Reutlingen
Reutlingen település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 117 547 fő (2022. december 31.).[1] Reutlingen Pfullingen és Eningen unter Achalm községekkel határos.
| Reutlingen | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Baden-Württemberg | ||
| Alapítás éve | 1240 | ||
| Polgármester | Barbara Bosch | ||
| Irányítószám |
| ||
| Körzethívószám |
| ||
| Rendszám | RT | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 117 547 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1 350,49 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 382 m | ||
| Terület | 87,04 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 Reutlingen
Pozíció Németország térképén
| |||
| é. sz. 48° 29′, k. h. 9° 13′Koordináták: é. sz. 48° 29′, k. h. 9° 13′ | |||
Reutlingen
Pozíció Baden-Württemberg térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén | |||
| Reutlingen weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Reutlingen témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Népesség szerkesztés
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 77 446 | 88 648 | 96 157 | 95 774 | 98 853 | 107 782 | 110 650 | 112 458 | 111 357 | 117 547 |
| 1961 | 1968 | 1974 | 1981 | 1987 | 1994 | 2000 | 2007 | 2013 | 2022 |
Fekvése szerkesztés
A Sváb-Alb hegység lábánál, az Echaz folyócskánál fekvő település.
Története szerkesztés
A településnek már 1180 körül piacjoga, 1210-től pedig már városjoga is volt. Sváb-Alb vidékre kirándulóknak is.
Óváros szerkesztés
A város nagy része 1726-ban egy nagy tűzvészben leégett, ezért az óváros mai képére a 18. század közepének stílusa jellemző. A második világháború kárait nagyvonalú újjáépítésekkel hozták helyre. Az óváros egyik jellegzetes pontja a Főpályaudvar (Hauptbahnhof) parkos előtere. Itt áll Friedrich List (1789-1846) közgazdász és gazdaságpolitikus emlékműve. A szobor mellett nyílik a modern nagyvárosi Karlstrasse. Innen az aluljárón átmenve észak felé jutunk a Wilhelmstrasséhoz, Reutingen főutcájához, amely az Óváros főutcája is volt. Itt az utca eleje körül jobb oldalon áll az evangélikus Mária-rend 1358-ban épült szerény Nikolai-temploma. A templom előtt pedig a város két legjelentősebb céhének a tímároknak és kelmefestőknek a kútja áll.
A Wilhelmstrassét keresztező Markplatz délnyugati oldalán álló 1966-ban felavatott épületben találhatók - a Városházán kívül - a városi hivatalok. A Piaci-kút (Marktbrunnen) szobra II. Miksa császárt ábrázolja, aki visszaadta 1570-ben a város régi jogait.
Nevezetességek szerkesztés
- Kórház-templom (Spitalkirche) - a Wilhelmstrasse bal oldalán áll, 1333-ban építettek. A templom legfigyelemre méltóbb helye a portál.
- Mária-templom (Marienkirche) - tornya 73 méter magas. Építését 1247-ben késő román stílusban kezdték, a tornyot 1343-ban gótikus stílusban fejezték be. A négyzetes alaprajzú szolid torony érdekesen kiképzett kőcsipkézetes piramisban végződik. Ez a Felső-Neckar terület első olyan temploma, amelyben a gótika már teljesen kifejezésre jutott és így mintául szolgált a környék több temploma számára is. A középső hajó támasztóívei bazilikára jellemzőek és egyedülállóak. Gazdagon tagolt oszlopai uralják a belső képet. Az oldalfalak ívsorai is különlegesek. A hosszhajó egyik falát pedig gótikus festmények díszítik. Belső berendezéséből kevés maradt meg, így közülük a legjelentősebb a Szent sír a 16. századból és az 1499-ből való dombormű díszítette Keresztelő kő; mindkettő késő gótikus stílusú és sváb szobrászok munkája.
- Templom-kút (Kirchbrunnen) - az 1561-es mű utánzata és II. Frigyes császár szobra díszíti.
- Mezőgazdasági Szakiskola - 1727-ben épült, barokk favázas ház.
- Hársfa-kút (Lindenbrunnen) - a kút melletti Jos-Weiss-Strasszéba kanyarodó út a régi városfal és a Jég-torony (Eisturm) mellett vezet a középkori várost körülvevő egykori árokig (Lebergraben) vezet.
- Mezitlábasok kolostora (Barfüsserkloster) - az egykori kolostor 16. századi favázas építmény, melyben a Friedrich List gimnázium kapott helyet.
- A világ legszűkebb utcája (Engste Strasse der Welt) – mindössze 31 cm széles kis utca a belvárosban, a Speuerhofstrasse-nàl.
Itt születtek, itt éltek szerkesztés
- Friedrich List (Reutlingen, 1789. augusztus 6. – Kufstein, 1846. november 30.) - német közgazdász, gazdaságpolitikus,
- Julius Wagner (1882–1952) - német-svájci atléta,
- Friedrich Schlotterbeck (1909–1979) - politikus, szerző és író,
- Mellow Mark (* 1974) - rap- reggae- és soul zenész,
- Ole Bischof (* 1979) - cselgáncsozó,
- Sebastian Nerz (* 1983) - A PIRATEN elnöke,
- Jürgen Mössmer (* 1989) - brazil származású német labdarúgó.
Itt hunyt el szerkesztés
- Eduard Lucas (1816 – 1882) német pomológus.
Galéria szerkesztés
.jpg)
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
További információk szerkesztés
Források szerkesztés
- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
