Remete-szurdok
A Remete-szurdok az Ördög-árok szurdokvölgye a Budai-hegységben, a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Remeteszőlős és a Budapest II. kerületéhez tartozó Máriaremete területén.
A név eredete szerkesztés
A hegy és a környék egy remetéről kapta nevét, aki a 18. században élt a Remete-barlangban.
Földrajz szerkesztés
A Remete-szurdok a Remete-hegy és a Hosszúerdő-hegy között húzódik. Mindkét oldala nagyon meredek, sok helyen sziklás. A völgy fő iránya K–Ny-i, de sokszor kanyarodik. Hosszúsága körülbelül egy kilométer, a völgytalp nagyjából 280 méter tengerszint feletti magasságban van. A szurdok két oldalán a hegyek kb. 80, illetve 130 méter magasra emelkednek. Az országos felsőrendű szintezés, tehát Budapest főalappontja a völgy keleti bejáratánál található.
A völgy alkotóelemei a triász kori dolomit, ill. dachsteini mészkő. Ezekben az üledékes kőzetekben alakultak ki a szurdok barlangjai.
Történelem szerkesztés
A szurdok barlangjaiban jégkorszak előtti állatok, például hófajd, barlangi oroszlán, barlangi medve, barlangi hiéna maradványait tárták fel. A Remete-völgyi Felső-barlangból a mintegy ötvenezer évvel ezelőtt honos gyapjas orrszarvú, jégkori vadló és gímszarvas leletei, valamint a neandervölgyi ember három fogmaradványa kerültek elő. Ugyanitt egy kb. ötven darabos bronzkori családi kincset is feltártak. A völgyben vaskohók maradványaira is bukkantak, melyek feltehetőleg kapcsolatban álltak az egykori Nagykovácsi kovácsmesterséggel. Az egyik barlangban ezen felül egy V. István magyar király korabeli pénzhamisító műhely maradványaira bukkantak, méghozzá teljes szerszámkészlettel, valamint vert és veretlen ezüstpénzekkel.
Barlangok szerkesztés
A szurdokban számos barlang bújik meg.
Fokozottan védett barlangok szerkesztés
Megkülönböztetett védettségű barlangok szerkesztés
További barlangok szerkesztés
Élővilág szerkesztés
Növények szerkesztés
A Remete-hegy és a Hosszúerdő-hegy oldala erdőborítású, csakúgy, mint a völgytalp. A környék – elsősorban zárt és hűvös mikroklímája miatt – több glaciális reliktumnak, azaz jégkorszaki maradványnövény számára nyújt életteret. A völgy nyugati részén egy különleges fafaj, a holland szil is megtalálható, ami a hegyi szil és a mezei szil természetes hibridje. Ez az ország egyetlen ismert, vadon élő példánya.
Állatok szerkesztés
A barlangokban a denevérek több faja, köztük a kis patkósdenevér is megtelepszik.
Turizmus szerkesztés
A szurdokban halad át az Országos Kéktúra egy szakasza,[1] az út mentén látható Pápa Miklós emléktáblája, valamint egy róla elnevezett tanösvényt is kialakítottak itt.,[2]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Zsíros-hegy - Kerek-hegy - Kovácsi-erdőföldek - Remete-hegy - Remete-szurdok - Máriaremete, kegytemplom - Nagy-rét - Hűvösvölgy TÚRALEÍRÁSSAL! (magyar nyelven). Magyar Természetjáró Szövetség, 2011. augusztus 17. [2016. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 30.)
- ↑ Őslények, kincsásók és pénzhamisító zsiványok a Remete-barlangokban (magyar nyelven). Budai Tér, 2011. augusztus 4. [2016. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 30.)
További információ szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Remete-szurdok témájú kategóriát.
- Geomania.hu
- Pápa Miklós – Dénes György: Budai-hegység útikalauz. Sport, Budapest, 1982. 258–260. ISBN 963 253 300 3
