Főmenü megnyitása

Rerrich Béla (műépítész)

magyar építész

Rerrich Béla (Budapest, 1881. július 25. – Budapest, 1932. február 23.) műépítész, kertépítőművész. Fia, ifjabb Rerrich Béla olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó.

Rerrich Béla
Rerrich Béla (1881-1932) építész.jpg
Született 1881. július 25.
Budapest
Elhunyt 1932. február 23. (50 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Gyermekei Rerrich Béla
Foglalkozása építész
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Rerrich Béla témájú médiaállományokat.
A Gömb utcai iskola
Rerrich Béla emléktáblája Szegeden, készült születésének centenáriumára
Rerrich Béla fő műve a szegedi Dóm tér és az egyetemi épületegyüttes. A Pantheon a Dóm tér nyugati oldalán
Rerrich Béla szegedi egyetemi épületegyüttese, részlet: árkádok a Dóm tér nyugati oldalán
Idősebb Rerrich Béla és fia, ifjabb Rerrich Béla sírja Budapesten. Kerepesi temető 46-1-97.

Élete, munkásságaSzerkesztés

Rerrich Béla építészeti tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte. Egyik jeles tanára Pecz Samu volt. Jeles építészeket, s építész tanárokat képzett, köztük Arvé Károlyt, Nagy Károlyt, Sándy Gyulát és a szegedi Dóm téregyüttes megalkotóját Rerrich Bélát.[1] Rerrich építész volt, s egyben kiváló belső építész és a kerttervezés főiskolai tanára. Kertépítészként is dolgozott, tervezett kisebb házikerteket, díszes geometrikus kerteket és parkokat, falikutakat.

A kerttel, mint az építészeti alakítás tárgyával és mint feladattal 1881-ben, első Angliai tanulmányútja során találkozott. Második szakmai tanulmányútja már kifejezetten ezt a célt szolgálta: megismerni a kertépítészeti alakítás műfaji sajátosságait. 1907-ben Versailles-be utazott, hogy kertművészetet és kerttervezést tanuljon. Versailles-i tanulmányai mellett Párizsban, E. F. André kertépítész műtermében dolgozott, hogy gyakorlati tapasztalatokat szerezzen. Ezt követően visszatért Angliába és T. H. Mawson kerttervező műhelyében kertépítészeti terveket készített.

Rerrich oktató és tervező munkájában szakított a korra jellemző gyűjteményes kertek modorossá vált sematizmusával. Ő volt a mértani kert megteremtője és elterjesztője Magyarországon, s ezzel a modern európai kertművészet hazai előfutára, akinek elévülhetetlen érdeme, hogy munkája révén a hazai kerttervezés és a kertművészet oktatása ma is lépést tart az európai fejlődéssel. Munkája azonban nemcsak egy stíluskorszak megjelenéséhez kötődik. Általános érvényű megállapítása, hogy „az építészet és a kertművészet lényegét tekintve ugyanaz: alakítás a térben, téralkotás. Az anyag és a kivitelezés különböző, de az alakításhoz szükséges gondolkodási folyamat és a kifejlesztés elvei azonosak”.

Rerrich kertjei szabályos, mértani formákba szerkesztett, tiszta, áttekinthető alaprajzon épülnek fel, amelyet a növényzet mintegy térbeli keretbe foglal. A növényalkalmazás egységességével követi a szabályos alaprajzi formákat és határozott, markáns jelleget ad a térkompozíciónak.

Valójában a tájépítészet hazai úttörője Rerrich Béla, nemcsak önmagában az épületek, s azok célszerűségére és esztétikai megjelenítésére helyezte a hangsúlyt, hanem arra is, hogyan illik bele az épített környezet az adott természeti- és emberi kulturális környezetbe. Ma már okleveles táj- és kertépítész mérnököket képeznek a Budapesti Corvinus Egyetemen, mindezzel együtt hazánkban a tájépítészet elismertsége és keresettsége igen elmaradott a nálunk jóval fejlettebb angolszász- és nyugat-európai országokéhoz képest.

A Dóm tér épületegyüttese SzegedenSzerkesztés

Belső építészet, kertépítészet SzegedenSzerkesztés

A püspöki palota belső interieurjének kialakítása is Rerrich Bélára várt, igen sikeresen megoldotta. Bálint Sándor idézi ezzel kapcsolatban Rerrich kortársának, Ybl Ervinnek megnyilatkozását: „előcsarnokokat, lépcsőházakat és különböző termeket kellett itt az előkelő tartózkodás és kényelem jegyében terveznie. Különösen az előcsarnokok és a lépcsőház kiképzése sikerült jól. Mind térhatás, mind a részletek szempontjából itt igazán művészit alkotott. A márvány, fém, üveg, fa, aranyozott tégla, és a fehér fal együttese fölött modern szellem uralkodik, bár egyes motívumokban Rerrich régi hagyományokat dolgozott föl. A püspöki dolgozó szoba kényelmes eleganciájával, a szalon romantikus rokokójával és az ebédlő barátságos egyszerűségével árulja el a jó ízlést. Viszont igazi ókeresztényi puritánság hatja át a szemináriumi kápolna belsejét. Szerencsés harmóniáját azonban nem szabad megzavarni oda nem való szentképekkel.”[2] Bálint Sándor jelzi 1959-ben, hogy bizony amitől Ybl Ervin óvott, az megtörtént, oda nem illő szentképeket tettek időközben a kápolnába, természetesen a képeket könnyű lecserélni, ez időközben mindig változás alatt van.

Rerrich Béla mind a püspöki palota, mind a klinikák kertjeit megtervezte és megvalósította mint kertépítőművész. Közben jött a második világháború, s a sok változás, a kertművészeti elemek egyszerűsödtek mind a püspöki palotában, mind a városban. Mostanság kezd fellendülni a park- és kertkultúra, olyannyira, hogy már a Dóm téren is virágos ládákat helyeztek el, holott eddig a Dóm térnek egyetlen kapcsolata volt a természettel, s pedig a fölötte elterülő mediterrán ég, s ez is biztosította nemes egyszerűségét és fenségességét. Változnak az idők.

AlkotásaiSzerkesztés

  • ELMÜ-lakóház, 1928., Budapest XI. ker. Fehérvári út 88.-Hengermalom út 2.[3]
  • Gömb utcai iskola, 1909-1911. Budapest, XIII. ker. Gömb utca 25. sz.[4]
  • Dóm tér, Szeged, 1929-1932
  • Nyíregyháza Morgó köztemető díszkapuja és kerítése 1930.[5]

EmlékezeteSzerkesztés

  • Budapesten az ELMÜ-lakóház oldalán dombormű őrzi az emlékét[6]
  • Szegeden teret neveztek el róla.
  • Születésének századik évfordulója alkalmából emléktáblát helyeztek el a róla elnevezett téren.
  • Rerrich Béla emlékülés Szegeden halálának 70. évfordulója alkalmából. (Szervezte a Csongrád megyei Urbanisztikai Egyesület.)
  • A tájépítész hallgatók szakkollégiuma Rerrich Béla nevét vette fel.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Ld. Déry i. m. 43. o.
  2. Ybl Ervin: A szegedi Templom tér (Dóm tér) épületeinek iparművészeti értékei. = Magyar Iparművészet, 1932
  3. műemlékem.hu - ELMÜ lakóház, Budapest 11. www.muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2017. január 10.)
  4. Vasbetonszerkezetű, széles folyosóra fűzött teremsoros, ebben az időszakban több hasonló szerkezetű iskolát építettek Budapesten más építészek is. Budapest iskola- és kislakás építő programjára hatást gyakoroltak többek közt Pártos Gyula Mester utcai iskolája (IX. ker. Mester utca 19. sz.), Schulek János Pannónia utcai iskolája (XIII. ker. Pannónia u. 88-90.), Rerrich Gömb utcai iskolája is ezekhez tartozik. Lásd Déry Attila- Merényi Ferenc: Magyar építészet i. m. 162. o.
  5. http://www.nyiregyhaza.hu/a-morgo-kocsmarol-elnevezett-temeto-es-utca. www.nyiregyhaza.hu. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 8.)
  6. Mozgalom, Köztérkép: Rerrich Béla-dombormű - Budapest (1928) | Köztérkép. Köztérkép. (Hozzáférés: 2017. január 10.)

ForrásokSzerkesztés

  • Déry Attila, Merényi Ferenc: Magyar építészet. Budapest, Urbino, 2000. 270 o. ill. ISBN 9630034905 Rerrich Béláról ld. 43., 140., 148., 162., 164., 190.
  • Csongrád megye építészeti emlékei/ szerk. Tóth Ferenc. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2000. 759 o. ill. ISBN 9637193286 Dóm téregyüttesről ld. 375-376. o.
  • Somorjai Ferenc: Szeged. [A fényképeket kész., valamint a grafikákat rajz. Somorjai Ferenc.] ; [a térképeket rajz. Zsiga Attila László] 3. jav., bőv. kiad. (Ser. Panoráma : magyar városok, ISSN 0134-1812) Budapest, Medicina, 2002. 325 p. ill. Bibl. pp. 316. ISBN 9632438604 Püspöki palota ld. 69-70. o.
  • Bálint Sándor: Szeged városa. Szeged, Lazi Bt., 2003. 178 o. Rerrich Béláról és az ő Dóm téregyütteséről ld. 140-146. o.

További információkSzerkesztés