Retroflex, zöngétlen réshang
A retroflex, zöngétlen réshang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a ʂ jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig s`. Mint minden retroflex mássalhangzónak, ennek is úgy képezhető az IPA-jele, hogy a megfelelő alveoláris mássalhangzó jelének (esetünkben az alveoláris, zöngétlen réshang s jelének) aljára egy jobbra mutató kampót illesztünk. IPA-jele tehát egy kis s betű, amelynek bal alsó végéből egy jobbfelé tartó farok ágazik ki, vö. s és ʂ. Bár meg lehet különböztetni laminális, apikális és szubapikális képzésmódot, ezek egyik nyelvben sem állnak szemben egymással.
| IPA | |
| IPA-kód | 136 |
| IPA-jel | ʂ |
| IPA-kép |
 |
| X-SAMPA | s` |
| Kirshenbaum | s. |
| Hangminta |
 hallgat |
Tartalomjegyzék
JellemzőiSzerkesztés
A retroflex, zöngétlen réshang jellemzői:
- Képzésmódja szibiláns réshang, ami annyit tesz, hogy a légáramlat a nyelv által a képzéshelyen megformált résbe, majd a fogak éléhez kerül, így magas frekvenciájú légörvényt kelt.
- Képzéshelye retroflex, ami eredendően azt jelenti, hogy a nyelvhegy visszahajlításával jön létre, tágabb értelemben viszont annyit tesz, hogy posztalveoláris anélkül, hogy palatalizált lenne. A jellegzetes, nyelvhegy alatti (visszahajlított) képzésmód mellett tehát a nyelv érintkezhet apikálisan (a hegyével) vagy laminálisan (laposan) is.
- Zöngésségi típusa zöngétlen, így a hangszalag rezgése nélkül képződik.
- Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
- Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél.
- Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.
ElőfordulásaSzerkesztés
Némelyik alábbi átírásban mellékjelek különböztetik meg az apikális [ʂ̺]-t és a laminális [ʂ̻]-t.
| Nyelv | Szó | IPA | Jelentés | Jegyzet | |
|---|---|---|---|---|---|
| abház | амш | [amʂ] | ’nap (időszak)’ | L. abház hangtan | |
| feröeri | fýrs | [fʊʂ] | ’nyolcvan’ | ||
| kínai | mandarin | 石/shí | [ʂ̺ɻ̩˧˥] | ’kő’ | L. mandarin hangtan |
| lengyel[1] | szum | [ˈʂ̻um] | ’suhog’ | L. lengyel hangtan | |
| malajálam | കഷ്ടി | [käʂʈi] | ’szűkös’ | ||
| norvég | forsamling | [fɔʂɑmːlɪŋ] | ’összejövetel’ | L. norvég hangtan | |
| orosz[1] | шут | [ʂut̪] | ’bolond’ | L. orosz hangtan | |
| pastu | déli nyelvjárás | ښودل | [ʂ̺odəl] | ’mutatni’ | |
| svéd | fors | [fɔʂ] | ’zúgó’ | L. svéd hangtan | |
| telugu | అభిలాషి | [ʌbʱilaːʂi] | ’az, aki kíván’ | ||
| toda[2] | pɔʂ | ’egy klán neve’ | |||
| torwali[3] | ? | [ʂeʂ] | ’vékony kötél’ | ||
| ubih | [ʂ̺a] | ’fej’ | L. ubih hangtan | ||
| vietnámi | Ho Si Minh-városi nyelvjárás | số | [ʂ̺o˧˥] | ’szám’ | L. vietnámi hangtan |
| yi | ꏂ/shy | [ʂ̺ɿ˧] | ’arany’ | ||
| zapoték | Tilquiapan[4] | példa szükséges | Az /ʃ/ allofónja [a] és [u] előtt. | ||
HivatkozásokSzerkesztés
IrodalomSzerkesztés
- Hamann, Silke (2004), "Retroflex fricatives in Slavic languages", Journal of the International Phonetic Association 34 (1): 53–67, DOI 10.1017/S0025100304001604
- Ladefoged, Peter (2005), Vowels and Consonants (Second ed.), Blackwell
- Merrill, Elizabeth (2008), "Tilquipan Zapotec", Journal of the International Phonetic Association 38 (1): 107–114
- Lunsford, Wayne A. (2001), "An overview of linguistic structures in Torwali, a language of Northern Pakistan", M.A. thesis, University of Texas at Arlington, <http://www.fli-online.org/documents/languages/torwali/wayne_lunsford_thesis.pdf>
| Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázata kép • hang
| ||||||||||||||||||||||||
| Hely → | Labiális | Koronális | Dorzális | Radikális | Glottális | |||||||||||||||||||
| ↓ Mód | Bilabiális | Labio-dentális | Dentális | Alveoláris | Posztalv. | Retroflex | Palatális | Veláris | Uvuláris | Faringális | Epiglot-tális | Laring./glottális | ||||||||||||
| Nazális | m | ɱ | n̪ | n | ɳ | ɲ | ŋ | ɴ | ||||||||||||||||
| Zárhang | p | b | p̪ | b̪ | t̪ | d̪ | t | d | ʈ | ɖ | c | ɟ | k | ɡ | q | ɢ | ʡ | ʔ | ||||||
| Réshang | ɸ | β | f | v | θ | ð | s | z | ʃ | ʒ | ʂ | ʐ | ç | ʝ | x | ɣ | χ | ʁ | ħ | ʕ | ʜ | ʢ | h | ɦ |
| Közelítőhang | ʋ | ɹ | ɻ | j | ɰ | |||||||||||||||||||
| Pergőhang | ʙ | r | • * | ʀ | я * | |||||||||||||||||||
| Legyintőhang | ⱱ̟ | ⱱ | ɾ | ɽ | ɢ̆ | ʡ̯ | ||||||||||||||||||
| Laterális réshang | ɬ | ɮ | ɭ˔̊ | ʎ̥˔ | ʟ̝̊ | |||||||||||||||||||
| Lat. közelítőhang | l | ɭ | ʎ | ʟ | ||||||||||||||||||||
| Lat. legyintőhang | ɺ | ɺ̢ * | ʎ̯ | |||||||||||||||||||||
| Csettintőhangok | ʘ | ǀ | ǃ | ǂ | ǁ |
| Implozívák | ɓ | ɗ | ʄ | ɠ | ʛ |
| Ejektívák | pʼ | tʼ | kʼ | qʼ | sʼ |
| tsʼ | tɬʼ | tʃʼ | kxʼ | kʼ |
| p̪f | b̪v | ts | dz | tʃ | dʒ | tɕ | dʑ | ʈʂ | ɖʐ |
| t̪θ | d̪ð | tɬ | dɮ | cç | ɟʝ | kx | qχ |
| Réshangok | ɕ | ʑ | ɧ | |
| Közelítőhangok | ʍ | w | ɥ | ɫ |
| Zárhangok | k͡p | ɡ͡b | ŋ͡m | |
| A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség] |
| A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent. |
| Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik. |
| Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő. |
| * A jel nincs definiálva az IPA-ban. |