Reutlingen

település Németországban

Reutlingen település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 117 547 fő (2022. december 31.).[1] Reutlingen Pfullingen és Eningen unter Achalm községekkel határos.

Reutlingen
Reutlingen címere
Reutlingen címere
Reutlingen zászlaja
Reutlingen zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBaden-Württemberg
JárásReutlingen járás
Alapítás éve1240
PolgármesterBarbara Bosch
Irányítószám
  • 72760
  • 72770
  • 72762
Körzethívószám
  • 07121
  • 07072
RendszámRT
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség117 547 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1 350,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság382 m
Terület87,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 48° 29′, k. h. 9° 13′48.483333°N 9.216667°EKoordináták: é. sz. 48° 29′, k. h. 9° 13′48.483333°N 9.216667°E
Reutlingen (Baden-Württemberg)
Reutlingen
Reutlingen
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Reutlingen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Reutlingen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Népesség

szerkesztés

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1961 és 2022 között
Lakosok száma
77 446
86 467
96 157
95 456
98 853
107 607
110 650
112 431
111 357
117 547
1961196719741980198719932000200620132022
Adatok: Wikidata

A Sváb-Alb hegység lábánál, az Echaz folyócskánál fekvő település.

Története

szerkesztés
 
Reutlingen látképe

A településnek már 1180 körül piacjoga, 1210-től pedig már városjoga is volt. Sváb-Alb vidékre kirándulóknak is.

A város nagy része 1726-ban egy nagy tűzvészben leégett, ezért az óváros mai képére a 18. század közepének stílusa jellemző. A második világháború kárait nagyvonalú újjáépítésekkel hozták helyre. Az óváros egyik jellegzetes pontja a Főpályaudvar (Hauptbahnhof) parkos előtere. Itt áll Friedrich List (1789-1846) közgazdász és gazdaságpolitikus emlékműve. A szobor mellett nyílik a modern nagyvárosi Karlstrasse. Innen az aluljárón átmenve észak felé jutunk a Wilhelmstrasséhoz, Reutingen főutcájához, amely az Óváros főutcája is volt. Itt az utca eleje körül jobb oldalon áll az evangélikus Mária-rend 1358-ban épült szerény Nikolai-temploma. A templom előtt pedig a város két legjelentősebb céhének a tímároknak és kelmefestőknek a kútja áll.

A Wilhelmstrassét keresztező Markplatz délnyugati oldalán álló 1966-ban felavatott épületben találhatók – a Városházán kívül – a városi hivatalok. A Piaci-kút (Marktbrunnen) szobra II. Miksa császárt ábrázolja, aki visszaadta 1570-ben a város régi jogait.

Nevezetességek

szerkesztés
  • Kórház-templom (Spitalkirche) – a Wilhelmstrasse bal oldalán áll, 1333-ban építettek. A templom legfigyelemreméltóbb helye a portál.
  • Mária-templom (Marienkirche) – tornya 73 méter magas. Építését 1247-ben késő román stílusban kezdték, a tornyot 1343-ban gótikus stílusban fejezték be. A négyzetes alaprajzú szolid torony érdekesen kiképzett kőcsipkézetes piramisban végződik. Ez a Felső-Neckar terület első olyan temploma, amelyben a gótika már teljesen kifejezésre jutott és így mintául szolgált a környék több temploma számára is. A középső hajó támasztóívei bazilikára jellemzőek és egyedülállóak. Gazdagon tagolt oszlopai uralják a belső képet. Az oldalfalak ívsorai is különlegesek. A hosszhajó egyik falát pedig gótikus festmények díszítik. Belső berendezéséből kevés maradt meg, így közülük a legjelentősebb a Szent sír a 16. századból és az 1499-ből való dombormű díszítette Keresztelő kő; mindkettő késő gótikus stílusú és sváb szobrászok munkája.
  • Templom-kút (Kirchbrunnen) – az 1561-es mű utánzata és II. Frigyes császár szobra díszíti.
  • Mezőgazdasági Szakiskola – 1727-ben épült, barokk favázas ház.
  • Hársfa-kút (Lindenbrunnen) – a kút melletti Jos-Weiss-Strasszéba kanyarodó út a régi városfal és a Jég-torony (Eisturm) mellett vezet a középkori várost körülvevő egykori árokig (Lebergraben) vezet.
  • Mezitlábasok kolostora (Barfüsserkloster) – az egykori kolostor 16. századi favázas építmény, melyben a Friedrich List gimnázium kapott helyet.
  • A világ legszűkebb utcája (Engste Strasse der Welt) – mindössze 31 cm széles kis utca a belvárosban, a Speuerhofstrasse-nàl.

Itt születtek, itt éltek

szerkesztés

Itt hunyt el

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  1. a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)