Főmenü megnyitása

Remete-szurdok

egy szurdok Magyarországon

A név eredeteSzerkesztés

A hegy és a környék egy remetéről kapta nevét, aki a 18. században költözött a Remete-barlangba.

FöldrajzSzerkesztés

 
Kilátás a Remete-hegyről, előtérben a szurdok

A Remete-szurdok a Remete-hegy és a Hosszúerdő-hegy között húzódik. Mindkét oldala igen meredek, sok helyen sziklás. A völgy fő iránya nyugat-keleti, de igen kanyargós. A hosszúsága körülbelül egy kilométer, a völgytalp nagyjából 280 méter tengerszint feletti magasságban van. A szurdok két oldalán a hegyek kb. 80, illetve 130 méter magasra emelkednek. Az országos felsőrendű szintezés, tehát Budapest főalappontja a völgy keleti bejáratánál található.

A völgy alkotóelemei a triász kori dolomit, ill. dachsteini mészkő. Az üledékes kőzet elősegítette a barlangok kialakulását.

TörténelemSzerkesztés

A szurdok barlangjaiban jégkorszak előtti állatok, például hófajd, barlangi oroszlán, barlangi medve, barlangi hiéna maradványait tárták fel. A Remete-völgyi Felső-barlangból a mintegy ötvenezer évvel ezelőtt honos gyapjas orrszarvú, jégkori vadló és gímszarvas leletei, valamint a neandervölgyi ember három fogmaradványa kerültek elő. Ugyanitt egy kb. ötven darabos bronzkori családi kincset is feltártak.

 
A Remete-barlang

A völgyben vaskohók maradványaira is bukkantak, melyek feltehetőleg kapcsolatban álltak az egykori Nagykovácsi kovácsmesterséggel.

Az egyik barlangban ezen felül egy V. István magyar király korabeli pénzhamisító műhely maradványaira bukkantak, méghozzá teljes szerszámkészlettel, valamint vert és veretlen ezüstpénzekkel.

BarlangokSzerkesztés

ÉlővilágSzerkesztés

NövényekSzerkesztés

A Remete-hegy és a Hosszúerdő-hegy oldala erdőborítású, csakúgy, mint a völgytalp. A környék – elsősorban zárt és hűvös mikroklímája miatt – több glaciális reliktumnak, azaz jégkorszaki maradványnövény számára nyújt életteret. A völgy nyugati részén egy különleges fafaj, a holland szil is megtalálható, ami a hegyi szil és a mezei szil természetes hibridje. Ez az ország egyetlen ismert, vadon élő példánya.

ÁllatokSzerkesztés

A barlangokban a denevérek több faja, köztük a kis patkósdenevér is megtelepszik.

TurizmusSzerkesztés

A szurdokban halad át az Országos Kéktúra egy szakasza,[1] az út mentén látható Pápa Miklós emléktáblája, valamint egy róla elnevezett tanösvényt is kialakítottak itt.,[2]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Zsíros-hegy - Kerek-hegy - Kovácsi-erdőföldek - Remete-hegy - Remete-szurdok - Máriaremete, kegytemplom - Nagy-rét - Hűvösvölgy TÚRALEÍRÁSSAL! (magyar nyelven). Magyar Természetjáró Szövetség, 2011. augusztus 17. [2016. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 30.)
  2. Őslények, kincsásók és pénzhamisító zsiványok a Remete-barlangokban (magyar nyelven). Budai Tér, 2011. augusztus 4. [2016. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 30.)

További információSzerkesztés