sorakoznak.
Nevének eredete szerkesztés
Magyar neve a szláv eredetű, 'kecskefűz' jelentésű ómagyar reketye szóból származik, míg román neve szláv névadású (a román răchită ugyanazt jelenti). 1360-ban Reketya, Rekethya, 1600-ban Rekettyefalva, 1733-ban Rekitova néven említették.
Története szerkesztés
1360-ban az erdélyi vajda érdemeikért a reketyei birtokot, földesúri tulajdonként a demsusi Mizsin kenéz fiainak, Stojannak és Bojannak adományozta. Később az ő utódaik, a Musinai család birtokolta, 1516-ban pedig, kihalásuk után, házasság révén szállt a Cserményiekre. A középkori templom romjainak kutatása során művészileg igényes, a 15. század első felére datált freskótöredékekre bukkantak.[1] A kicsiny templomot 1888-ban, az új, nagyobb templom felépítése után hagyták sorsára. A Chilii ('cellák') határrészben pedig 17. századi remetekolostor nyomait tárták föl. 1921 után határában a Lónyay-uradalomból 2387 kataszteri hold legelőt, ezer hold erdőt és 111 hold kaszálót sajátítottak ki a község részére.[2] 1950-ben Alsónyiresfalva községhez csatolták Nyegojlunka települést, Alsónyiresfalvától viszont Reketyefalvához került Mesztákon.
1850-ben 1033 görögkatolikus vallású lakosából 1004 volt román és 29 cigány nemzetiségű.
2002-ben 551 román nemzetiségű lakója volt, közülük 408 ortodox, 127 baptista és 15 pünkösdista vallású.
Látnivalók szerkesztés
- A falutól délre emelkedő dombon középkori őr- vagy lakótorony romjai állnak. A négyzet alapú, négyemeletes építménybe római kori téglákat is beépítettek. Északi oldalát egy földrengés elpusztította. Építésének kora ismeretlen, és csak sejthető, hogy a Musinai család építhette.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Evelina Turneanu: Fragmentele de frescă de la Răchitova (jud. Hunedoara) ('A reketyefalvi freskótöredékek')[halott link]
- ↑ Ioachim Lazăr és Marcela Balazs, ‘Agricultura hunedoreană între anii 1849 și 1949’, in Ioan Sebastian Bara – Marcela Balazs – Florin Dobrei – Vasile Ionaș – Ioachim Lazăr – Liviu Lazăr – Paulina Popa – Denisa Toma eds, Județul Hunedoara: monografie, vol. 4, Om, natură, ocupații (Deva: Emilia, 2014), 99. o.
Források szerkesztés
- A torony a „jupiter.elte.hu”-n
- Romulus Vuia: Țara Hațegului și Regiunea Pădurenilor. Cluj, 1926
További információk szerkesztés
- öv a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményében [1][halott link]
Képek szerkesztés
-
Görögkatolikus templom (Adler Lipót felvétele a 20. sz. elején
.svg){kind=small}