Reykjavík

Izland fővárosa

Reykjavík (ejtsd: rejkjavík, IPA: [ˈreiːcaˌviːk]) Izland fővárosa, az ország legnagyobb városa és a világ legészakibb fővárosa. Elővárosaival együtt az ország népességének mintegy 60%-át tömöríti.[3]

Reykjavík
Reykjavík címere
Reykjavík címere
Reykjavík zászlaja
Reykjavík zászlaja
Mottó: Stærsta smáborg í heimi (A világ legnagyobb kisvárosa)
Közigazgatás
Ország Izland
PolgármesterDagur Bergþóruson Eggertsson
Irányítószám101-155
Népesség
Teljes népesség139 875 fő (2023. jan. 1.)[1][2]
Népsűrűség413 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület274,5 km²
IdőzónaWET, UTC+0
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 64° 08′ 51″, ny. h. 21° 56′ 06″64.147500°N 21.935000°WKoordináták: é. sz. 64° 08′ 51″, ny. h. 21° 56′ 06″64.147500°N 21.935000°W
Reykjavík honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Reykjavík témájú médiaállományokat.

A város nevének jelentése „füstölgő öböl”, melyet a terület hévízforrásainak feltörő gőze nyomán kapta.[3] A város házainak zömét ma is a közeli vulkáni hévforrások csöveken odavezetett forró vizével fűtik. (2008-ban az összes izlandi épület kb. 90%-át természetes hévízzel fűtik).[4]

Reykjavík Délnyugat-Izlandon található, a Faxaflói öböl partján. A város nagy része a Seltjarnarnes-félszigeten található, de a külvárosok délre és keletre messzire elnyúlnak innen. A város jellegzetesen skandináv: tiszta, hűvös és elegáns. A belvárosban találunk kanyargós, patinás utcákat, a külvárosok viszont kevésbé sűrűn vannak beépítve, sok a füves terület és park is van jó néhány. A város környékének legmagasabb pontja az Esja hegy (914 m), amely kb. 10 km-re északra található a fővárostól.

Reykjavík szubpoláris óceáni éghajlattal rendelkezik (Köppen égh. besorolás: Cfc ), amely szorosan határos a kontinentális szubarktiszi éghajlattal (Köppen : Dfc ). Az északi szélessége ellenére a hőmérséklet télen nagyon ritkán süllyed −15 °C alá. Az Észak-Atlanti-áramlás hatására (a Golf-áramlat meghosszabbítása) viszonylag enyhe telek és hűvös nyarak jellemzők.

Izland nagyon közel fekszik az északi sarkkörhöz, így a tél közepén csak délelőtt 10 órától délután 2 óráig van fenn a nap, nyár közepén viszont (szinte) sosem sötétedik be. (A Nap lebukik a horizont alá, de a légkör fénytörésének köszönhetően világos marad.)

Reykjavík éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)10,19,911,714,720,622,425,724,818,515,712,612,025,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,52,83,46,19,712,414,213,610,97,04,13,17,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−2,4−2,4−1,90,53,87,08,88,45,72,2−0,5−1,82,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)−19,7−17,6−16,4−16,4−7,7−0,72,7−0,4−4,4−10,6−15,1−16,8−19,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)818681565344536972748094842
Havi napsütéses órák száma20601091642001731681551199341211323
Napi napsütéses órák száma1245656543103
Forrás: Iceland Met Office


Történelem

szerkesztés
 
Reykjavík az 1860-as években
 
Az izlandi honfoglalás 1100. évfordulója 1974-ben

A kezdetek

szerkesztés

A Landnámabók (az izlandi honfoglalás könyve) szerint Izland első telepese, Ingólfur Arnarson a mai Reykjavíknak helyet adó félszigeten hozta létre gazdaságát. Középkori források nem tesznek komolyabb említést a faluról.

Várossá és fővárossá válás

szerkesztés

A 18. század közepén Skúli Magnússon királyi kincstárnok tevékenységének köszönhetően a gazdaság körül kis városka kezdett kialakulni. A „Reykjavík atyjaként” ismert Magnússon az izlandi gazdaság korszerűsítésére törekedve gyapjúfeldolgozó műhelyeket alapított a településen, ezzel elindítva annak fejlődését. Reykjavík 1786-ban kapott városi rangot;[3] ekkor még alig 200 lakosa volt.

Az izlandi parlament, az Alþingi 1798-as feloszlatásáig Þingvellirben működött. Amikor 1845-ben újra összehívták, székhelye már Reykjavík lett. Ennek köszönheti a város, hogy amikor Izland előbb önkormányzatot kapott, majd elnyerte függetlenségét Dániától, az ország fővárosa lett.[3]

A 20. század 20-as, 30-as éveiben a növekvő izlandi halászhajóflották mind Reykjavíkból indultak, és a fő ipari tevékenység a halászat volt, de a világválság Reykjavíkot is utolérte, és komoly munkanélküliséggel sújtotta.

A II. világháborútól napjainkig

szerkesztés

A második világháború után felgyorsult a főváros fejlődése. Vidékről egyre nagyobb tömegek költöztek Reykjavíkba, mivel a mezőgazdasági technológia fejlődése egyre kevesebb munkaerőt igényelt. Főleg fiatalok áramlottak nagy számban a településre, így Reykjavík egyszerű faluból modern várossá vált.

1972-ben a város adott helyt a sakkvilágbajnoki döntőnek, melyet Bobby Fischer és Borisz Szpasszkij vívott egymással.

1986-ban itt találkozott egymással Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov.

Önkormányzat és közigazgatás

szerkesztés

A várost a városi tanács irányítja, amit a 18 év feletti, regisztrált reykjavíki lakosok közvetlenül választanak. A tanácsnak 23 tagja van.[5]

A polgármestert a városi tanács választja, többnyire saját tagjai közül, de elvileg lehetséges olyan polgármester is, aki nem tagja a tanácsnak.

Polgármesterek

szerkesztés
Lista (nyitható) > > >
  • Dagur Bergþóruson Eggertsson 2014. jún. -
  • Jón Gnarr: 2010. június 15. - 2014. jún.
  • Hanna Birna Kristjánsdóttir: 2008. augusztus 21. - 2010. június 15.
  • Ólafur F. Magnússon: 2008. január 24. - 2008. augusztus 21.
  • Dagur B. Eggertsson: 2007. október 16. - 2008. január 24.
  • Vilhjálmur Þ. Vilhjálmsson: 2006. június 13. - 2007. október 16.
  • Steinunn Valdís Óskarsdóttir: 2004. november 30. – 2006. június 13.
  • Þórólfur Árnason: 2003. február 1. – 2004. november 30.
  • Ingibjörg Sólrún Gísladóttir: 1994. június 13. – 2003. február 1.
  • Árni Sigfússon: 1994. március 17. – 1994. június 13.
  • Markús Örn Antonsson: 1991. július 16. – 1994. március 17.
  • Davíð Oddsson: 1982. május 27. – 1991. július 16.
  • Egill Skúli Ingibergsson: 1978. augusztus 15. – 1982. május 27.
  • Birgir Ísleifur Gunnarsson: 1972. december 1. – 1978. augusztus 15.
  • Geir Hallgrímsson: 1960. október 6. – 1972. december 1.
  • Auður Auðuns és Geir Hallgrímsson: 1959. november 19. – 1960. október 6.
  • Gunnar Thoroddsen: 1947. február 4. – 1959. november 19.
  • Bjarni Benediktsson: 1940. október 8. – 1947. február 4.
  • Pétur Halldórsson: 1935–1940
  • Jón Þorláksson: 1932–1935
  • Knud Zimsem: 1914–1932
  • Páll Einarsson: 1908–1914

Népesség

szerkesztés

Reykjavík lakossága 2003-ban 113 387 (57 737 nő és 55 650 férfi) fő volt. Nagy-Reykjavík lakossága ennél lényegesen több: 2003-ban 181 746 fő. Nagy-Reykjavík 6 települést foglal magába a fővároson kívül, melyek lakossága az alábbi:

  • Álftanes: 1876
  • Garðabær: 8863
  • Hafnarfjörður: 21 190
  • Kópavogur: 25 291
  • Mosfellsbær: 6573
  • Seltjarnarnes: 4566

A lakosság alakulása

szerkesztés
1801-2016 (nyitható) > > >
  • 1801 – 600
  • 1860 – 1450
  • 1901 – 6321
  • 1910 – 11 449
  • 1920 – 17 450
  • 1930 – 28 052
  • 1940 – 38 308
  • 1950 – 55 980
  • 1960 – 72 407
  • 1970 – 81 693
  • 1980 – 83 766
  • 1985 – 89 868
  • 1990 – 97 569
  • 1995 – 104 258
  • 2003 – 113 387
  • 2016 - 123 246

Infrastruktúra

szerkesztés
 
Utcakép a belvárosból

Közlekedés

szerkesztés

Közösségi közlekedés

szerkesztés
 
Helyijáratú autóbusz (2008)

Tömegközlekedés van a városban, de csak buszok formájában, és nem túl népszerű, hiszen a többségnek van autója, és azzal nagyon jól lehet a városban közlekedni.

Közúti közlekedés

szerkesztés

Izland az elsők között van a világon az autótulajdonosok arányát tekintve; Reykjavíkban 680 személygépkocsi jut 1000 lakosra.[6] Ennek ellenére nem jellemző a városban a forgalmi dugó.

A főbb utak mind többsávosak, ezek kötik össze a különböző városrészeket. A város legtöbb részén parkolóhelyet is könnyű találni.

Az izlandi 1-es főút (ami napjainkra az egész szigetet körbeéri) érinti a várost, így a főváros összeköttetése nagyon jó az ország többi részével.

Kerékpáros közlekedés

szerkesztés

A néha mostoha időjárási körülmények ellenére a kerékpáros közlekedés népszerűsége folyamatosan emelkedik. Ennek főbb okai – más európai városokhoz hasonlóan – a környezetvédelem, a forgalmi dugók, az üzemanyagárak és az egészségmegőrzés. Nagy-Reykjavíkban 100 km vegyes használatú út mellett eddig 7 km elválasztott kerékpárút létesült, de a kormány egyre több forrást biztosít a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére, és a jövőben minden utat a kerékpározás szempontjait figyelembe véve építenek majd.[6]

Repülőtér

szerkesztés

Az ország második legnagyobb reptere a városon belül helyezkedik el, a belvárostól délre. Leginkább belföldi járatok használják ezt a repülőteret, de indul innen repülőgép Grönlandra és Feröerre is. A Keflavík nemzetközi repülőtér a legnagyobb Izlandon, ami kb. 50 km-re délnyugatra található a várostól, de gyakorlatilag ez is Reykjavík repülőterének számít.

Reykjavíknak két kikötője van. A régi kikötő a belvároshoz közel található, melyet főleg a halászok és a sétahajók használnak. A város keleti részén van a Sundahöfn, ami az ország legnagyobb teherkikötője.

A város legtöbb házában a fűtést a bőséges geotermikus energia felhasználásával oldják meg. Itt működik a világ legnagyobb távfűtési rendszere.[7]

Látványosságok

szerkesztés
 
A város látképe a Hallgrímskirkjából
  • Alþingishús – a Parlament (Alþing) épülete
  • Hallgrímskirkja – a város közepén egy dombtetőre épült jellegzetes templom
  • Perlan – híres étterem
  • Laugarvegurinn – Reykjavík híres utcája
  • Þjóðminjasafnið – Izlandi Nemzeti Múzeum
  • Ráðhús Reykjavíkur – Városháza
  • Nauthólsvík – termálfürdő
 
A Reykjavíki Nemzetközi Filmfesztivál egyik vetítése egy uszodában

Oktatási rendszer

szerkesztés

Felsőoktatás

szerkesztés

Főiskolák:

  • Menntaskólinn í Reykjavík (MR)
  • Menntaskólinn við Hamrahlíð (MH)
  • Verzlunarskóli Íslands (VÍ)
  • Menntaskólinn við Sund (MS)
  • Borgarholtsskóli
  • Fjölbrautarskólinn við Ármúla (FÁ)
  • Iðnskólinn í Reykjavík (IR)
  • Hraðbraut
  • Kvennaskólinn í Reykjavík

Egyetemek:

  • Háskóli Íslands
  • Háskólinn í Reykjavík

Reykjavíkban számos sportegyesület tevékenykedik. A legnevesebbek közülük a Knattspyrnufélagið Fram (labdarúgás és kézilabda), Ungmennafélagið Fjölnir (labdarúgás és sok más sportág), Fylkir (labdarúgás), Knattspyrnufélag Reykjavíkur (labdarúgás), Ísknattleiksfélagið Björninn (jégkorong), Skautafélag Reykjavíkur (jégkorong), Víkingur Reykjavík (labdarúgás), Valur (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda), Þróttur Reykjavík (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, tenisz), Tennis- og Badmintonfélag Reykjavíkur (tenisz, tollaslabda).

A városban három stadion is van, a legnagyobb a Laugardalsvöllur, a másik kettő a Valbjarnarvöllur és a Laugardalshöllin.

Izlandon a sakk rendkívül népszerű, nemzeti sport. 1972-ben itt került sor a sakkvilágbajnoki páros mérkőzésre a szovjet Borisz Vasziljevics Szpasszkij és az amerikai Bobby Fischer között, ami az utóbbi győzelmével végződött. 2005-ben Bobby Fischer Izlandon telepedett le és itt töltötte el utolsó éveit.

A rendszeresen Izlandon rendezett nemzetközi sportesemények közül jelentős az Iceland International tollaslabda-verseny.

Személyek

szerkesztés
 
Matthías Jochumsson
 
Halldór Laxness
 
Bobby Fischer
 
Arnaldur Indriðason
 
Björk
A város egy panorámaképe
  1. https://statice.is/statistics/population/inhabitants/municipalities-and-urban-nuclei/, 2023. július 11.
  2. https://statice.is/statistics/population/inhabitants/municipalities-and-urban-nuclei/
  3. a b c d About Reykjavík (angol nyelven). Visit Reykjavík. [2010. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 15.)
  4. Archivált másolat. [2012. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 7.)
  5. Reykjavík, City council
  6. a b Cycling is on the rise in Iceland (angol nyelven). Eltis, 2012. szeptember 19. (Hozzáférés: 2012. október 24.)
  7. Hargitai Miklós - Stairway To Heaven: Izlandon ez is belefér (Népszava, 2023.09.16.)
  • Reykjavík, City council: City Council (angol nyelven). Reykjavík. (Hozzáférés: 2021. április 13.)

További információk

szerkesztés


Előző:
Weimar
Európa kulturális fővárosa
2000
Bergen, Helsinki, Brüsszel, Prága, Krakkó, Santiago de Compostela, Avignon ls Bologna mellett
Következő:
Rotterdam, Porto