Főmenü megnyitása

Remsey Jenő György (Nagykőrös, 1885. november 2.Gödöllő, 1980. július 26.) magyar festő, grafikus, lapszerkesztő, író.

Remsey Jenő
Született Remsey Jenő György
1885. november 2.[1][2]
Nagykőrös
Elhunyt 1980. július 26. (94 évesen)
Szentendre
Állampolgársága magyar
Foglalkozása

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Középiskoláit Budapesten végezte, majd 1905–1909 között tisztviselőként dolgozott, és az Iparrajziskolában folytatott művészeti tanulmányokat. Első munkáin Rippl-Rónai József hatása látható. Ansel Gallén-Kallela finn festőművész támogatásával három éves állami ösztöndíjat kapott. 1909–1914 között a Gödöllői művésztelepen dolgozott, ahol Körösfői-Kriesch Aladár irányításával biblikus témákat és a magyar mondavilág témakörét elevenítette meg. 1909-ben a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete tagjai lett. 1911-ben és 1914-ben Münchenben volt tanulmányúton. 1921–1940 között három verseskötete és néhány színműve is megjelent. 1924-ben létrehozta a Spirituális Művészek Társaságát. 1932-ben megalapította a Spirituális Művészek Szövetségének lapját, melyet 1935-ben betiltottak. 1937–1941 között a katolikus és szabadelvű polgári sajtóorgánum, a Nemzeti Figyelő munkatársa lett. 1942–1943 között festette a Lónyai utcai református főgimnázium dísztermének freskóját, A magyar reformáció szellemtörténetét. 1954-ben a Szinyei Alkotóközösség tagja lett. 1960-ban a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének tagja lett.

 
Remsey Jenő György emléktáblája Gödöllőn, Körösfői Kriesch Aladár utca 6. sz. alatt

CsaládjaSzerkesztés

1912-ben házasságot kötött Frey Vilma (1886–1973)[3] rajztanárral. Négy gyermekük született:

Nővére Remsey Gizella színésznő volt.

MűveiSzerkesztés

  • Rózsaffy Dezső arcképe (1909)
  • A művész feleségének portréja (1910)
  • Vadászat a csodaszarvasra (1910)
  • Dunaparti részlet (1913)
  • Kórus (1943)
  • Páholyban (1947)
  • Mária eljegyzése
  • Krisztus kiűzi a kufárokat
  • Attila-monda

Egyéni kiállításaiSzerkesztés

DíjaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona (Budapest, Béta Irodalmi Rt., 1937)
  • Kortárs magyar művészeti lexikon I–III. Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999–2001. ISBN 963-8477-43-1
  • Magyar művészeti kislexikon. Főszerkesztő: Körber Ágnes (Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2002)
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György (Szeged, 1988)
  • Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
  • Művészeti kislexikon. Szerk. Lajta Edit. Budapest: Akadémiai. 1973. 687. o. ISBN 9630515245  
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Pipics Zoltán: Száz magyar festő (Budapest, Sz. István Társulat, 1943)
  • Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2  
  • Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1  
  • Varga István: Híressé vált nagykőrösiek. = Az Arany János Társaság Évkönyve XXIII. (1992-1999). Nagykőrös, 1999. Pende-Print Nyomdaipari Kft.