Renato Zero
Renato Zero (született Fiacchini) (Róma, 1950. szeptember 30. –) olasz könnyűzenei énekes, dalszerző, showman, táncos.
Renato Zero | |
![]() | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Renato Fiacchini |
Álnév | Renato Zero |
Született | 1950. szeptember 30. (74 éves) Róma, Olaszország |
Pályafutás | |
Műfajok | Pop[1] |
Aktív évek | 1965- |
Híres dal | Nei giardini che nessuno sa, Ave Maria, L'impossibile vivere, Tutti gli zeri del mondo, |
Hangszer | énekhang |
Tevékenység |
|
Kiadók | RCA Italiana |
IPI-névazonosító | 00071222218 |
Renato Zero weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Renato Zero témájú médiaállományokat. | |
Az egyik legismertebb olasz énekes, aki jellegzetes színpadi készsége és provokatív megjelenése révén vált ismertté. Karrierje során 38 albumot készített, ebből 28 stúdióalbum, 7 koncertalbum és 3 válogatáslemez.[2] Több mint 45 millió eladott lemezével a 23. legnagyobb lemezeladási számokkal rendelkező olasz énekes.[3][4]
Életrajza
szerkesztésRómában született, édesapja rendőr, édesanyja kórházi nővér volt. Róma Motangola negyedében élt kamaszkoráig.
14 évesen szerepelt a Rai Carosello műsorában, amiben egy jégkrémreklámban volt látható. Itt ismerkedett meg Mia Martinivel és húgával, Loredana Bertèvel. 1967-ben jelent meg első kislemeze Non basta sai/In mezzo ai guai címen.
Kamaszkorában, az 1960-as évek második felében, amikor a beatzene korszaka volt, Renato még kereste saját indentitását, s ekkor a glam rock fele közeledett, megjelenése is ehhez igazodott: sminkelt arc és csillogó ruhák. Ez a stílus hosszú ideig jellemezte zenéjét.
1973-ban jelent meg No Mamma, no! című első hivatalos albuma. Zenei karrierje ebben az évtizedben ívelt először felfelé.
Az 1980-as évek elején a Rai Fantastico 3 műsorában szerepelt, ugyanakkor csődbe ment lemezkiadó cége.
Az 1990-es években televíziós műsorvezető is volt, és kétszer szerepelt a Sanremói Dalfesztiválon.
Diszkográfia
szerkesztésStúdió lemezek
szerkesztés- 1973 – No! Mamma, no! (RCA Italiana, DPSL 10604)
- 1974 – Invenzioni (RCA Italiana, TPL 1-1052)
- 1976 – Trapezio (RCA Italiana, TPL 1-1229)
- 1977 – Zerofobia (RCA Italiana, PL 31271)
- 1978 – Zerolandia (Zerolandia, PL 31400)
- 1979 – EroZero (Zerolandia, PL 31436)
- 1980 – Tregua (Zerolandia, PL 31530)
- 1981 – Artide Antartide (Zerolandia, PL 31611)
- 1982 – Via Tagliamento 1965/1970 (Zerolandia, PL 31660)
- 1983 – Calore (Zerolandia, PG 33440)
- 1984 – Leoni si nasce (Zerolandia, PL 31731)
- 1986 – Soggetti smarriti (Zerolandia, PL 34387)
- 1987 – Zero (Zerolandia, ZL 71539)
- 1989 – Voyeur (Zerolandia, ZL 74236)
- 1991 – La coscienza di Zero (RCA Italiana, PL 75220)
- 1993 – Passaporto per Fonòpoli (Zerolandia/BMG)
- 1993 – Quando non sei più di nessuno (Zerolandia/BMG)
- 1994 – L'imperfetto (Fonòpoli/Sony)
- 1995 – Sulle tracce dell'imperfetto (Fonòpoli/Sony)
- 1998 – Amore dopo amore (Fonòpoli/Sony)
- 2000 – Tutti gli Zeri del mondo (Fonòpoli/Sony)
- 2001 – La curva dell'angelo (Tattica/Sony)
- 2003 – Cattura (Tattica/Sony)
- 2005 – Il dono (Tattica/Sony)
- 2009 – Presente (Tattica s.r.l.)
- 2013 – Amo - Capitolo I
- 2013 – Amo - Capitolo II
- 2016 – Alt
- 2023 – Autoritratto
Élőkoncert-lemezek
szerkesztés- 1981 – Icaro (Zerolandia, PL 31580)
- 1984 – Identikit Zero (Zerolandia, PL 31738)
- 1991 – Prometeo (Zerolandia, 74952)
- 1999 – Amore dopo amore, tour dopo tour (Fonòpoli/Sony)
- 2004 – Figli del sogno (Tattica/Sony)
Válogatáslemezek
szerkesztés- 1997 – Gli anni '70 (RCA/BMG Ricordi)
- 2000 – I miei numeri (Sony/BMG)
- 2006 – Renatissimo! (Sony/BMG)
- 2007 – Doppio Zero (Sony/BMG)
- 2008 – Zero Infinito (Sony/BMG)
- 2009 – ZeroBest (Sony/BMG)
- 2010 – Segreto amore
- 2011 – Puro spirito
- 2013 – Amo - Capitolo III
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.allmusic.com/artist/mn0000394382
- ↑ http://www.testimania.com/artista/testi_renato_zero_1412.html)
- ↑ http://ricerca.repubblica.it/repubblica/archivio/repubblica/1998/05/09/zero-il-trionfo-del-pifferaio.html
- ↑ Archivált másolat. [2016. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 5.)