Resznek
Resznek község Zala vármegyében, a Lenti járásban. Közigazgatásilag a falu a rédicsi körjegyzőséghez tartozik.[3]
| Resznek | |||
 | |||
| Szent József-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Lenti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kercsmár István (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8977 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 243 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 14,66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,42 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 39′ 50″, k. h. 16° 28′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 50″, k. h. 16° 28′ 24″ | |||
 Resznek
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Resznek weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Resznek témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Lenti nyugati szomszédságában fekszik, a 7418-as út mentén; előbbiből a határszélén ágazik ki a Nemesnépre vezető 7421-es út; közigazgatási területét mindemellett egy egészen rövid szakaszon érinti a Lentitől a bajánsenyei határátkelőig vezető 7416-os út is. Maga is határfalunak számít, nyugati szomszédja, Kebeleszentmárton már Szlovéniához tartozik.
Története szerkesztés
Resznek Árpád-kori település. Nevét már 1282-ben említették az írásos források Rezmuc néven. A fontos útvonalak közelségében fekvő településnek 1325-ben, majd 1342-ben már Szent Kereszt nevű templomát is említették, majd 1403-ban már a Rezneki család által épített palánkváráról is említést tettek az oklevelekben, mely ekkor az Egerváriakhoz került.
1441-ben pedig ismét tulajdonosváltásra került sor, mivel a hűtlenség vádjával lefogott Egervári Balázstól a birtok a gersei Pető család kezébe került mint királyi juss. A vár jelentősége azonban még a török idők előtt megszűnt.
1523-ban az egervári uradalom része, ekkor Kanizsai László birtokaként említik. 1531-ben Hashagyi és Egervári birtok.
1543-ban már mai Resznek nevén említették az írásos dokumentumokban.
1558-tól Nádasdy család tulajdonába került, 1632-től pedig már a Batthyány család birtokaként szerepelt.
1720-ban gróf Széchenyi Zsigmond birtoka volt, aki a pölöskei tiszttartón keresztül irányította 1746-ig, amikor az elmaradt szolgáltatások miatt a keményebb kezű Széchenyi Ignác felgyújtatta a falut, később a Széchenyiek eladták itteni birtokaikat, köztük a reszneki földeket is.
Az 1700-as években a falu több birtokos kezében is volt, melyek közül a legnagyobb a Bernáth család volt, akik az 1770-es években egy szép kastélyt is építettek birtokukon.
1832-ben egy vízügyi felmérésben említik Reszneket, mint a Bécs-Trieszt közti út közelében fekvő települést.
1851 után Nordberg birtokként kétutcás szalagfalu volt, melyet mocsaras terület határolt. 1907-ben Resznek az alsólendvai járáshoz tartozó önálló anyakönyvi kerület és önálló körjegyzőség volt, mely önálló lelkészségét 1928-ban hozta létre.
1935-ben említették római katolikus elemi iskoláját is, ekkor legnagyobb birtokosai a dr. Hajós és a Taubert családok voltak, a lakosság egy része urasági cseléd, de jellemző volt az iparosság (kovács, cipész, cserepező, asztalos, lakatos), valamint a földművelés is.
A falu fejlődésének jellemzően kisbirtokosi tulajdonviszonyai mellett a jugoszláv határ miatti elzártsága is akadálya volt.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Huzián József (független)[4]
- 1994–1998: Huzián József (független)[5]
- 1998–2002: Huzián József (független)[6]
- 2002–2006: Huzián József (független)[7]
- 2006–2010: Huzián József (független)[8]
- 2010–2014: Kercsmár István (független)[9]
- 2014–2019: Kercsmár István (független)[10]
- 2019-től: Kercsmár István (független)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 279 | 294 | 287 | 227 | 253 | 243 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93,9%, cigány 4,6%. A lakosok 82,5%-a római katolikusnak, 1,4% reformátusnak, 2,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (12,9% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei szerkesztés
- Tauber-kastély és a hozzá tartozó műemlék magtár[12]
- Szent József-templom
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Resznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Rédics körjegyzőséghez tartozó települések. redics.hu. [2016. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
- ↑ Resznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Resznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Resznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Resznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Resznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Resznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
- ↑ Resznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ A kastély és a magtár a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 24.)
